A beporzók napja

2018 óta a beporzók természetvédelmi jeles napját március 10-én tartjuk, egyetemi oktató és hallgató javaslatára. (ELTE TTK) A hazai tudományos és környezeti nevelési fórumok helyeselték a felvetést, úgy gondolták e felhívással a beporzó rovarvilág mellé állnak. A természetvédelmi probléma már korábban is felmerült. Jó lehetőség nyílt a beporzók népszerűsítésére, védelmére, e napra koncentrálni a hozzájuk kapcsolódó ismeretek közlését.

A beporzók napjának szellemisége annyiban különbözik a méhek napjától (április 30.) és a méhek világnapjától (május 20.), hogy a mérsékelt égövben sem csak a háziméhre, a méhalkatúakra koncentrál, hanem minden beporzó szervezetre, hazánkban elsősorban rovarokra. A világon azonban sok madár és denevér által megporzott virág, illetve növény létezik, őrájuk is kiterjed a figyelem. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük a beporzóknak.

Jelentős szerepe van a virágok beporzásában az év rovarának.

A kacsafarkú szender hímje és nősténye egyforma kinézetű. Szárnyfesztávolsága 40–50 mm. Pödörnyelve olyan hosszú, mint a teste, nagyjából 3 cm. Amikor nem táplálkozik, akkor pödörnyelvét spirál alakban felcsavarja. Feje, tora, potrohának elülső fele felül egyszínű barnásszürke, alul piszkosfehér. A potroh hátulsó felén kétoldalt fekete-fehér pikkelypamacsok vannak. Az utolsó potrohszelvény egyetlen széles sötétszürke pamacsot hordoz. E pikkelycsomók miatt a potroh szögletesnek, a vége egyenesen lemetszettnek látszik. Gyorsan, cikázva repül, sőt képes egy helyben lebegni, vagy akár hátrafelé repülni. Ezek a helyváltoztatások csak úgy hajthatók végre, ha közben a lepke folyamatosan érzékeli saját helyzetét, repülési irányát. Ebben legfőképpen a csápja segíti, amelyen elmozdulást érzékelő szőrök helyezkednek el. Ezek az érzékszőrök nyújtanak információt a gyors elmozdulásokról, míg a lassabb mozgásoknál látására támaszkodik. A merész manőverek során hátulsó szárnyai és potrohpamacsai kormányfelületként működnek. Szárnyaival 85-öt csap másodpercenként; ezt szemünk már nem képes követni, - szárnyait elmosódva látjuk – viszont jól hallható zümmögő hangot kelt. Egész alkata a gyors repüléshez és a hirtelen irányváltásokhoz idomult. Saját kertünkben, virágosládáink közelében is láthatjuk!

A Soproni Múzeum a Beporzók Napja 2021. figyelem felhívására a Lenck-villa udvarán rovarhotelt épített. Az érdekes munkáról, természetbarát módon való építésről kis videóban számol be a múzeum.

https://sopronimuzeum.hu/2021/03/06/rovarhotel-a-lenck-villa-kertjeben/

Sopron, 2021. 03. 10.

Dr. Molnár Katalin