Felvételi Információk
A Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezőknek alkalmassági vizsgát kell tenniük, melynek része az egészségügyi alkalmasság. Az ennek igazolásához szükséges formanyomtatvány a www. felvi.hu honlap Kérvénytár menüpontban található.
Az alkalmassági vizsga
Az alkalmassági vizsgák helyszíne:
SOE Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, Ferenczy J. u. 5. sz. alatt. és Tatai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ /Tata, Tanoda tér 5./
Az alkalmassági vizsgára külön jelentkezni nem kell (kivéve az előalkalmassági vizsga).
A központi adatfeldolgozás után minden érintett jelentkezőt e-mailben értesítünk, legkésőbb az alkalmassági vizsga előtt egy héttel.
Az alkalmassági vizsga díja szakonként 4.000,- Ft.
Amennyiben intézményünk több szakjára (max. 3 db) is beadta jelentkezését, melyek alkalmassági vizsgát igényelnek, úgy a vizsga díja szakonként 4.000,- Ft. (A közleményben mindegyik szak betűjelét fel kell tüntetni.)
Az alábbi számlaszámra és a közleményben kitöltött hivatkozással kell befizetni:
Számlaszám: Soproni Egyetem /BPK/ 10033001-00290610-00000000
Közlemény: 40k29001– F400- alkalmassági vizsga díja – jelentkező neve – szak/ok betűjele
(Szakok betűjele: csecsemő-és kisgyermeknevelő szak: CSBA, óvodapedagógus szak OP, német nemzetiségi óvodapedagógus NOP, óvodapedagógus szak német nyelven OPn)
Az alkalmassági vizsgára kérjük hozza magával:
- személyi igazolvány
- lakcímkártya
- alkalmassági vizsgadíj befizetésről szóló igazolás
- Nyilatkozat a képzésre jelentkezők szakmai alkalmasságáról (egészségügyi nyilatkozat) /kitöltve, aláírva, kék tollal/ Dokumentum letölthető ITT.
Az alkalmassági vizsga a fenti dokumentumok nélkül nem teljes! Az adatokat nem rögzíthetjük ezek hiányában, ezért feltétlenül hozzák magukkal a vizsgára!
Alkalmassági vizsga a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezők számára:
A Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon az alkalmassági vizsga egy szakmai motivációs beszélgetés, amely során szeretnénk meggyőződni a jelentkező elkötelezettségéről a kisgyermekek irányában. Fontos tudni, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják. A behívó intézmény mindig az lesz, amelyik a jelentkezéskor megjelölt elbírálási sorrendben – az adott szakokat vizsgálva – a legkisebb jelentkezési sorszámmal szerepel.
Felvétel feltétele:
Egészségügyi alkalmasság és a motivációs beszélgetés keretében megállapított beszédalkalmasság. A motivációs beszélgetés kitér a pályaorientáció néhány kérdésére, mint pl. a szakválasztás oka, elképzelések a szakmáról, elhivatottság kérdése. Célja a jelentkező beszédalkalmasságának megítélése. Kizáró okként szerepelhet, ha a jelentkező beszédhibás, vagy beszéde nem alkalmas arra, hogy megfelelő beszédmintát nyújtson a kisgyermekeknek.
Az alkalmassági vizsgán a jelentkező „alkalmas" vagy „nem alkalmas" minősítést kaphat.
Az egészségügyi alkalmasság igazolása:
A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányainak folytatását, illetve részt kell vennie a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton (az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatni).
Külön kérelemre mentesül az alkalmassági vizsgálat alól az a jelentkező:
- aki igazoltan bölcsődei kisgyermeknevelői munkakörben dolgozik,
- aki a jelentkezés évében az adott szakterület intézménycsoportjának bármelyikében azonos típusú sikeres előalkalmassági vizsgát tett és ezt igazolja.
Egészségügyi szempontból – a súlyosság mérlegelése alapján – kizáró ok lehet:
- a felső végtagok funkcionális rendellenességei, a statikai rendszer súlyosabb elváltozásai nyugodt állapotban is, melyek miatt a gyakorlati képzés következtében egészségi állapotromlás várható,
- mindennemű szívbillentyű hiba,
- a szív, a vérkeringés és légzőrendszer olyan egyéb rendellenességei, melyek a fizikai terheléssel is járó csecsemő- és kisgyermeknevelő-, óvodapedagógus- és tanítóképzésben a hallgatót gátolják,
- a beszédzónában 30 decibelnél gyengébb hallás,
- a látóélesség mértéke olyan fokú, hogy zavarja a kommunikációban,
- ISHIHARA színlátási teszttel kimutatható színtévesztés,
- a térlátás korlátozottsága