Gyermekintézmények szakmai fejlesztése

pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

I.                   Általános tájékoztató

A képzésért felelős szak: Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 5.

Szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Gyermekintézmények szakmai fejlesztése pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

Szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve: gyermekintézmény-fejlesztő, szakvizsgázott pedagógus

A képzés kódja: TTOVGFP

A szakirányú továbbképzési szak szervezése: 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet alapján

A szakirányú továbbképzési szakképzési formája: Levelező tagozat

Képzés szintje: Pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Képzési terület: pedagógusképzés

Választható ismeretkörök:

  1. Közoktatási menedzser 
  2. Fejlesztő pedagógia 
  3. Kompetencialapú nevelés-oktatás 
  4. Befogadó (inkluzív) pedagógia (rehabilitáció) 
  5. Tehetségfejlesztő
  6. Bábpedagógia

Részvétel feltételei / A felvétel feltételei:

 A) Legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett óvodapedagógus; csecsemő és kisgyermeknevelő; tanító, tanár, gyógypedagógus, szociálpedagógus szakképzettség

 B) vagy bármely más képzési területen legalább alapképzésben szerzett oklevél és felsőfokú óvodapedagógus végzettség (korábban felsőfokú óvónőképző intézetben szerezett oklevél)

C) Minimum 3 éves időtartamú pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat

Csatolandó dokumentumok: oklevélmásolat

Képzési időtartama: 4 félév

Képzés nyelve: magyar

Finanszírozási forma: Önköltséges

Képzés költsége/félév: 120.000 Ft/félév

 Képzés gyakorisága: havonta

A szakirányú továbbképzési szak indításának tervezett időpontja: 2019. október

Jelentkezési határidő: 2019. augusztus 30.

Jelentkezés módja: hamarosan

Felvi.hu tájékoztató

Szakfelelős oktató: Dr. Varga Norbert PhD

Elérhetősége:

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

E-mail: tk@uni-sopron.hu

Telefon: (99) 518 952

 

 II.                 A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően

II.1. A képzés célja:

Az igény egy újfajta szakvizsgás szak megszervezésére az óvodapedagógusok részéről merült fel. Számukra a lehetőségek szűkre szabottak, kevés az újszerű – a pedagógia és pszichológia korszerű eredményeit közvetítő továbbképzés.

A program kidolgozásakor a következő alapelvek vezéreltek bennünket:

Az egyén, a növekvő gyermek csak akkor tud megfelelően fejlődni, ha a nevelés érzékeny megkülönböztetésekre képes, a pedagógus képes alkalmat és lehetőséget adni a sajátos és különös megnyilvánulások számára is. A pedagógiában – és különösen igaz ez az óvodapedagógiára-, a különböző tartalmak nem élnek elkülönült életet, hanem nyílt kapcsolatban állnak egymással, ez az integrált tananyag.

A képzés célul tűzte ki a pontos gyermekmegfigyelést, ennek tárgyilagosságát, pontosságát fokozni lehet és kell is. Fontos feladat az is, hogyan lehet felismerni az életkori sajátosságokat, és az egyéni eltéréseket a gyakorlatban. Fokozni kell a szituáció érzékenységet is a pedagógusokban. 

Ezeknél a céloknál a magyar reformpedagógia legnemesebb hagyományaihoz szeretnénk visszanyúlni, nevezetesen a gyermektanulmányi mozgalomhoz. A képzés megnevezése is erre utal. A reformtörekvések már a század elején rávilágítottak arra, hogy ”az egyéniség elnyomása miatt, valamint a tanterv ama hibája kapcsán, hogy egyforma nevelést kényszerít minden növendékre, a tanítás megfosztja a gyermeket az élet örömeitől, a rossz módszer elkedvetleníti, tevékenységét nem fejleszti”.

A reformiskolák célja az volt, hogy harmonikus, nagy szellemi és testi erőt kifejteni tudó egyéniségeket képezzenek. Abban a korban akartak közel férkőzni a gyermeki lélekhez, amikor az még fogékony a lelkesedésre.

Véleményük szerint sokoldalúság, találékonyság és a szó szoros értelmében vett egyéniség jellemezi a jövő pedagógusát, akiben a tudósnak és a művésznek harmonikus egészbe kell olvadnia. Ezek a gondolatok azóta is aktuálisak, sőt a megváltozott társadalmi körülmények tükrében, most van igazán szükség gyermekszerető-értő pedagógusokra, mert a család már nem tölti be régi, hagyományos funkcióit.

Az alapképzésben kevés idő van arra, hogy ezekről a területekről elmélyült ismereteket szerezzenek a hallgatók, mindezeken kívül az elmélet sokat változott az elmúlt években, fontos lenne tisztáznia fogalmakat, és közös nevezőre hozni azokat a pedagógiában és a pszichológiában.

A kurzust elsősorban óvodapedagógusoknak és tanítóknak ajánljuk, de szívesen látunk minden érdeklődőt, tanárokat, szociálpedagógusokat is.

 

II. 2. A képzési idő

Négy félév, 360 tanóra (az I. és II. félévben négy-négy alkalommal, a III. és IV. félévben három-három alkalommal)

A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit.

 

II.3. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek

II.3.1. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben

 

II.3.2. Kompetenciák

A pedagógusképzésben szerzett ismeretekre és a közoktatásra épülő tapasztalatokra épülően a közoktatás intézményrendszerének működésével, hatékony irányításával; az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeivel és a tartalmi követelmények oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazásával; a pedagógus tevékenységével és az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálással kapcsolatos új ismeretek és kompetenciák is kialakulnak a képzés során.

A hallgató a képzés során olyan ismeretek birtokába jut, amelyek segítségével képes komplex rendszerben szemlélni a gyermeki fejlődés sajátosságait, képes kezelni az egyéni eltéréseket. Korszerű módszerek birtokába jut, amelyek segítségével felismeri és diagnosztizálni tudja a fejlődési eltéréseket. A különböző tevékenységekben rejlő fejlesztési és nevelési lehetőségeket felismeri és képes kihasználni. A hátrányos helyzetből adódó lemaradásokat, részképesség - kieséseket megfelelően értelmezi. Jó kommunikációs képességekre tesz szert, amely segíti a problémás esetek megbeszélését a szülőkkel és más szakemberekkel.

 

II.3.3. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek

A szakvizsgás képzés során a hallgatók ismeretet szereznek a magyar közigazgatásról, bepillantást nyernek a szervezeti kultúrába, az intézményeket és környezetüket egységként kezeléséhez kapnak információkat. Fontos, hogy a szakvizsgás képzés során olyan ismeretek birtokába jussanak, amelyek a mai társadalmi viszonyok mellett az esélyegyenlőséget szolgálják, és az integrációra is felkészüljenek. A megváltozott pedagógusszerepről, a pedagógus együttműködési képességeiről és konfliktus-megoldó készségéről is szerezzenek ismereteket. Fontos, hogy a sajátos nevelési módszerek is szerepeljenek az ismeretek között.

A kurzus ismereteket nyújt a korszerű gyermekmegfigyelés és adatgyűjtés módszereihez és azok feldolgozásához.

A választható ismeretkörök:

  • Megismertetik a hallgatókkal a modern pszichológiai-pedagógiai elméleteket, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a mai pedagógiai munkában.
  • A hátrányos helyzet, multikulturalista és integráció elméleti és gyakorlati alapjait is megismerik a hallgatók.
  • Saját élmények kapcsán, tréningeken sajátítja el a korszerű kommunikációs képességek és konfliktuskezelés alapjait.

 

II.3.4. Az ismeretek elsajátítása után képes legyen:

Az intézményt szervezetként kezelni, meghatározni annak helyét és szerepét az intézmény tágabb környezetében, tudjon konfliktusokat kezelni, legyen benne igény az önismeretre és önreflexióra, a pedagógus szerepvállalását terjessze ki a lakóhely környezetében, felismeri a pszichés fejlődés zavarait, és a fejlesztés alapelveit. Előítéletek nélkül kezeli a hátrányos helyzetűeket.

A választható ismeretkörök esetében:

  • A gyermekeket individuumként kezelni, és felismerni a normális fejlődési folyamat egyéni eltéréseit.
  • A gyermekmegfigyelés adatait megfelelően, tárgyilagosan, előítéletek és attribúciók nélkül értelmezni. A gyermeki játékot és egyéb megnyilvánulást, produktumot (pl. rajz) képes lesz értő módon elemezni.
  • Felismerni a hátrányos helyzetből adódó lemaradásokat, és együttműködni ezek megoldásában más szakemberekkel.
  • Képes lesz a maga komplexitásában tekinteni a gyermeki fejlődésre, a gyermekeket egyéniségként kezeli, és megérti őket.

 

II.3.5. Személyes adottságok:

  • Jó kommunikációs és konfliktuskezelő képesség
  • Nyitottság, komplex gondolkodás, rendszerszemlélet
  • Tolerancia és empátia a másság iránt
  • Kooperatív képesség a szakmai tevékenységben és a kapcsolódó humán környezetben
  • Jó szakmai ismeret és önismeret, amelyet képes megfogalmazni szóban és írásban is (pl. portfólió)
  • Pedagógiai tudatosság és önművelési igény

 

II.3.6. Készségek:

  • Analizálási és szintetizálási képesség
  • Kapcsolatépítésre- és teremtésre való hajlam
  • Együttműködési képesség
  • Pszichológiai érzék

 

II.3.7. A szakképzettség alkalmazása a konkrét tevékenységrendszerben:

A gyermek életkori sajátosságait és a pszichés lemaradás ismérveit a különböző gyermeki tevékenységek által megismerve, alkalmazza ismereteit a pedagógus az oktató-nevelő munkájában és az egyén tágabb környezetében

   

II.3.8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek

A pedagógus szakvizsgás képzés bizonyos ismereteket kötelezően meghatároz 55 kredit értékben, a választáson alapuló ismeretkörök kapcsolódnak a gyermekek tanulmányozásához, információgyűjtéshez, adatfeldolgozáshoz.

A pedagógiai és pszichológiai általános és elméleti ismeretek, képességek bővítését, illetve megszerzését célozza meg. (2. sz. melléklet a 10/2006. (IX.25.) OKM rendelet c. pontja)

 

II. 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tanterven előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, a képzés végén esedékes prezentációból, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

A kötelező kollokviumok száma: 12. A gyakorlati jegyek száma: 13. A prezentáció értékelése ötfokozatú (1 – 5) skálán, érdemjeggyel történik.

A korábban szerzett ismeret (gyakorlat) a jelen szakirányú továbbképzési szak követelményrendszerében felsorolt ismeretanyaggal egyenértékű, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75 %-os.

 

II. 4. 1. Szakdolgozat

A szakdolgozat a kompetencia alapú nevelés és oktatás bevezetéséhez és alkalmazásához kötődő, a képzés elméleti és gyakorlati ismereteit szintetizáló, egyéni kutatómunkára épülő tanulmány, mellyel a hallgató tanúsítja, hogy megszerezte a megfelelő tájékozottságot a téma szakirodalmában, továbbá képes az ismeretek szintetizálására és alkotó alkalmazására.

Kötelező feltétel: A szakdolgozati téma kiválasztása a 2. szemeszter végén történik meg, a szakdolgozat leadásakor a legalább három alaklommal történt konzultáción való részvételt az arra rendszeresített nyomtatványon igazolni kell.

 

II. 4. 2. Záróvizsgára bocsátás feltételei

  1. A tanulmányi követelmények teljesítése (a kreditpontok megszerzése)
  2. A szakdolgozat elkészítése és benyújtása

 

II. 4. 3. A záróvizsga részei

  1. A szakdolgozat megvédése
  2. Komplex szóbeli vizsga

 

II. 4. 5. Az oklevél eredménye

A kiállított oklevél minősítése az alábbiakból tevődik össze:

  • A szakdolgozat érdemjegye
  • A védés érdemjegye
  • A szóbeli záróvizsga érdemjegye

Az oklevél minősítésének kiszámítása: a fenti érdemjegyek egyszerű átlaga, egész számra kerekítve.

 

 III.                A szakképzettség szempontjából meghatározó ismertkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték

 

Tantárgyak

Kredit

Kötelező tantárgyak

55

Közigazgatási és vezetési ismeretek, A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet, Szakmai önismeret és önreflexió Jogi alapismeretek és gyermekvédelem, Az intézmények szociálpszichológiája, Hátrányos helyzet és nevelés (integráció, szegregáció), Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés, Sajátos pedagógiai módszereket igénylő személyek nevelése és oktatása 

Választható tantárgyak

45

A fejlődéspszichológia legújabb kutatási eredményei, A gyermek helye a mai társadalomban és kultúrában, Neveléslélektan a gyakorlatban, Adatgyűjtés-kezelés és feldolgozás a nevelői munkában, Adatgyűjtés-kezelés és feldolgozás a gyakorlatban, Diagnosztikai és terápiás alapismeretek, Tudatosság és spontaneitás a tervező és nevelőmunkában, ennek gyakorlati alkalmazása, Az óvoda –iskola átmenet pszichológiai háttere, az iskolaérettség, A játék, mint önkifejezés 

 

Szabadon választható tárgyak

10

Játéktörténet és játékkutatás, A fejlődés kríziseinek szépirodalmi megjelenítése, Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, A gyermekkor kötődései, Tehetség és kreativitás a gyakorlatban, Humánökológiai alapismeretek, A gyermek és a média, Beszédviselkedés az óvodában, Mozgás –ritmus- zene gyermekkorban, A gyermekrajzok üzenete, A mese lélektani és irodalmi jelentősége, Ünnepek és hétköznapok tárgyai és szimbólumrendszere, Nyelv és kultúra 

Összesen 

110

A szakdolgozat kreditértéke 

10

 

III.1. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Tanulmányi terület

Kötelező ismeretek

Elméleti alapok (Képzési idő 57,9 %-a)

Az elmélet alapok megismerését biztosító tárgyak a közoktatási, közigazgatási ismeretek, pedagógus és intézménye, intézményvezetés és szervezettan, intézményfejlesztés, gyógypedagógiai alapismeretek, pedagógiai tevékenység tervezése és szervezése, gyermek- és ifjúságvédelem, minőségbiztosítás és fejlesztő pedagógia értelmezését, megértését segítik. Sor kerül a szakmódszertanok bemutatására és az ismeretkörökhöz kapcsolódó szükséges kompetenciák kimunkálására. Az elméleti tárgyak egyik legjelentősebb egysége azon intézményi feltételrendszerek bemutatása és értékelése, melyek nélkülözhetetlenek a gyermekintézmények fejlesztéséhez.

Gyakorlati alapok (Képzési idő 42,1 %-a )

A pedagógiai paradigmaváltás egyik legfőbb tényezője a pedagógus, a nevelő szakmai tudása, személyisége, az új, megváltozott körülményekhez való kritikus hozzáállása nélkül a pedagógiai praxis reformja nem valósulhat meg. Az iskolának rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, melyekkel formálni tudja az új, fogyasztói társadalom és a média motorja által hajtott világban élő gyermekeket.  A minőségi oktatás-nevelés, a minőségi tanulás vitathatatlan előfeltétele, a nevelő azon kommunikációs és kapcsolati kompetenciája, mely megteremti a tanulási kedvet, örömöt (flow), a jó hangulatot az intézményben, a családdal és a környezettel. Ennek szolgálatában áll a családszociológiai, intézmény és környezete, személyiség- és kommunikációs tréning, csoportos gyakorlatok, helyi programok pedagógiája, integráció és szegregáció, pedagógiai tanácsadás, terápia és az intézmény, erkölcsi szocializáció.

III.1.2. Választható (specializációs) ismeretek

A pedagógusi szakvizsgára felkészítő programunkra jelentkezők hét választható (specializációs) szakterület közül választhatnak egyet, és ezen a területen 55 kreditet szerezhetnek.

Elméleti alapok:

  1. Közoktatási menedzser specializáció során megismerhetik a stratégiai menedzsment, a gazdálkodás a humán erőforrásokkal, a stratégiai menedzsment, a projektmenedzsment, a minőségbiztosítás, az intézményi kommunikáció elméleti, vizsgálati kérdéseivel.
  2. Fejlesztő pedagógia specializáció megismerteti a pedagógusokat a fejlődéspszichológia, személyiségzavarok pszichológiája, gyógyító művészetek, gondolkodásfejlesztés, mozgásfejlesztés, gyógypedagógiai integráció, tanulási és viselkedészavarok, differenciáló pedagógia alapjaival.
  3. Kompetencialapú oktatás specializáció révén a pedagógus elsajátítja a kompetencialapú oktatás és nevelés elméleti alapjait: a kompetencia fogalmai, területei, megváltozott tanárszerep, konstruktivizmus, kompetencia alapú pedagógiai programok, kooperatív tanulás, inkluzív nevelés, projektpedagógia tantárgyakkal.
  4. Befogadó (inkluzív) pedagógia (rehabilitáció) specializációval a pedagógus megismerkedik az inkluzív pedagógia komplex rendszerével a roma kultúra és szocializáció, valamint a fogyatékosok társadalmának inkluzív pedagógiai módszerei, deviancia megelőzése, tehetséggondozás, szociális jog, mentálhigiéné, gyermekvédelem tanegységek révén..
  5. Tehetségfejlesztő specializációval hallgatóink megismerkednek a tehetség fajtáival, a diagnosztikával, tehetségfejlesztő programokkal, gazdagító programokkal, alul teljesítés, tanulási zavarokkal, tanácsadás, egyéni fejlesztés elméletével, hatékony kommunikáció és konfliktuskezelés elméleti kérdéseivel.
  6. Bábpedagógia ismeretkörben a szakvizsgára jelentkezett hallgatók ismereteket szereznek a gyógypedagógia, dráma és színháztörténet, bábjátéktörténet, mesék és mítoszok a bábművészetben, jelképek és szimbólumok a bábjátékban tantárgyak körében.
  7. Koragyermekkori zenei nevelés bevezet a néphagyományok, gyermekjátékok, zenei kreativitás elméletébe.

Gyakorlati alapok:

  1. Közoktatási menedzser választható ismeretterület bevezeti a pedagógusokat a stratégiai menedzsment (intézményvezetés) gyakorlatába.
  2. Fejlesztő pedagógia kompetenciákat biztosít a pedagógusoknak a gondolkodásfejlesztés, mozgásfejlesztés, gyógypedagógiai integráció, tanulási és viselkedészavarok, differenciáló pedagógia gyakorlatai során.
  3. Kompetencialapú oktatás révén a pedagógus elsajátítja a kompetencialapú oktatás és nevelés gyakorlatának alapjait.
  4. Befogadó (inkluzív) pedagógia (rehabilitáció) megismerteti a pedagógusokat az inkluzív pedagógia komplex rendszerével, az inkluzív pedagógiai módszerekkel.
  5. Tehetségfejlesztő részprogrammal hallgatóink megismerkednek a diagnosztikával, tehetségfejlesztő programokkal, gazdagító programokkal, tanácsadás, egyéni fejlesztés gyakorlatával.
  6. Bábpedagógia ismeretkörben a szakvizsgára jelentkezett hallgatók gyakorlatot szereznek a rendezés, dramaturgia, bábkészítési technikák és színházi gyakorlatok körében.
  7. Koragyermekkori zenei nevelés bevezet a néphagyományok, gyermekjátékok, zenei kreativitás területébe és a zeneóvodai gyakorlatokba.

Jelentkezési lap pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésre