Gyógypedagógia – Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány alapszak

Az alapszak képzési célja:

A gyógypedagógus-képzés általános célja, hogy a leendő gyógypedagógus elsajátítsa a gyógypedagógia és a határtudományok (orvostudomány, pszichológia, pedagógia, szociológia) gyógypedagógiai vonatkozásainak korszerű elméleti és gyakorlati ismereteit, elmélyítse általános műveltségét (filozófia, társadalomismeret, művészetek, idegen nyelvek), fejlessze személyes képességeit, megfelelő mélységű szakterületi és speciális ismereteket szerezzen az adott szakon és szakágban, ezáltal felkészüljön a gyógypedagógus hivatás gyakorlására: a sérült, fogyatékos, akadályozott népesség speciális szükségletei szerinti fejlesztő, nevelő, oktató és tervező tevékenységre.

A tanulásban akadályozottak pedagógiája szak a tanulásban akadályozott gyermekek (az enyhén értelmi fogyatékosnak minősítettek, valamint a nehezen tanulók) sajátos nevelési szükségleteinek megállapítására, állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, pedagógiai diagnosztikus, terápiás és prevenciós feladatok ellátására készíti fel a hallgatókat. A szakon végző gyógypedagógiai tanárok elsősorban tanórai és tanórán kívüli iskolai feladatok ellátására, a tanulásban akadályozott gyermekek szegregált és integrált fejlesztésére készülnek fel.

Az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A gyógypedagógusok a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon képesek, illetve alkalmasak:

  • a tanulásban akadályozott (ezen belül az enyhén értelmi fogyatékos), a tanulási zavarral és tanulási nehézséggel küzdő gyermekek és fiatalok speciális nevelési, fejlesztési szükségleteinek megállapítására, (gyógy)pedagógiai diagnózis készítésére;
  • állapotuk és élethelyzetük javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel;
  • továbbá
  • a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre;
  • a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására;
  • a közoktatási vagy klinikai specializációnak megfelelően – szakmai irányítás mellett – a tanulási akadályozottsággal, zavarokkal és nehézségekkel, valamint a tanulásban akadályozott, a tanulási zavarokkal és nehézségekkel küzdő gyermekekkel, tanulókkal, illetve a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos vizsgálati, kutatási részfeladatok elvégzésére.