Kompetencia alapú nevelés-oktatás szakirány

I. Általános tájékoztató

A képzésért felelős kar: Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 5.

A szakirány megnevezése: Kompetencia alapú nevelés-oktatás

A képzés nyelve: magyar

Jelentkezési határidő: 2018. augusztus 24.

Szakfelelős oktató: Dr. habil Varga László

Elérhetőség:

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

E-mail: tk@uni-sopron.hu

Telefon: (99) 518 952

 

II. A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően

 II. 1. A képzés célja

Az EU-ban a 2010-ig tartó Lisszaboni Folyamat 13 stratégiai célja közül az első helyen a tanárok és oktatók képzése áll. A tanárpolitikával foglalkozó munkacsoport hozta létre – 2004-ben – a tanárok képzésére, a tanári képesítésre és kompetenciákra vonatkozó közös európai alapelveket. A dokumentum kiemeli: a 2010-es lisszaboni célkitűzések akkor érhetőek el, ha a tanárok kompetenciái és képzettsége a fejlesztési folyamatban központi szerepet kapnak. A gyakorlati tevékenységük tapasztalataira építve a képzés során a pedagógusok felkészülnek a pedagógus munkakörök, illetve az intézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátására. Ismereteket szereznek az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeiről, azok alkalmazási lehetőségeiről a szaktárgyi oktatásban és nevelésben; az intézmények eredményes irányítására, működésére vonatkozóan; az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő személyiségformálás elméletére, módszereire. A jelen iskola feladata az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, olyan készségek és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek. Elengedhetetlen, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy az életpályájukat – ha szükséges – tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektuális, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények megfelelő együttállásában érhetjük el. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A hallgatók ismerjék meg a kompetencia alapú nevelés és oktatás tartalmi kérdésköreit, azok fejlődését, a főbb paradigmák általános jellemzőit, a tudományterület kiemelkedő alakjainak munkásságát, a különböző irányzatok főbb jellemzőt és fejlődésüket, a kiemelten fontos pedagógiai problémák alakulását. A kurzus áttekintést nyújt a neveléstudományi kutatások legújabb nemzetközi és hazai eredményeiről, főbb témaköreiről és új törekvéseiről.

 

II. 3. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

II. 3. 1. Elméleti alapok (Képzési idő 25 %-a)

Az elmélet alapok megismerését biztosító tárgyak a kompetencia fogalmának interdiszciplináris, multidiszciplináris értelmezését, megértését segítik. Sor kerül a kompetenciaterületek széles körű bemutatására, a kompetencia alapú oktatás és az egész életen át tartó tanulás paradigmáinak, összefüggéseinek megismerésére. A kompetencia alapú hazai pedagógiai programok, valamint a nemzetközi tendenciák pedagógiai látótérbe kerülése hozzásegíti a hallgatókat a téma problémaközpontú, sokoldalú és gyakorlatközeli szemléléséhez. Az alapozó tárgyak egyik legjelentősebb egysége azon intézményi feltételrendszerek bemutatása és értékelése, melyek nélkülözhetetlenek a kompetencia alapú nevelés és oktatás bevezetéséhez.

 

II. 3. 2. Tanári kompetenciák (Képzési idő 30 %-a)

A kompetencia alapú pedagógiai szemlélet, gondolkodásmód kialakulása nélkülözhetetlen feltétele az új típusú nevelői és oktatói magatartásnak.  A pedagógiai paradigmaváltás egyik legfőbb letéteményese a pedagógus; a nevelő szakmai tudása, személyisége, az új, megváltozott körülményekhez való kritikus hozzáállása nélkül a pedagógiai praxis reformja nem valósulhat meg. A tanári kompetencia tantárgyblokk a pedagógusok oldaláról közelíti meg a kompetencia alapú nevelés – oktatás kérdéskörét, tisztázva a megváltozott tanár – szerepet, a modern kor, a posztmodern gyermekszemléletét. Az iskolának rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, melyekkel formálni tudja az új, fogyasztói társadalom és a média motorja által hajtott világban élő gyermekeket.  A mesterfokú tanítás a mesterfokú tanulás vitathatatlan előfeltétele, a nevelőnek tisztában kell lenni azokkal az értékelő eljárásokkal, melyek megteremtik a tanulási kedvet, örömöt (flow). A tanítási-tanulási folyamatban alappillérnek számít a tanári motiváció és a tanulók minél jobb megismerésének szándéka.

 

II. 3. 3. Kompetencia alapú nevelés és oktatás (Képzési idő 33 %-a)

A kompetencia alapú nevelés és oktatás tantárgyi egység a kooperatív tanulási technikák bemutatásával, hatékonyságuk elemzésével kívánja érzékeltetni a diákok együttműködésére épített tanítási és tanulási folyamat jelentőségét a kompetencia alapú oktatásban. A tanulók az új pedagógiai helyzetben immár nem kész ismereteket kapnak a frontális osztálymunkát alkalmazó oktatótól. A praktikus, alkalmazásképes, gyakorlat orientált tudást, a procedurális tudást a cselekvő (nem befogadó) iskolában szerezheti meg a diák. A tanulás nem magolás, hanem felfedezés, melyben a tanár nem tanít, hanem a tanulás feltételeit teremti meg. Az új típusú nevelői magatartás teret enged a gyermeki szabadságnak, az öntevékenységnek, a gyermek így felépíti önmagát, megkonstruálja személyiségét, mely nem kívülről irányított folyamat, inkább egy belső építkezés. Immár elszállt a zárt tudás megszerzésének évszázados illúziója, a digitális pedagógiai térben új tudásra van szükség, mely a projektoktatás keretei között szerezhető meg leginkább. Meg kell tanulnunk problémákban (és nem tantárgyakban) gondolkodni. Az új tantervi koncepció, a célkitűzések megismerése is lényeges eleme a kompetencia alapú képzésnek. A reformpedagógiai irányzatok, az alternatív iskolák tanulmányozása nélkülözhetetlen kincsesbánya. A multikulturális nevelés, az együttnevelés gondolata kulcskérdés az oktatás és nevelés EU dimenziója szemszögéből.

 

III. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismertkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték

Elméleti alapok

  • A kompetencia fogalma, mérése
  • Kompetenciaterületek értelmezése
  • Az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciái
  • Kompetencia alapú pedagógiai programok
  • Jó gyakorlatok – nemzetközi kitekintés
  • Intézményi feltételrendszer

 

Tanári kompetenciák

  • A megváltozott tanár szerep
  • Gyermekértelmezések
  • Mesterfokú tanítás EU dimenziója
  • Pedagógiai értékelés
  • Az oktatás alappillérei
  • Tanítási és tanulási motiváció
  • Tanulómegismerési technikák

 

Kompetencia alapú nevelés és oktatás

  • Kooperatív tanulás
  • Konstruktivizmus és pedagógia
  • Tudás és iskola, a három intelligencia
  • Projektpedagógia
  • Tanterv és kompetencia
  • Multikulturális nevelés
  • Alternatív pedagógiai módszerek
  • Inkluzív nevelés