Összefoglalók (Rezümék)

Fonthné Bátki Rozália: „Once i caught a fish alive” Korai kétnyelvű nevelés óvodában és bölcsődében

XXXI. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, Korai idegen- és kisebbségi nyelv elsajátítás tagozat

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Fonthné Bátki Rozália

Szak: Óvodapedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Kitzinger Arianna - tanársegéd, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A dolgozatot a korai kétnyelvű nevelésről írtam. Ezen a témán belül azt a nyelvpedagógiai szempontból új helyzetet és területet kutattam, hogy mekkora az igény a bölcsődékbe és az óvodákba járó gyermekek szüleinek körében gyermekeik idegen nyelvvel való ismerkedésére, valamint azt, hogy ez az igény mennyire és hogyan elégíthető ki Magyarországon az említett kétfajta alapfokú intézményben. Továbbá a kutatás célja volt az is, hogy bebizonyítsam, a kompetencia alapú nyelvelsajátítási folyamat sem a bölcsődei sem az óvodai csoportokban nem árt a gyermekeknek. Arra kerestem a választ, hogy van-e különbség a bölcsődei és az óvodai kétnyelvű nevelés között, s ha igen, melyek a lényeges eltérések. Hipotéziseimet a korai kétnyelvűség elterjedésével, illetve a bölcsődei és óvodai kétnyelvű nevelés hasonlóságával és különbözőségével kapcsolatban állítottam fel.

A kutatás során bölcsődei és óvodai megfigyeléseket készítettem, dokumentumelemzést végeztem, illetve interjúkat készítettem bölcsőde- és óvodavezetővel, angol nyelven nevelő pedagógusokkal, kétnyelvű csoportban magyar nyelven nevelő gondozónővel, továbbá kérdőívet állítottam össze kétnyelvű nevelésben résztvevő bölcsődés és óvodás gyermekek szülei, egynyelvű nevelésben résztvevő bölcsődés gyermekek szülei, és magyar nyelven nevelő gondozónők számára.

Kutatásommal a kitűzött célokat elértem, felmértem az igényt a korai kétnyelvű nevelésre, bebizonyítottam, hogy a kompetencia alapú nyelvelsajátítási folyamat nem árt a gyermeknek, választ kaptam fő kutatási kérdésemre is, valamint hipotéziseim beigazolódtak.

 

Kéry Anita: Kéz a kézben. Az óvodáskorú gyerekek kötődésrendszerének vizsgálata

XXXI. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, Óvodapedagógia tagozat

Helyezés: 3

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Kéry Anita

Szak: Óvodapedagógus, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Zsubrits Attila - tanársegéd, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Kéry Anita: Kéz a kézben. Az óvodáskorú gyerekek kötődésrendszerének vizsgálata.

A kutatásban az óvodáskorú gyerekek közeli kapcsolatrendszerének a vizsgálatára került sor. A személyiségfejlődés menetében az érzelmileg fontos emberekkel szövődő kapcsolatok meghatározó szerepet játszanak. A jelentős személyekhez fűződő tartós, érzelmileg intenzív viszonyulások kötődésrendszert alkotnak. A kötődésrendszer mennyiségileg és tartalmilag is jól jellemezhető. A tanulmányban a korai kötődéselmélet ismertetése mellett a családi és az óvodáskori kötődések lényeges jellemzői kerülnek felsorolásra. Majd egy összetett módszerrel elvégzett saját vizsgálatnak az eredményeit ismerhetjük meg. A vizsgálati eredmények alapján képet kaphatunk az 5 és 6 éves korú kisgyerekek érzelmi kapcsolatrendszerének legfontosabb ismérveiről, valamint az egyes emberekhez fűződő ragaszkodásuk összetevőiről. A dolgozatban bemutatott szakirodalmi adatok rendszerezése és az önállóan elvégzett empirikus kutatás eredményei az óvodai érzelmi nevelés területéhez nyújthatnak továbbgondolásra érdemes, újszerű elméleti megállapításokat. A feltárt eredmények által további kutatási irányok is kijelölhetők.

 

Kuti Adrienn: Bármit csinálhat, ami nyitogatja a szemét - Az óvodai tehetséggondozás jó példái

XXXI. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, Óvodapedagógia tagozat

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Kuti Adrienn

Szak: Óvodapedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Dr. Varga László - egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A dolgozatom témája az óvodai tehetséggondozás volt. A kutatásomat a győri Bartók Művészeti Bázisóvodában végeztem. A kutatásom során ellátogattam az óvodában működő összes tehetségműhelybe, ahol figyelemmel kísértem, hogy a gyerekek mivel tevékenykednek a műhely munkák során. A szülőkkel kérdőívet töltettem ki azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak a tehetség fogalmáról, illetve az intézményben folyó tehetséggondozásról, valamint a műhelyek hasznosságáról. Hipotéziseimet a visszakapott kérdőívekkel támasztottam alá. Lehetőségem volt arra, hogy az óvodavezetővel (Szabóné Oláh Márta) beszélgessek és ő ismertesse velem az óvodájában folyó tehetséggondozást. A műhelyek után az óvónők is tájékoztattak arról, hogy hogyan építik fel a műhelyek tevékenységeit. Ez az óvoda is nagyon jó példa arra, hogy az óvodai tehetséggondozás fontos szerepet tölt be a gyerekek életében, hiszen olyan dolgokat próbálhatnak ki, amelyekre egy óvodai csoportban nem biztos, hogy van lehetőségük. A gyerekek a műhelyekben nagy örömmel vesznek részt. A műhelyvezetők támogatják és folyamatosan motiválják a gyerekeket. Nagyon örülök, hogy lehetőségem volt betekinteni ebbe az óvodába és a tehetség műhelyekbe, hiszen sok új dolgot tapasztalhattam meg.

 

Sipőcz Dorottya: A posztmodern kor és a gyermek - Milyen hatással van a televízió a gyermekekre?

XXXI. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, Szocializációs közegek pedagógiai hatásai tagozat

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Sipőcz Dorottya

Szak: Óvodapedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Dr. Varga László - egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Fontosnak tartom ezt a témát, hiszen manapság azt látjuk a környezetünkben, hogy a gyerekek felnőtteknek szóló meséket néznek, a szülők nem beszélik meg gyermekeikkel a televízióban látottakat és ezért sokkal több az agresszió és a felgyülemlett feszültség a gyermekekben. Azonban a témán belül a televízió és a média hatása a gyermekekre címmel szeretnék bővebben foglalkozni. Az otthon töltött idő nagy részét a képernyő előtt töltjük. A televíziót mindenki nézi éppen ezért nem kétséges, hogy hatással van a gondolkodásunkra, értékrendünkre és a világról alkotott képünkre. Leginkább a gyermekekre nézve tartják károsnak a televíziót, hiszen kevés az élettapasztalatuk és személyiségük is ekkor formálódik. Fontosnak tartom a szocializációt is, hiszen a gyermek a szocializáció során sajátítja el az értékeket és a normákat környezetéből. Meghatározó a televízió szerepe a szocializációban? Mitől függ, hogy a televízió milyen hatást gyakorol a személyiségfejlődésre? Felül tud kerekedni a televízióból kapott információ a szülő, barátok, iskola által sugallt értékeken? Hogyan lehet korlátozni a negatív tulajdonságokat? Hogyan lehet előtérbe helyezni a televízió pozitív tulajdonságait? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

A kutatás módszerei: írásos módszer: kérdőív: empirikus kutatási módszer, gyermekrajzok elemzése, feltáró módszer: explorációs módszer: interjú

Összegzés: A televízió mindent megmutat, sőt gyakran dúsítva hozza a gyerekek elé a felnőtt világot, annak gyakran csúnya arcát, a társas világ működési rendellenességeit. Mindez abban az életkorban tűnik igazán kedvezőtlennek, amikor a morális értékrend, a világkép, a társas együttműködés alapjai kialakulnak. A televíziónak számos pozitív hatása is van, hiszen az ismeretterjesztő műsorok tanítják a gyermeket, bővül a szókincse, de mindennek a megvalósulásához fontos a szülői kontroll.

 

Stipkovits Borbála: „Hakuna Matata” - Az óvodáskorú gyermekek televíziózási és a rajzfilmnézési szokásai

XXXI. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, Szocializációs közegek pedagógiai hatásai tagozat

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Stipkovits Borbála

Szak: óvodapedagógus, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Dr. Patyi Gábor - egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A dolgozatom témája a televízió és a rajzfilmek hatása az óvodáskorú gyermekekre. Kutatásomat kétféleképpen végeztem, készítettem interjút és kérdőíves felmérést is. A kérőíveket a szülők töltötték ki, melyeknek kérdései az óvodáskorú gyermekek tévé és rajzfilmnézési szokásait vizsgálja. Kiválasztottam két rajzfilmet, és a rajzfilmek gyerekekre gyakorolt hatását vizsgáltam meg interjú segítségével. Mindkét filmet 1994-ben adták ki, az egyik magyar, a talán kevésbé ismert, „Vacak, a hetedik testvér”; a másik amerikai, sokak által közkedvelt és híres „Oroszlánkirály”. Nekem mindkét rajzfilm gyermekkorom meghatározó élménye volt, ezért is választottam pont ezeket. Gyermekként nagyon szerettem ezeket a meséket, és kíváncsi voltam, hogy vajon a mai gyerekeknek ugyanúgy tetszenek-e a rajzfilmek, mint nekem, vagy sem. Az interjúkérdéseimet szülőknek is és gyermekeknek tettem fel, természetesen a gyermekeknek egyszerűbb, játékosabb formákban: melyik mese tetszett jobban, ki volt a kedven szereplőd a mesében, stb. Közben játszottam velük és úgy kérdezgettem őket. A két rajzfilmet pedagógiai hatásuk alapján vizsgáltam meg, történetüket röviden megfogalmaztam.

A bevezetés általánosságban a média és gyermekek kapcsolatáról szól, arról, hogyan lehet a káros hatásoktól megvédeni őket, mennyire kell korlátozni, kontrol alatt tartani a gyermekek tévénézését, és hogy mennyire fontos, hogy néha a család együtt nézzen televíziót. A televízió a kisgyermekek életének elkerülhetetlen része, bár szerencsére az óvodáskorú gyerekek tévénézés közben játszanak, mással is foglalkoznak

A kutatómunkám - a dolgozatom elején - a média és a gyermekek, családok kapcsolatáról szóló könyvek, cikkek feldolgozásából áll. Az egyik forrásomban találtam meg dolgozatom mottóját: „Két dologtól féltem a gyermekeimet a televízióval kapcsolatban. Attól, hogy tanulnak belőle, és attól, hogy nem.” (Kósa Éva, Vajda Zsuzsa: Szemben a képernyővel) A dolgozatom második részében a kérdőívem és az interjúm elemzésével foglalkozom.

 

Varga Rita: Hogyan látom én a világot? - Az 5-7 éves gyermekek világképe a XXI. században

XXXI. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, Óvodapedagógia tagozat

Helyezés: 2

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Varga Rita

Szak: Óvodapedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Dr. Varga László - egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Kutatásomat a tanulmányaim és a környezetemben tapasztaltak indították el. Sok kérdés merült fel bennem a gyermekek technikai eszközökkel való viszonyáról és arról, hogyan látják ők ezeket. Világképük megismerése adhat számunkra visszajelzést arról, milyen irányba tart kapcsolatuk korunk digitális vívmányaival.

Munkámban a szakirodalom segítségével kifejtettem a gyermeki világképről eddig szerzett ismereteket. Melyek a világukat befolyásoló elvek, a tudásukat eltorzító tényezők. Részletesen kitértem kutatómunkám módszerére és kivitelezésére. A felállított hipotéziseim tekintetében vizsgáltam a jegyzőkönyveket, majd levontam a következtetéseket.

Fontos, hogy megfelelően legyenek jelen a gyermekek életében ezen eszközök, hiszen a kapcsolatuk és róluk kialakult képük változóban van. A helyes kapcsolat kialakításához az óvoda is hozzájárulhat. Ehhez nyújthat némi segítséget az elvégzett kutatáson, valamint kitűnő alapot adhat egy későbbi kutatáshoz, melyet nagyobb mintán, több, részletesebb kérdéssel érdemes elvégezni. A továbbiakban ez adhat hitelességet eddigi eredményeimnek.

 

Bácskai Zsuzsanna: Fenntarthatóságra nevelés pedagógiája

XXXII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, Környezeti nevelés - Fenntarthatóság-pedagógia tagozat

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Bácskai Zsuzsanna

Szak: Szociálpedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Dr. Molnár Katalin - egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Dolgozatomban a fenntarthatóság fogalomkörét vizsgáltam, melyre több éves tudatos felkészülés a műhelymunkáim és konferenciák a személyes érintettség révén, és lakóhelyemen végzett több mint 10 éves közösségi munka tapasztalatai ad hitelességet. A kutatásom indítékainak megfogalmazásában is a fenti területek segítettek, mely szerint: a változás előrevetítését hangsúlyoznám, az új paradigma szerint: egy új kultúrára helyezett tudat, új értékrend és meggyőződés mentén a változás előremozdításához: nélkülözhetetlen az egész életen át tartó tanulás és a kompetenciák folyamatos fejlesztése e területen is. Hova fejlődni? - Egy új tudatállapot létrehozásához.

A társadalom nem elsősorban anyagi világ, vagy állami intézményrendszer, hanem személyes és társadalmi tudat. Azok a társadalmak lesznek fenntarthatók, melyek felszínre képesek hívni a lelki-szellemi egyéni- és közösségi tudatot. A társadalmat mozgató erők a tudás minőségétől függ, fogalmazódik meg a szakirodalmakban. Ehhez gondolom én eszközül a fenntarthatóságra nevelés pedagógiáját, a mindennapi élet fenntartható, de ismeretekkel teli megélését.

A kutatásom fő célja, mennyire ismert a fenntarthatóság fogalma? Ismerete jelen van a mindennapi iskolai és családi életben? E fogalom mögött rejlő mély összefüggésekkel tisztában van-e az iskolai közösség? A tudás hogyan épül be a mindennapi iskolai gyakorlatban? Hol jelenik meg, mely törekvések mentén a fenntarthatóságra nevelés?

A jövőt nem tudja megjósolni senki, de azt, hogy hol tartunk, a jelen állapotát felmérni, arra képesek vagyunk. A felszínre kerülő tények, megállapítások pedig irányt mutathatnak, hogy mit szükséges másképp tenni. Új célokat, értékeket és új stratégiát tárhat fel innovatív törekvések felé.

Fordulópontot a közoktatás tartalmának és irányának megváltoztatásában látom, ezzel együtt pedig a cselekvőképes tudás felé kell fókuszálni. Fontos, hogy minél több élmény érje nap mint nap a diákokat, melyek alapján formálódik attitűdjük s cselekvéssoruk.

 

Endrédi Beáta: A három éves kortól kötelező óvodába járás bevezetése, társadalmi és szakmai fogadtatása, várható hatásai

XXXII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, Kisgyermeknevelés- és óvodapedagógia tagozat

Helyezés: 2

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Endrédi Beáta

Szak: Óvodapedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Kissné dr. Zsámboki Réka - adjunktus, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Dolgozatomban a három éves kortól kötelező óvodába járás bevezetését, annak társadalmi és szakmai fogadtatását, várható hatásait vizsgáltam meg. Alapvető célom volt, hogy megismerjem a szülők és az óvodapedagógusok véleményét az új szabályozással kapcsolatban, feltárjam azon sarkalatos pontokat, kérdéseket, melyek foglalkoztatják a közvéleményt, majd ezek tükrében következtetéseket fogalmazzak meg a szabályozás várható hatásaira vonatkozóan. Kutatásom stratégiája az előkutatás eredményeiből megalkotott kutatási kérdésfelvetések vizsgálata volt, vizsgálati módszerként a kérdőíves felmérést választottam.

Kutatásom eredményeképp elmondható, hogy a gyermeki igényekkel és szükségletekkel kapcsolatban a szülők és a pedagógusok is leginkább a rendszer, napirend kialakulását tartják fontosnak, továbbá, hogy a gyermeket új, változatos ingerek érjék, új ismereteket szerezzen a világról, egyre önállóbbá váljon, és hasonló korú gyermekek társaságában lehessen. Az óvodapedagógusok több mint felének fenntartásai vannak az év közbeni folyamatos befogadással, amely véleményük szerint jelentősen befolyásolja majd a csoport életét, a többi gyermek érzelmi állapotát, és a pedagógusok számára is nagyobb terhet jelent. A szabályozással való egyetértést megvizsgálva a válaszadók egyetértenek azzal, hogy a három éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése a hátrányos helyzetű gyermekek számára kedvezőbb lesz, ugyanakkor úgy gondolják, hogy a szülőkre kellene bízni a döntés jogát gyermekeik intézményes nevelésével kapcsolatban. Az óvodák feltételrendszerét tekintve a válaszadók szerint jelenleg nem állnak rendelkezésre a törvény bevezetéséhez szükséges férőhelyek és tárgyi feltételek sem. Egyetértenek viszont abban, hogy a csoportlétszámok emelése számos problémát eredményezhet.

Összességében arra a következtetésre jutottam, hogy gyermek óvodaérettségének, illetve fejlettségi szintjének nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a döntéshozatal során. Célszerűnek tartanám egy komplex szempontrendszer kialakítását az óvodaérettség felmérésére, mely kitérhetne a gyermekek fizikai és szellemi fejlettségére, érzelmi biztonságára, a családi körülmények és a szociális helyzet vizsgálatára is. A szülők megfelelő tájékoztatásával, egy gyermekcentrikus szakértői bizottság létrehozásával és a védőnői hálózat segítségével gördülékenyebb lehetne a szabályozás bevezetése.

 

Magony Béla: Az ülés egészségtani hatásai és egészségprevenciós gyakorlata az oktatási környezetben. (Paradigmaváltás az oktatási környezet egészségtani vonatkozásában.)

XXXII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, Egészségnevelés - Játék- és szabadidőszervezés - Tehetséggondozás tagozat

Helyezés: 2

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Magony Béla

Szak: Pedagógiatanár, Képzés típusa: MA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Dr. Simon István Ágoston - egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Bevezetés

Napjainkban a tartós ülő tevékenység egyre jobban jellemzi társadalmunkat. Nemzetközi kutatások eredményei igazolták, hogy már rövidtávon is jelentősen befolyásolja az emberek életminőségét és életük hosszát a tartós mozgáshiányos életmód- és munkavégzés, melyek hozzájárultak a modern népbetegségek pl.: a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. A tanulókat hatványozottan érinti ez a probléma, hiszen idejük jelentős hányadát képezi az iskolapadban és az otthoni számítógép előtt való ülés. A tartós ülés káros hatásainak ellensúlyozása és a kiváltott egészségügyi ártalmak mértékének csökkentése csak preventív módon, egy alternatív megoldás kidolgozásával lehet. A módszer célja az ülő tevékenység rendszeres megszakítása mind az oktatási (pedagógusok közreműködésével) és az otthoni környezetben (tanulók saját maguk) egyaránt.

Módszerek

Kutatásom célja megvizsgálni a tanulók általános egészségi állapotát, és rávilágítani a tartós ülés mértékének egészségügyi jelentőségére. A vizsgálatban válaszokat kerestem arra, hogy a tanulók napi szinten és tanítási időn kívül hány órát töltenek el ülve? Kutatási módszernek felelet-választásos kérdőívet használtam. A mintákat általános (n=146),- közép (n=110),- és felsőoktatásban (n=151) tanuló diákok adták. A mintavételezés Sopron, Baj, Győr, Orosháza, Hódmezővásárhely és Kaposváron történt. Az adatok feldolgozásához MS. Office Excel 2010 programját használtam. Saját mintavételeimet nemzetközi eredményekkel vetettem össze, majd vizsgálataimat kiegészítettem strukturálatlan interjúkkal.

Eredmények

A feldolgozott adatok alapján elmondható, hogy általános iskolában átlagosan 1,47 órát töltenek számítógépezéssel naponta, míg összesen az üléssel töltött órák száma 7,8. Középiskolában naponta 2,78 órát töltenek az összes 8,3 órából üléssel. Felsőoktatásban az összes üléssel töltött óra átlagosan 7,2 óra, amiből az otthoni ülés 3,12 óra.

Dr. Zong-Xiang Zhu és Dr. Eőry Ajándok professzor igazolta a meridiánokra, akupunktúrás pontokra (a 3. keringési rendszerre) gyakorolt negatív hatását a „tartós ülésnek”.

Összefoglalás

A vizsgálat alátámasztotta, hogy a nemzetközi vizsgálatok eredményeihez hasonlóan hazánkban is túl sok időt töltenek az emberek tartósan üléssel. A prevenció és az egészségügyi káros hatások csökkentése érdekében a téma - aktualitását tekintve - további kutatásokat és módszerek kifejlesztését igényel a jövőben.

Kulcsszavak: ülés, mozgáshiány, egészségügyi ártalmak

 

Berkes Liliána: A méhen belüli élet hatása a személyiség alakulására

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, 

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A pályamunka szerzője: Berkes Liliána

Szak: Óvodapedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar

Témavezető: Dr. Ferencz Edit- egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A témaválasztást személyes indíttatás is befolyásolta, mivel a szerző születése nehezített körülmények között zajlott. Szakmai szempontból jelentős a téma, hiszen a bölcsődébe járó gyermekek körében az egyes viselkedési sajátosságok szakszerű megértéséhez elengedhetetlen a gyermeki fejlődés méhen belüli történéseinek megismerése. Az ebben az időszakban az anyát és a magzatot érő tapasztalatok rányomhatják bélyegüket a személyiség fejlődésére és az egész életre. A vizsgálat összefüggéseket keres a gyermekvárás időszakában átélt élmények hatásai és az anya-gyermek kapcsolat sajátosságai között. Három hipotézis igazolására került sor, harminc édesanya körében végzett kérdőíves vizsgálat alapján. A feltételezések kiterjedtek a gyermeket váró anyák érzelmi állapotának hatásaira, kiemelve a kötődés és a gyermek bölcsődei, óvodai alkalmazkodásának jellegzetességeit. A hipotézisek beigazolódásával és a jelentősebb szakirodalom(Antoine, C. (2007): A terhesség és az anyaság pszichológiája, Larousse, Paris) segítségével határozottan állítható, hogy a viselkedési jellemzők, viszonyulások megértéséhez nemcsak a méhen belüli élet és a születéstörténet együttes vizsgálata szükséges, hanem az anya gondolatainak, lelkivilágának és közvetlen környezetével való kapcsolatának a figyelembevétele is elengedhetetlenül fontos. A kisgyermeknevelői munkában nagy hangsúlyt kell fektetni a bölcsődei befogadási időszakban az intrauterin élet hatásaira, amely által a gyermekek reakcióit könnyebben fel lehet ismerni, meg lehet érteni és a nevelési módszereket adekvát módon lehet megválasztani.

 

Detre Zsuzsa: „Kreativitás és neuropedagógia” Az irodalmi, az anyanyelvi és a vizuális nevelésben rejlő kreatív lehetőségek neuropedagógia

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció,

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
A pályamunka szerzője: Detre Zsuzsa

Szak: Pedagógia, Képzés típusa: MA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar
Témavezető: Dr. Varga László- egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

TDK-dolgozatomban az anyanyelvi és a vizuális nevelés közti kapcsolatot innovatív módszertani ajánlásokkal és gyakorlatokkal kívánom bemutatni. Témaválasztásomat elméleti aspektusból a pedagógia módszertani paradigmaváltása, a gyermeki tanulási folyamat konstruktivista elmélete, a gyermeki agy kutatásának eredményei, míg gyakorlati aspektusból a két nevelési területalkotó tevékenységgé integrálása motiválta.
A pedagógiai gyakorlat nézőpontjából elsőként Csapó Benő egy 2013-as interjújában elhangzott megállapítása keltette fel a figyelmemet, miszerint: hazánk a kezdetektől részt vesz a nemzetközi felmérésekben, s úgy tűnik, hogy az utóbbi évek lehangoló eredményei most javulni látszanak az olvasási készség, olvasóvá nevelés területein. „A szövegértés korábban a leggyengébb terület volt, és miután elkezdtük népszerűsíteni az olvasást Magyarországon, és volt néhány egyéb pozitív hatású beavatkozás is, 2006 és 2009 között javultak az eredmények. Ennek hatása még most is megfigyelhető, már nem olvasásból a legrosszabbak az eredményeink. Valami tehát a közelmúltban is sikerült, ami bizakodásra adhat okot.”
Ebből a sikeres „valamiből” második motivációs tényezőként a tehetségfejlesztést említem, ahol a tehetségígéretek gondozásában látom a fent említett készségek és attitűdök pozitív irányú változásának egyik hatását. Érdemes azonban a fejlesztő munkát más nézőpontból is megközelíteni. Adott egy gyermekközösség, melyet nevelünk, tanítunk. Majd felfigyelünk a gyermek „másságára”, diagnosztizáljuk, és újra gondozzuk. Csakhogy ez utóbbi gondozás már konkrét. Itt jelenik meg a tehetségígéret erősségeinek fejlesztése, gyengeségeinek kezelése, mely dolgozatom témájául is szolgál. A gyermek kiváló képességei átlagon felüli teljesítményeiben nyilvánulnak meg. Ezekhez a teljesítményekhez, cselekedetekhez szüksége van alkotó kedvre, egy bizonyos kognitív kompetenciára, vagyis kreativitásra. Így a dolgozatírás harmadik „kényszerítő” ereje ennek a tehetségfaktornak köszönhető. A világlátás sajátos módjával rendelkező, a világot megváltoztatni akaró kreatív gyermek nem alkalmazkodik, hanem létrehoz (Gyarmathy, 2006). Ehhez az alkotáshoz kognitív képességekre, magasabb rendű kognitív készségekre. pl.: intelligenciára, nyelvi problémamegoldásra (Csapó, 1992) van szüksége, mely kreatív személyiségjegyeket feltételez. Ezek a személyiségvonások az átlagostól eltérő minőségűek, intenzitásúak, ezért sokszor tapasztalható a tehetség velejárójaként nevelési probléma is. Előfordul, hogy az előzőleg hatékony módszertani gyakorlat csődöt mond. Itt lép be negyedik témaválasztási motivációs tényezőként a neuropedagógia, mint új, agykutatási eredményekkel megalapozott pedagógiai szemléletmód.
A módszertant megújító törekvésemnek időszerűségét és szükségességét a nyár folyamán végzett pedagógus- attitűd kutatásom is megerősíti, melyben felmértem a kognitív fejlesztés egész napra kiterjedő megítélését, és a gyermeki idegrendszer megismerésének igényét a magyar pedagógusok körében. A kognitív kompetenciákat a pedagógusok 48,7%-a biztosan, részben 23%-uk, többségében 17,2% ismeri, 1,4%-a nem ismeri. (Elgondolkodtató eredmény.) A kognitív folyamatok egész napot átfogó fejlesztésére irányuló törekvést ennek ellenére 72,1%-uk tartja fontosnak, míg 17% nem, és 10,4 % nem tudja megítélni. Csapó Benő a pedagógusképzésben látja az eredmények javítását, melynek mihamarabbi korszerűsítésének szükségességét a fenti adatok is megerősítik. A pedagógusok nagy része a tudatos önfejlesztésre nyitott, miközben konkrét ajánlásokat várnak a neuropedagógiától, mint megújító szemlélettől.

 

Farnady- Landerl Viktória: Agykutatás és pedagógia- neuropedagógiai aspektusok a kisgyermeknevelésben

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció,

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
A pályamunka szerzője: Farnady- Landerl Viktória

Szak: Pedagógia, Képzés típusa: MA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar
Témavezető: Dr. Varga László- egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

A kisgyermekkori fejlődést, illetve tanulást az agy fejlődésének szemszögéből vizsgáló kutatási eredményeknek köszönhetően világszerte megfigyelhető azoknak a - neuropedagógiai - nézeteknek a térnyerése, amelyek a pedagógiai praxis és a neurológia, neurobiológia, kognitív pszichológia szoros együttműködésének elengedhetetlenségét hirdetik. Mit gondolnak minderről a magyar pedagógusok? Ismerik-e, relevánsnak tartják-e, alkalmazzák-e pedagógiai tevékenységeik során a legújabb neuro-tudományos ismereteket, különös tekintettel a kisgyermekkori tanulási folyamatok személyes- és szociális kompetenciákkal összefüggő aspektusaira. Tanulmányunkban a soproni NYME Benedek Elek Pedagógiai Karán a neuropedagógia személyes- és szociális kompetenciákkal összefüggő aspektusait vizsgáló 501 fős mintán végzett, pedagógus-attitűdvizsgálatának elméleti hátteréről és eredményeiről adunk összegzést.

 

Hegyi Dóra Júlia: A pedagógus kiégés vizsgálata egy kisváros és környéke intézményeiben

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció,

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
A pályamunka szerzője: Hegyi Dóra Júlia

Szak: Szociálpedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar
Témavezető: Dr. Varga Szabolcs- egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek

Dolgozatom fő célkitűzése a burnout pedagóguspályán történő felmérése. Kideríteni, melyek azok a szociodemográfiai faktorok (nem, életkor, pedagóguspályán eltöltött idő, családi állapot, bérezéssel való elégedettség, pályaelhagyás gondolata), amelyek elősegítik a burnout kialakulását. Kideríteni, hogy a kutatásban résztvevő négy iskolatípus között lesz-e különbség, és mennyire befolyásoló tényező a burnout kialakulásában az adott tanári közösség.
Dolgozatom első részében a hazai és nemzetközi publikációk segítségével a burnout jelenség kialakulásával kapcsolatos szakirodalmat és a pedagóguskiégés mérésére szolgáló kérdőívet mutattam be. Kutatásomat egy Vas megyei kisváros és környéke oktatási intézményeiben végeztem, melyek közös igazgatású intézményként valamennyi iskolatípust reprezentálták. A kutatás eszköze egy önkitöltős, anonim, papír alapú kérdőív volt. A kérdőív első része a kitöltő személyére vonatkozó kérdéskört (nem, életkor, családi állapot stb.), valamint a pályaválasztással, munkavégzéssel összefüggő kérdéseket tartalmazott. A kérdőív második része a kiégés tünetegyüttesét mérte a Maslach-féle kiégés kérdőív felhasználásával. A kérdőív kitöltői egy hétfokozatú (0-6) Likert- skála segítségével értékelték, hogy a munkájukkal kapcsolatos egyes tényezők milyen mértékben jellemzőek rájuk.
A kérdőívek értékelése és az eredmények elemzése alapján hipotéziseim nagy része beigazolódott: A kiégésben szenvedők száma magas, mert a pedagógushivatás jellemzője az állandó stressz. A kiégés eltérő mértékeket mutat az egyéni demográfiai változók (nem, életkor) és a pályán eltöltött idő szerint. A nők és az idősebb korosztály kiégési szintje magasabb, a kiégés mértéke a pályán eltöltött idővel arányosan nő. A kiégés mértéke az egyes iskolatípusok között eltérő, a szakképző iskolában tanítók kiégési szintje a legmagasabb. Amelyik iskolatípusban a nevelő-testületen belüli társas kapcsolatok, közös szabadidős tevékenységek gyakoribbak, ott a kiégés mértéke alacsonyabb.
Felmérésem eredménye felhívja a figyelmet arra, hogy a pedagógusok körében a burnout szindróma jelentős mértékű, ugyanakkor mentális egészségük fejlesztése nem megoldott. Nagy szükség lenne a szakmai személyiségfejlesztés bevezetésére és rendszeres alkalmazására (továbbképzések, tanácsadás, esetmegbeszélés, szupervízió, művészetterápia).

 

Mártonné Andrássy Szilvia: Az óvodapedagógus professzió mai kihívásai a pedagógus életpályamodell

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció,

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
A pályamunka szerzője: Mártonné Andrássy Szilvia

Szak: Pedagógia, Képzés típusa: MA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar
Témavezető: Kissné Dr. Zsámboki Réka adjunktus, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek

Magyarországon a 2011.évi CXC. törvény a köznevelésről a pedagóguspályán lévőkre vonatkozón egy külső minősítési rendszert vezetett be, melynek vannak kötelező és szabadon választható elemei.
A téma aktualitását az adja, hogy a 2011-ben elkezdett köznevelési reform nyomán létrejövő változások egy része a pedagógusokban komoly ellenérzéseket váltott ki.
Először elméletben szeretném bemutatni a pedagógus-életpályamodell bevezetését eredményező utat, mind a nemzetközi, mind a hazai tapasztalatokat, javaslatokat összegezve. Részletesen leírom a pedagógus minősítési rendszer elemeit, az eljárás menetét. Szükségesnek éreztem, hogy azokat is „megszólaltassam”, akik a törvény értelmében kötelező jelleggel minősítésen vesznek részt, így az elméleti bevezetést egy pedagógusok körében végzett empirikus kutatás követi, mely formáját tekintve szóbeli, illetve írásbeli kikérdezésen (kérdőíves felmérés) alapul. Arra kerestem a választ, hogy mennyire elfogadott, támogatott a pedagógus életpályamodell bevezetése a soproni óvodapedagógusok körében. Mivel én még nem vettem részt minősítésben, így foglalkoztat az is, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodtak az azon átesett pedagógusok, befolyásolta-e további munkájukat az eljárásban való részvétel. Személyes interjúm célja az volt, hogy egy másik szemszögből -az intézményvezető szemével- is bemutassam a minősítési rendszer pozitívumait, negatívumait. Reményeim szerint vizsgálatom eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy Sopronban megalakuljon egy szakmai műhely, melynek tagjai segíthetik egymást az újonnan bevezetett változások okozta feszültségek oldásában, a problémák megoldásában, a tapasztalatok megosztásában.

 

Matajsz Berta Luca: Kérdések és válaszok a Waldorf-pedagógia jelenlegi hazai helyzetéről

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció,

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
A pályamunka szerzője: Matajsz Berta Luca

Szak: Óvodapedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar
Témavezető: Kissné Dr. Zsámboki Réka adjunktus, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek

Dolgozatom témája a Waldorf-pedagógia. A kutatásom megkezdésekor elsődleges célom az volt, hogy egy összképet kapjak a Waldorf-pedagógia jelenlegi hazai helyzetéről. Témaválasztás előtt rengeteg szakirodalmat olvastam a Waldorf-pedagógiáról, a pedagógia kialakulásáról, elterjedéséről és elveiről. Ambivalens érzés támadt bennem. Sok szempontnak köszönhetően szimpatikussá vált a pedagógia, de sok szemponttal, alapelvvel nem értettem egyet. A rendelkezésemre álló szakirodalmak nem elégítették ki kíváncsiságomat, így hát kutatásba kezdtem a témában.
Mivel nagyon zárt intézményekről van szó, ahol nagyon védik a gyermekek nyugalmát, így kutatásomban a szülők körét céloztam meg egy zárt és nyitott kérdésekből álló kérdőívvel. Érdekelt, hogy miért választják a szülők a Waldorf-óvodákat, mennyire lelhetőek fel a család hétköznapjaiban a pedagógia elvei és, hogy mit várnak el a szülők a pedagógusoktól, ill. az óvodáktól. Igen nagy hangsúlyt fektettem kutatásomban az anyagiakra is, ugyanis a szakirodalmak egyáltalán nem válaszolták meg a bennem felmerülő, ezzel kapcsolatos kérdéseket. Érdekelt, hogy mit gondolnak a szülők arról, hogy gyermekük óvodáztatásáért fizetniük kell, ill. hogy milyen anyagi helyzetben lehetnek az egyes családok, akik a Waldorf-pedagógiát részesítik előnyben.
Kérdőívemet azzal a kérdéssel zártam, hogy Waldorf-iskolába íratják-e gyermekeiket a megkérdezett szülők, hiszen mi sem mutatja jobban a szülő elégedettségét, mint, hogy továbbra is elkötelezettje marad a Waldorf-módszernek.

 

Mayer Barbara: Azonos nemű párok elfogadottsága a határon innen és túl

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció,

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
A pályamunka szerzője: Mayer Barbara

Szak: Szociálpedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar
Témavezető: Dr. Varga Szabolcs, egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek

A kutatás az azonos nemű párok általános értelemben vett elfogadottságát tárgyalja, ami a társadalomtudományokon belül a szociológia és társadalomkutatás témakörébe tartozik, azon belül is a kisebbségek társadalmi helyzetét vizsgálja a diszkriminációs helyzetből kiindulva. Leginkább tolerancia alapon kutattam, hogy mennyire elfogadottak a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (továbbiakban: LMBT) közösség tagjai a társadalom körében, illetve a társadalom mennyire ért egyet az LMBT tagok jogi követeléseivel, mint a házasság intézménye, és a gyermekvállalás.
A kutatás célja megvizsgálni, hogy az társadalom elfogadottsága szempontjából mely városban könnyebb azonos nemű párként élni; a jogrendszer és a társadalom elfogadási szintjének összehasonlítása; az azonos nemű párok kérdésének határvonalának kutatása (magánügy-e); továbbá a társadalom elfogadásának/elutasításának oki tényezőinek feltárása.
Kutatásom helyszíne a címből fakadóan két város (Sopron és Eisenstadt), módszernek egyrészről a dokumentumelemzést használtam – jogi rendelkezések összehasonlításához a törvények megvizsgálását, valamint a történelmi áttekintéshez. Másrészről a kérdőíves felmérést alkalmaztam, amelyet magam szerkesztettem. A kérdőíven a demográfiai adatok mellett az általam megfogalmazott 19 állítás szerepelt, amelyre Likert-skála segítségével válaszolhattak a kérdőívet kitöltő személyek.
A kutatásom eredményeinek bemutatását négy irányból foglaltam össze, valamint összehasonlítom, hogy a jelenleg hatályos törvények megengedőbbek-e vagy korlátozóbbak-e a két város álláspontjához, toleranciaszintjéhez viszonyítva.
Ahogyan kutatásom témája, úgy a kapott adatok és hozzáállások is megosztóak, amik további kérdéseket vetnek fel, és újabb kutatásokra adnak lehetőséget.

 

Ponty Erika: Az óvodás korú gyermekek szájhigiéniája

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció,

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
A pályamunka szerzője: Ponty Erika

Szak: Óvodapedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar
Témavezető: Baloghné Dr. Bakk Adrienn adjunktus, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Kar

Napjainkban örökérvényű vitatéma a megfelelő szájápolás, és ez így van a nevelési intézményekben, az óvodákban is. Tapasztalataink szerint Magyarországon az óvodákban nagyon csekély szerepet játszik a személyi higiénia e formája. Fontos tudni, hogy számos egészségmagatartás, mint a higiénia, és azon belül a szájápolás is, a korai gyermekkori mintákhoz kötődik, ezért már óvodás életkorban, így az intézményekben, illetve a nevelési programokban is kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon. A kutatásunk legfőbb célja, hogy rávilágítsunk a téma aktualitására és jelentőségére.
Pedagógiai kutatásunk során a szóbeli- és az írásbeli kikérdezést választottuk, hazánk két megyéjében. Feltételezéseink szerint az óvodapedagógusok, óvodai intézményvezetők nem foglalkoznak kellőképpen a fogmosás gyakorlásával, és elméleti elsajátíttatásával. Az óvodapedagógusok nem elég tájékozottak a megfelelő, és helyes szájápolásról, illetve, hogy a nevelési intézményekben nem szentelnek elég figyelmet a prevenciós fogászati programoknak. A kapott válaszok magyarázatot adhatnak arra is, hogy miért van az, hogy Magyarországon minden harmadik óvodás korú gyermek fogszuvasodástól szenved.

 

 

Vörös Dóra: A prostitúció jelensége és a reintegráció lehetőségei Magyarországon

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció,

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
A pályamunka szerzője: Vörös Dóra

Szak: Szociálpedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar
Témavezető: Dr. Varga Szabolcs egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Kar

Pályamunkám témájának választását azzal indokolnám, hogy tanulmányaim alatt a tolerancia nevelés című tantárgyon belül szerzett ismeretek felkeltették az érdeklődésemet a téma iránt, illetve a szexmunkások témáját kutatva azt tapasztaltam, hogy a közvélemény ismerete felszínes, hézagos. A társadalom nagy többsége elítéli a szexmunkásokat anélkül, hogy ismernék a jelenség társadalmi és egyéni hátterét, a körülményeket.
Dolgozatom készítése során a legfőbb kutatási céljaim a következők voltak: tájékozódni a jelenség fogalmi áttekintését illetően: típusok, szereplők. Majd ezt követően bemutatni a rehabilitáció és a reintegráció lehetőségeit, és felmérni a szexmunkások ismereteit a segítség formáiról és jogi lehetőségeiről, illetve a polgári életbe való visszailleszkedésük nehézségeiről. A munkámat olyan kérdésfeltevésekre alapoztam mint például, hogy a prostituáltak tájékozatlanok abban a tekintetben, hogy nekik is vannak jogaik, érdekvédelmi szervezetük. Továbbá, hogy a prostituáltak nem ismerik a reintegráció lehetőségeit.
Kutatásom során kétféle módszert alkalmaztam: mélyinterjúk készítését és kérdőíves felmérését. Hat szexmunkással, illetve egy „futattóval” volt lehetőségem interjút készíteni. A kérőíves kutatás az általam összeállított kérdésekből álltak. Itt 20 fővel sikerült kitöltetettem a kérőíveket, a megkérdezettek körmendi és güssingi szexmunkások voltak. A pályamunkám során külön értékeltem a mélyinterjúkat és a kérdőíveket.
Szerintem a kutatás hasznosításához szükség lenne a közgondolkodás megváltoztatására és a szexmunkások felvilágosítására.

 

Wágner Anita: Ideális csoportszobánk van? Az edukációs terek hatása az óvodáskorú gyermekekre

XXXIII. OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció,

Nevező intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
A pályamunka szerzője: Wágner Anita

Szak: Óvodapedagógia, Képzés típusa: BA, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Benedek Elek Pedagógiai Kar
Témavezető: Dr. Zsubrits Attila egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Kar

Dolgozatom az épített környezet emberre gyakorolt hatásait, pontosabban az óvodás korú gyermek óvodai csoportszobájával való kapcsolatát tárja fel. A dolgozat képet nyújt a 3-6 éves korosztály fejlődésének sajátosságairól mind fizikai, értelmi és érzelmi vonatkozásban. Célom, hogy a környezetpszichológia tudományában fellelhető ismereteket tanulmányozva, képet nyújtsak a hazai jogszabályokról és a magyar óvodai viszonyrendszerekről. Mindezeket egy soproni óvodán keresztül kívánom ellenőrizni. Empirikus kutatásom összetett vizsgálatot tartalmaz, mely egy dokumentumelemzésből, egy kísérleti beavatkozáshoz tartozó megfigyelésből és egy óvodapedagógusok körében felvett kérdőíves módszerből tevődik össze. Dolgozatom alapul szolgálhat további környezetpszichológiai kutatásoknak, melyek különféle terepkísérletek által kutathatják az ideális óvodai környezetet. Vizsgálataim folytatásaként célszerű lehet összevetni különböző pedagógiai program szerint működő óvodák vizsgálati eredményeit. Kutatásom másodlagos célja, hogy felhívjam a figyelmet az egyetemi mérnöki képzésben helyet foglaló környezetpszichológiai kurzusokra, valamint a környezetet kutató intézmények szükségességére és létjogosultságára.

Teljes TDK dolgozat letöltése