Az agrármérnöktanár szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák (részlet a KKK-ból):

A képzési célja az agrár szakterületen az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, az iskolai rendszerű, valamint az iskolarendszeren kívüli szakközépiskolai, szakgimnáziumi oktatásban, felnőttek át- és továbbképzésében, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben az elméleti és elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a gyakorlati, illetve speciális agrár szakterületi ismeretek bemutatására, átadására, a tanórai, tanüzemi, szaklaboratóriumi tanulás szervezésére, az agrár szakoktatás területén a fenntartható agrártermeléshez szükséges attitűd kialakítására, a pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, valamint a szakképzésben résztvevők korosztályi problémáinak, speciális nevelési feladatainak ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

Az agrármérnöktanár szakterületi tudása, készségei, képességei:

Az agrármérnöktanár alkalmas

a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén

• a fenntartható fejlődés és az élelmiszer-termelés közötti kapcsolat tudatosítására,
• a környezettudatos szemléletmód megalapozására, a természettudományos, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, a megoldások helyességének igazolására,
• a szakterületen alkalmazott technikai eszközök és technológiai folyamatok megismerésének támogatására,
• az elméleti, az elméletigényes gyakorlati és a gyakorlati képzés során a szakmai feladatok ellátásához szükséges kompetenciák fejlesztésére,
• tehetséggondozásra, versenyfelkészítésre,
• a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képzésére;

a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

• a termelési és társadalmi folyamatok kapcsolatának, aktuális változásainak nyomon követésére, továbbá a szakképzési tartalmakba való beépítésére,
• a konfliktusok hatékony kezelésére,
• a közösség iránti elkötelezettség vállalására, az aktív, felelős társadalmi szerepvállalás elsajátítására, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására,
• a szakmai szocializáció megalapozására,
• a szakmával kapcsolatos hivatástudat kiépítésére;

a szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

• szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban az agrár szakterület szerinti elméleti és elméletigényes gyakorlati tárgyak oktatására,
• szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban az adott szakiránynak megfelelő szakmacsoportos alapozó oktatásban az elméleti és elméletigényes gyakorlati tárgyak oktatására,
• felnőttek át- és továbbképzésében az adott szakiránynak megfelelő tárgyak oktatására, elméletigényes gyakorlatok vezetésére,
• érettségi és szakmai bizottsági tagként vizsgáztatási feladatok ellátására,
• a szakterületre jellemző termelési és gazdálkodási eljárások, technológiák fejlődésének nyomon követésére, tananyagba történő beépítésére,
• tananyagfejlesztésre, új, korszerű technológiák alkalmazásának megismerésére;

a pedagógiai folyamat tervezése területén

• a szakterületi képzéssel kapcsolatba hozható tanügyi dokumentumok, jogszabályok és iskolai dokumentumok használatára,
• a szakterülethez tartozó szakmai orientációs, szakmai alapozó és szakképesítésre felkészítő tantárgyak szerkezetének, módszertani sajátosságainak felismerésére,
• a szakképzés sajátosságai, továbbá az abban fellelhető törvényszerűségek figyelembevételével a tanítási-tanulási folyamat megtervezésére,
• a szakmai orientációs, szakmai alapozó és szakképesítésre felkészítő modulrendszerű képzés követelményeinek, tartalmának összhangba hozására, az egyes tantárgyak főbb tartalmi jellemzői alapján az iskolarendszerű képzésben alkalmazható tantárgyi struktúra kialakítására,
• hatékony, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát, egységét támogató munkaformák megválasztására, alkalmazására a szakképzés folyamatában,
• a pedagógiai célokhoz, a szakmai műveltségtartalomhoz, a követelményekhez és a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó tanulásszervezési eljárás megválasztására, az oktatási folyamat megszervezésére, hatékony módszerek, munkaformák, eszközök kiválasztására az ifjúsági és a felnőttoktatás keretében,
• a szaktárgy tanórán, illetve iskolán kívüli tanulásának tervezésére az ifjúsági és a felnőttoktatás keretében,
• a pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra;

a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén

• a szakmai továbbképzés, önképzés iránti igény és a szakma szeretetének továbbadására,
• a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására,
• céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére, a pedagógiai hatásrendszer elemeinek érvényesítésére, eredményeinek megítélésére; a tanulói önértékelés képességének kifejlesztésére;

a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

• az agrár szakterületi pályaorientáció és szakmai mobilitás lehetőségeinek széleskörű ismeretei birtokában ezen ismeretek megosztására;

az autonómia és a felelősségvállalás területén

• a társadalom által preferált értékek közvetítésére, az elfogadott értékrenddel összehangolt autonóm életvezetési stratégiák kialakítására;
• az adott szakirányhoz és szakmacsoporthoz tartozó munkahelyek sajátos munkavédelmi és biztonságtechnikai ismereteinek közvetítésére.