Agrármérnöktanár mesterszak
Az agrármérnöktanár szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák (részlet a KKK-ból):
A képzési célja az agrár szakterületen az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, az iskolai rendszerű, valamint az iskolarendszeren kívüli szakközépiskolai, szakgimnáziumi oktatásban, felnőttek át- és továbbképzésében, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben az elméleti és elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a gyakorlati, illetve speciális agrár szakterületi ismeretek bemutatására, átadására, a tanórai, tanüzemi, szaklaboratóriumi tanulás szervezésére, az agrár szakoktatás területén a fenntartható agrártermeléshez szükséges attitűd kialakítására, a pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, valamint a szakképzésben résztvevők korosztályi problémáinak, speciális nevelési feladatainak ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
Az agrármérnöktanár szakterületi tudása, készségei, képességei:
Az agrármérnöktanár alkalmas
a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén
- a fenntartható fejlődés és az élelmiszer-termelés közötti kapcsolat tudatosítására,
- a környezettudatos szemléletmód megalapozására, a természettudományos, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, a megoldások helyességének igazolására,
- a szakterületen alkalmazott technikai eszközök és technológiai folyamatok megismerésének támogatására,
- az elméleti, az elméletigényes gyakorlati és a gyakorlati képzés során a szakmai feladatok ellátásához szükséges kompetenciák fejlesztésére,
- tehetséggondozásra, versenyfelkészítésre,
- a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képzésére;
a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén
- a termelési és társadalmi folyamatok kapcsolatának, aktuális változásainak nyomon követésére, továbbá a szakképzési tartalmakba való beépítésére,
- a konfliktusok hatékony kezelésére,
- a közösség iránti elkötelezettség vállalására, az aktív, felelős társadalmi szerepvállalás elsajátítására, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására,
- a szakmai szocializáció megalapozására,
- a szakmával kapcsolatos hivatástudat kiépítésére;
a szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén
- szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban az agrár szakterület szerinti elméleti és elméletigényes gyakorlati tárgyak oktatására,
- szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban az adott specializációnak megfelelő szakmacsoportos alapozó oktatásban az elméleti és elméletigényes gyakorlati tárgyak oktatására,
- felnőttek át- és továbbképzésében az adott specializációnak megfelelő tárgyak oktatására, elméletigényes gyakorlatok vezetésére,
- érettségi és szakmai bizottsági tagként vizsgáztatási feladatok ellátására,
- a szakterületre jellemző termelési és gazdálkodási eljárások, technológiák fejlődésének nyomon követésére, tananyagba történő beépítésére,
- tananyagfejlesztésre, új, korszerű technológiák alkalmazásának megismerésére;
a pedagógiai folyamat tervezése területén
- a szakterületi képzéssel kapcsolatba hozható tanügyi dokumentumok, jogszabályok és iskolai dokumentumok használatára,
- a szakterülethez tartozó szakmai orientációs, szakmai alapozó és szakképesítésre felkészítő tantárgyak szerkezetének, módszertani sajátosságainak felismerésére,
- a szakképzés sajátosságai, továbbá az abban fellelhető törvényszerűségek figyelembevételével a tanítási-tanulási folyamat megtervezésére,
- a szakmai orientációs, szakmai alapozó és szakképesítésre felkészítő modulrendszerű képzés követelményeinek, tartalmának összhangba hozására, az egyes tantárgyak főbb tartalmi jellemzői alapján az iskolarendszerű képzésben alkalmazható tantárgyi struktúra kialakítására,
- hatékony, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát, egységét támogató munkaformák megválasztására, alkalmazására a szakképzés folyamatában,
- a pedagógiai célokhoz, a szakmai műveltségtartalomhoz, a követelményekhez és a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó tanulásszervezési eljárás megválasztására, az oktatási folyamat megszervezésére, hatékony módszerek, munkaformák, eszközök kiválasztására az ifjúsági és a felnőttoktatás keretében,
- a szaktárgy tanórán, illetve iskolán kívüli tanulásának tervezésére az ifjúsági és a felnőttoktatás keretében,
- a pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra;
a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén
- a szakmai továbbképzés, önképzés iránti igény és a szakma szeretetének továbbadására,
- a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására,
- céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére, a pedagógiai hatásrendszer elemeinek érvényesítésére, eredményeinek megítélésére; a tanulói önértékelés képességének kifejlesztésére;
a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén
- az agrár szakterületi pályaorientáció és szakmai mobilitás lehetőségeinek széleskörű ismeretei birtokában ezen ismeretek megosztására;
az autonómia és a felelősségvállalás területén
- a társadalom által preferált értékek közvetítésére, az elfogadott értékrenddel összehangolt autonóm életvezetési stratégiák kialakítására;
- az adott specializációhoz és szakmacsoporthoz tartozó munkahelyek sajátos munkavédelmi és biztonságtechnikai ismereteinek közvetítésére.