Agrármérnöktanár SOPRONI
EGYETEM

Miért az Agrármérnöktanár mesterszak?

Ha erdőmérnök, vadgazdamérnök vagy agrármérnök vagy és a termelésben tevékenykedsz, de a jövőben inkább a szakmai tudásodat és tapasztalataidat szeretnéd a fiatal nemzedékeknek átadni, akkor az agrármérnöktanár mesterszakon a helyed.
Ha erdőmérnökként, vadgazdamérnökként vagy agrármérnökként szakképző iskolában szakmai elméleti vagy gyakorlati tárgyakat tanítasz, és úgy gondolod, hogy a szakmai tudás mellett pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani ismeretekre is szükséged van a tanári feladataid magas szintű elvégzéséhez, akkor az agrármérnöktanár mesterszakon a helyed.
A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán a több mint negyed évszázados hagyományokkal bíró, magas színvonalú agrármérnöktanár képzés kitűnő választás lehet számodra, ha érdeklődsz a fiatalok, a 14-18 éves korosztály iránt, és elkötelezettnek érzed magad a szakképzésben tanulók tudatos, támogató pedagógiai légkörben történő nevelésére, oktatására.
Agrármérnöktanár hallgatóként gyakorlott oktatók és mentortanárok vezetésével elsajátíthatod a tanári munkához szükséges elméleti, módszertani és gyakorlati ismereteket, hogy megszerzett értékeiddel gazdagíthasd a jövő nemzedékét.

Specializációk, képzési formák, a jelentkezés és felvétel sajátos feltételei

Választható specializációk:

• erdészet- és vadgazdálkodás
• mezőgazdaság

Képzési formák

• 4 féléves képzés - levelező tagozaton
• 2 féléves képzés - nappali és levelező tagozaton

A jelentkezés és felvétel sajátos feltételei:

• 4 féléves képzésre az jelentkezhet, aki a meghirdetett szakirányoknak megfelelő erdőmérnök, vadgazdamérnök vagy agrármérnök alapképzési (vagy annak megfelelő főiskolai) végzettséggel rendelkezik. Amennyiben a jelentkezőnek előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalata van, akkor a beiratkozást követő eredményes elismertetési eljárás alapján a képzési idő 3 félévre csökken, amelyben az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat 1 félév
• 2 féléves képzésre az jelentkezhet, aki a meghirdetett szakirányoknak megfelelő erdőmérnök, vadgazdamérnök, agrármérnök mesterképzési (vagy annak megfelelő egyetemi, osztatlan) végzettséggel rendelkezik, vagy jelenleg ilyen képzésben vesz részt

Bővebb információk a www.felvi.hu oldalon találhatóak!

Felvételi Információk

A felvételi eljárás folyamatában személyes megjelenést igénylő felvételi elbeszélgetés nem lesz. További információ itt: http://bpk.uni-sopron.hu/pfi#f

Az agrármérnöktanár mesterszakra jelentkezőknek felvételi elbeszélgetésen kell részt venniük.

Felvételi információk:

A felvételi elbeszélgetés

A felvételi elbeszélgetés helyszíne:

SOE Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, Ferenczy J. u. 5. sz. alatt.

A felvételi elbeszélgetés időpontja:

2020. június 11.

 A felvételi elbeszélgetésre külön jelentkezni nem kell.  A központi adatfeldolgozás után minden érintett jelentkezőt e-mailben értesítünk.

A felvételi elbeszélgetésre kérjük hozza magával:

• személyi igazolvány és lakcímkártya
• oklevél, leckekönyv, nyelvvizsga és egyéb dokumentációk másolata
• a vizsgadíj befizetésről szóló igazolás

A felvételi elbeszélgetés szerkezete, tartalma:

• A felvételi elbeszélgetés célja: a szóbeli alkalmassági vizsgán, a jelölttel való személyes találkozás során, a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás.
• Az felvételi elbeszélgetésre külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Időtartama jelentkezőnként 15-20 perc, a beszélgetésen az értékelő bizottságot a tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani szakemberek alkotják. 

A felvételi pontszámítás: 

• az oklevél átlag alapján 40 pont
• a felvételi elbeszélgetés alapján 50 pont
• Többletpontok (maximum 10 pont):
• fogyatékosság: 3 pont
• gyermekgondozás: 3 pont
• hátrányos helyzet: 3 pont
• 2. nyelvvizsga / középfokú (B2) komplex: 3 pont
• felsőfokú nyelvvizsga (C1) komplex: 5 pont
• TDK 1-3. hely: 5 pont

Végzettség és kreditpontok

Képzési idő: előképzettségtől és munkatapasztalattól függően 4, 3 vagy 2 félév
A megszerzendő kreditek száma: a félévek számától függően 120, 90 vagy 60

A diploma megnevezése a választott szakiránytól függően: okleveles agrármérnöktanár (erdészet- és vadgazdálkodás), okleveles agrármérnöktanár (mezőgazdaság)
A végzettségi szint: mesterfokozat (MA)
A képzés formái:  levelező

A képzés tartalma:

4 féléves (120 kredites) képzés:

Pedagógiai, pszichológiai ismeretek (42 kredit):
neveléstörténet, neveléselmélet, oktatáselmélet, általános- és szociálpszichológia, fejlődés- és személyiségpszichológia, pedagógiai pszichológia, kutatás- és tanulásmódszertan adaptív pedagógia, szakképzéspedagógia.

Szakmódszertani ismeretek (12 kredit):

szakmódszertan I-II, digitális pedagógia.

A képzéssel párhuzamosan folyó gyakorlatok (6 kredit):
közösségi pedagógiai gyakorlat, közoktatási gyakorlat, komplex tanítási gyakorlat.

Szakmai tárgyak, szakdolgozat (20 kredit):
Új trendek a mezőgazdaságban/erdészet és vadgazdálkodásban, szakmacsoportos szakképzési ismeretek, IKT módszertana a szakképzésben. 

Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (40 kredit):
2 félév összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, pedagógiai és módszertani kísérőszeminárium, szaktanári portfólió.

2 féléves (60 kredites) képzés:

Pedagógiai, pszichológiai ismeretek (32 kredit): 
neveléstörténet, neveléselmélet, oktatáselmélet, általános- és szociálpszichológia, fejlődés- és személyiségpszichológia, pedagógiai pszichológia, kutatás- és tanulásmódszertan, szakképzéspedagógia.

Szakmódszertani ismeretek (8 kredit):
szakmódszertan, digitális pedagógia.

A képzéssel párhuzamosan folyó gyakorlatok:
közösségi pedagógiai gyakorlat, közoktatási gyakorlat, komplex tanítási gyakorlat.

Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (20 kredit):
1 félév összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, pedagógiai és módszertani kísérőszeminárium, szaktanári portfólió.

3 féléves ( 90 kredites) képzés:

Azok, a 4 féléves képzésre felvett hallgatók kaphatnak felmentést 1 félév alól, illetve azok számára lehet az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat időtartama 1 félév - ezáltal a képzési idő 3 félév - akik a benyújtott igazolások alapján megfelelnek az alábbi feltételeknek:

• Legalább két tanéven keresztül teljes, vagy részidős munkaviszonyban szakmai tárgyakat tanítottak.
• A szakmai tárgyak tanítását iskolarendszerű képzésben (szakközépiskolában/szakgimnáziumban, szakiskolában/szakközépiskolában) folytatták.
• Az előzetes munkatapasztalat (tanári tevékenység) és a tanárképzésre történő felvétel között kevesebb, mint 10 év telt el.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek

Az agrármérnöktanár szakon szerzett diplomával alapvetően a szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban (szakképző iskolák) lehet elhelyezkedni, hiszen a végzettség az elméleti szakmai tárgyak középiskolai tanítására jogosít fel. Tanári végzettséggel bíró jelölteket várják a különböző felnőttképző intézmények, kollégiumok is. A diplomával továbbá olyan állások is elnyerhetők, melyek ellátásához alapos pedagógiai – pszichológiai ismeretekre, jó kommunikációs képességekre van szükség.

Agrármérnöktanár mesterszak

Az agrármérnöktanár szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák (részlet a KKK-ból):

A képzési célja az agrár szakterületen az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, az iskolai rendszerű, valamint az iskolarendszeren kívüli szakközépiskolai, szakgimnáziumi oktatásban, felnőttek át- és továbbképzésében, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben az elméleti és elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a gyakorlati, illetve speciális agrár szakterületi ismeretek bemutatására, átadására, a tanórai, tanüzemi, szaklaboratóriumi tanulás szervezésére, az agrár szakoktatás területén a fenntartható agrártermeléshez szükséges attitűd kialakítására, a pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, valamint a szakképzésben résztvevők korosztályi problémáinak, speciális nevelési feladatainak ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

Az agrármérnöktanár szakterületi tudása, készségei, képességei:

Az agrármérnöktanár alkalmas

a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén

• a fenntartható fejlődés és az élelmiszer-termelés közötti kapcsolat tudatosítására,
• a környezettudatos szemléletmód megalapozására, a természettudományos, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, a megoldások helyességének igazolására,
• a szakterületen alkalmazott technikai eszközök és technológiai folyamatok megismerésének támogatására,
• az elméleti, az elméletigényes gyakorlati és a gyakorlati képzés során a szakmai feladatok ellátásához szükséges kompetenciák fejlesztésére,
• tehetséggondozásra, versenyfelkészítésre,
• a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képzésére;

a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

• a termelési és társadalmi folyamatok kapcsolatának, aktuális változásainak nyomon követésére, továbbá a szakképzési tartalmakba való beépítésére,
• a konfliktusok hatékony kezelésére,
• a közösség iránti elkötelezettség vállalására, az aktív, felelős társadalmi szerepvállalás elsajátítására, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására,
• a szakmai szocializáció megalapozására,
• a szakmával kapcsolatos hivatástudat kiépítésére;

a szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

• szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban az agrár szakterület szerinti elméleti és elméletigényes gyakorlati tárgyak oktatására,
• szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban az adott szakiránynak megfelelő szakmacsoportos alapozó oktatásban az elméleti és elméletigényes gyakorlati tárgyak oktatására,
• felnőttek át- és továbbképzésében az adott szakiránynak megfelelő tárgyak oktatására, elméletigényes gyakorlatok vezetésére,
• érettségi és szakmai bizottsági tagként vizsgáztatási feladatok ellátására,
• a szakterületre jellemző termelési és gazdálkodási eljárások, technológiák fejlődésének nyomon követésére, tananyagba történő beépítésére,
• tananyagfejlesztésre, új, korszerű technológiák alkalmazásának megismerésére;

a pedagógiai folyamat tervezése területén

• a szakterületi képzéssel kapcsolatba hozható tanügyi dokumentumok, jogszabályok és iskolai dokumentumok használatára,
• a szakterülethez tartozó szakmai orientációs, szakmai alapozó és szakképesítésre felkészítő tantárgyak szerkezetének, módszertani sajátosságainak felismerésére,
• a szakképzés sajátosságai, továbbá az abban fellelhető törvényszerűségek figyelembevételével a tanítási-tanulási folyamat megtervezésére,
• a szakmai orientációs, szakmai alapozó és szakképesítésre felkészítő modulrendszerű képzés követelményeinek, tartalmának összhangba hozására, az egyes tantárgyak főbb tartalmi jellemzői alapján az iskolarendszerű képzésben alkalmazható tantárgyi struktúra kialakítására,
• hatékony, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát, egységét támogató munkaformák megválasztására, alkalmazására a szakképzés folyamatában,
• a pedagógiai célokhoz, a szakmai műveltségtartalomhoz, a követelményekhez és a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó tanulásszervezési eljárás megválasztására, az oktatási folyamat megszervezésére, hatékony módszerek, munkaformák, eszközök kiválasztására az ifjúsági és a felnőttoktatás keretében,
• a szaktárgy tanórán, illetve iskolán kívüli tanulásának tervezésére az ifjúsági és a felnőttoktatás keretében,
• a pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra;

a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén

• a szakmai továbbképzés, önképzés iránti igény és a szakma szeretetének továbbadására,
• a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására,
• céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére, a pedagógiai hatásrendszer elemeinek érvényesítésére, eredményeinek megítélésére; a tanulói önértékelés képességének kifejlesztésére;

a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

• az agrár szakterületi pályaorientáció és szakmai mobilitás lehetőségeinek széleskörű ismeretei birtokában ezen ismeretek megosztására;

az autonómia és a felelősségvállalás területén

• a társadalom által preferált értékek közvetítésére, az elfogadott értékrenddel összehangolt autonóm életvezetési stratégiák kialakítására;
• az adott szakirányhoz és szakmacsoporthoz tartozó munkahelyek sajátos munkavédelmi és biztonságtechnikai ismereteinek közvetítésére.

Továbbtanulási lehetőség (SOE BPK)

Doktori iskolák és programok:

• Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola - Erdő-  és Környezetpedagógia program
• Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola – A faanyagismeret és technológiák szakmódszertana

 Pedagógus szakvizsgák:

• Rekreációs- és gyógyúszás szakterületen pedagógus - szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Magyar hagyományőrzés mesepedagógiával pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Gyermektanulmányi szakterületen pedagógus- szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Mentorpedagógus pedagógus - szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Gyermekintézmények szakmai fejlesztési programja pedagógus - szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak 
• Individuálpszichológiai alapozású "bátorító pedagógia" szakterületen pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Korai-kisgyermekkori kétnyelvűség

Újabb diploma megszerzésére irányuló képzések:

• Óvodapedagógus BA
• Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA
• Szociálpedagógia BA
• Gyógypedagógia Ba
• Emberi erőforrás tanácsadó MA