Agrármérnöktanár (erdészet- és vadgazdálkodás, mezőgazdaság) SOPRONI
EGYETEM

Miért az Agrármérnöktanár mesterszak?

Ha erdőmérnök, vadgazdamérnök vagy agrármérnök vagy és a termelésben tevékenykedsz, de a jövőben inkább a szakmai tudásodat és tapasztalataidat szeretnéd a fiatal nemzedékeknek átadni, akkor az agrármérnöktanár mesterszakon a helyed.
Ha erdőmérnökként, vadgazdamérnökként vagy agrármérnökként szakképző iskolában szakmai elméleti vagy gyakorlati tárgyakat tanítasz, és úgy gondolod, hogy a szakmai tudás mellett pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani ismeretekre is szükséged van a tanári feladataid magas szintű elvégzéséhez, akkor az agrármérnöktanár mesterszakon a helyed.
A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán a több mint negyed évszázados hagyományokkal bíró, magas színvonalú agrármérnöktanár képzés kitűnő választás lehet számodra, ha érdeklődsz a fiatalok, a 14-18 éves korosztály iránt, és elkötelezettnek érzed magad a szakképzésben tanulók tudatos, támogató pedagógiai légkörben történő nevelésére, oktatására.
Agrármérnöktanár hallgatóként gyakorlott oktatók és mentortanárok vezetésével elsajátíthatod a tanári munkához szükséges elméleti, módszertani és gyakorlati ismereteket, hogy megszerzett értékeiddel gazdagíthasd a jövő nemzedékét.

Szakirányok, képzési formák, a jelentkezés és felvétel sajátos feltételei

Választható szakirányok:

• erdészet- és vadgazdálkodás
• mezőgazdaság

Képzési formák

• 4 féléves képzés
• 2 féléves képzés

A jelentkezés és felvétel sajátos feltételei

• 4 féléves képzésre az jelentkezhet, aki a meghirdetett szakirányoknak megfelelő erdőmérnök, vadgazdamérnök vagy agrármérnök alapképzési (vagy annak megfelelő főiskolai) végzettséggel rendelkezik. Amennyiben a jelentkezőnek előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalata van, akkor a beiratkozást követő eredményes elismertetési eljárás alapján a képzési idő 3 félévre csökken, amelyben az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat 1 félév
• 2 féléves képzésre az jelentkezhet, aki a meghirdetett szakirányoknak megfelelő erdőmérnök, vadgazdamérnök, agrármérnök mesterképzési (vagy annak megfelelő egyetemi, osztatlan) végzettséggel rendelkezik, vagy jelenleg ilyen képzésben vesz részt

Felvételi Információk

Az agrármérnöktanár mesterszakra jelentkezőknek felvételi elbeszélgetésen kell részt venniük.

Felvételi információk:

A felvételi elbeszélgetés

A felvételi elbeszélgetés helyszíne:

SOE Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, Ferenczy J. u. 5. sz. alatt.

A felvételi elbeszélgetés időpontja:

2018. június 15.

A felvételi elbeszélgetésre külön jelentkezni nem kell.  A központi adatfeldolgozás után minden érintett jelentkezőt e-mailben értesítünk.

A felvételi elbeszélgetés díja 4.000- Ft./képzés, melyet az Intézmény 10033001-00290610-00000000 számú számlájára kell befizetni. A befizetési igazolást kérjük hozza magával a felvételi elbeszélgetés napján.

Az utaláskor a közlemény rovatba az alábbi információnak kell bekerülnie: BPK 80C81114 alk.vdíj – jelentkező neve – jelentkezési szak(ok) betűjele. (Az agrármérnöktanár szak betűjele: AMT)

A felvételi elbeszélgetésre kérjük hozza magával:

• személyi igazolvány és lakcímkártya
• oklevél, leckekönyv, nyelvvizsga és egyéb dokumentációk másolata
• a vizsgadíj befizetésről szóló igazolás

A felvételi elbeszélgetés szerkezete, tartalma

A felvételi elbeszélgetés célja: a szóbeli alkalmassági vizsgán, a jelölttel való személyes találkozás során, a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás.

Az felvételi elbeszélgetésre külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Időtartama jelentkezőnként 15-20 perc, a beszélgetésen az értékelő bizottságot a tanárképzésben részt vevő pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani szakemberek alkotják.

A felvételi pontszámítás: 

• az oklevél átlag alapján 40 pont
• a felvételi elbeszélgetés alapján 50 pont
• Többletpontok (maximum 10 pont):
• fogyatékosság: 3 pont
• gyermekgondozás: 3 pont
• hátrányos helyzet: 3 pont
• 2. nyelvvizsga / középfokú (B2) komplex: 3 pont
• felsőfokú nyelvvizsga (C1) komplex: 5 pont
• TDK 1-3. hely: 5 pont

Végzettség és kreditpontok

Képzési idő: előképzettségtől és munkatapasztalattól függően 4, 3 vagy 2 félév
A megszerzendő kreditek száma: a félévek számától függően 120, 90 vagy 60

A diploma megnevezése a választott szakiránytól függően: okleveles agrármérnöktanár (erdészet- és vadgazdálkodás), okleveles agrármérnöktanár (mezőgazdaság)
A végzettségi szint: mesterfokozat (MA)
A képzés formái:  levelező

A képzés tartalma:

4 féléves (120 kredites) képzés:

Pedagógiai, pszichológiai ismeretek (42 kredit):
neveléstörténet, neveléselmélet, oktatáselmélet, általános- és szociálpszichológia, fejlődés- és személyiségpszichológia, pedagógiai pszichológia, kutatás- és tanulásmódszertan adaptív pedagógia, szakképzéspedagógia.

Szakmódszertani ismeretek (12 kredit):
szakmódszertan I-II, digitális pedagógia.

A képzéssel párhuzamosan folyó gyakorlatok (6 kredit):
közösségi pedagógiai gyakorlat, közoktatási gyakorlat, komplex tanítási gyakorlat.

Szakmai tárgyak, szakdolgozat (20 kredit):
Új trendek a mezőgazdaságban/erdészet és vadgazdálkodásban, szakmacsoportos szakképzési ismeretek, IKT módszertana a szakképzésben. 

Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (40 kredit):
2 félév összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, pedagógiai és módszertani kísérőszeminárium, szaktanári portfólió.

2 féléves (60 kredites) képzés:

Pedagógiai, pszichológiai ismeretek (32 kredit): 
neveléstörténet, neveléselmélet, oktatáselmélet, általános- és szociálpszichológia, fejlődés- és személyiségpszichológia, pedagógiai pszichológia, kutatás- és tanulásmódszertan, szakképzéspedagógia.

Szakmódszertani ismeretek (8 kredit):
szakmódszertan, digitális pedagógia.

A képzéssel párhuzamosan folyó gyakorlatok:
közösségi pedagógiai gyakorlat, közoktatási gyakorlat, komplex tanítási gyakorlat.

Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (20 kredit):
1 félév összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, pedagógiai és módszertani kísérőszeminárium, szaktanári portfólió.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek

Az agrármérnöktanár szakon szerzett diplomával alapvetően a szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban (szakképző iskolák) lehet elhelyezkedni, hiszen a végzettség az elméleti szakmai tárgyak középiskolai tanítására jogosít fel. Tanári végzettséggel bíró jelölteket várják a különböző felnőttképző intézmények, kollégiumok is. A diplomával továbbá olyan állások is elnyerhetők, melyek ellátásához alapos pedagógiai – pszichológiai ismeretekre, jó kommunikációs képességekre van szükség.

Agrármérnöktanár mesterszak

Az agrármérnöktanár szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák (részlet a KKK-ból):

A képzési célja az agrár szakterületen az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain, az iskolai rendszerű, valamint az iskolarendszeren kívüli szakközépiskolai, szakgimnáziumi oktatásban, felnőttek át- és továbbképzésében, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben az elméleti és elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a gyakorlati, illetve speciális agrár szakterületi ismeretek bemutatására, átadására, a tanórai, tanüzemi, szaklaboratóriumi tanulás szervezésére, az agrár szakoktatás területén a fenntartható agrártermeléshez szükséges attitűd kialakítására, a pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatok ellátására, valamint a szakképzésben résztvevők korosztályi problémáinak, speciális nevelési feladatainak ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

Az agrármérnöktanár szakterületi tudása, készségei, képességei:

Az agrármérnöktanár alkalmas

a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén

• a fenntartható fejlődés és az élelmiszer-termelés közötti kapcsolat tudatosítására,
• a környezettudatos szemléletmód megalapozására, a természettudományos, problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, a megoldások helyességének igazolására,
• a szakterületen alkalmazott technikai eszközök és technológiai folyamatok megismerésének támogatására,
• az elméleti, az elméletigényes gyakorlati és a gyakorlati képzés során a szakmai feladatok ellátásához szükséges kompetenciák fejlesztésére,
• tehetséggondozásra, versenyfelkészítésre,
• a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képzésére;

a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén

• a termelési és társadalmi folyamatok kapcsolatának, aktuális változásainak nyomon követésére, továbbá a szakképzési tartalmakba való beépítésére,
• a konfliktusok hatékony kezelésére,
• a közösség iránti elkötelezettség vállalására, az aktív, felelős társadalmi szerepvállalás elsajátítására, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadására,
• a szakmai szocializáció megalapozására,
• a szakmával kapcsolatos hivatástudat kiépítésére;

a szakmódszertani és a szaktárgyi tudás területén

• szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban az agrár szakterület szerinti elméleti és elméletigényes gyakorlati tárgyak oktatására,
• szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban az adott szakiránynak megfelelő szakmacsoportos alapozó oktatásban az elméleti és elméletigényes gyakorlati tárgyak oktatására,
• felnőttek át- és továbbképzésében az adott szakiránynak megfelelő tárgyak oktatására, elméletigényes gyakorlatok vezetésére,
• érettségi és szakmai bizottsági tagként vizsgáztatási feladatok ellátására,
• a szakterületre jellemző termelési és gazdálkodási eljárások, technológiák fejlődésének nyomon követésére, tananyagba történő beépítésére,
• tananyagfejlesztésre, új, korszerű technológiák alkalmazásának megismerésére;

a pedagógiai folyamat tervezése területén

• a szakterületi képzéssel kapcsolatba hozható tanügyi dokumentumok, jogszabályok és iskolai dokumentumok használatára,
• a szakterülethez tartozó szakmai orientációs, szakmai alapozó és szakképesítésre felkészítő tantárgyak szerkezetének, módszertani sajátosságainak felismerésére,
• a szakképzés sajátosságai, továbbá az abban fellelhető törvényszerűségek figyelembevételével a tanítási-tanulási folyamat megtervezésére,
• a szakmai orientációs, szakmai alapozó és szakképesítésre felkészítő modulrendszerű képzés követelményeinek, tartalmának összhangba hozására, az egyes tantárgyak főbb tartalmi jellemzői alapján az iskolarendszerű képzésben alkalmazható tantárgyi struktúra kialakítására,
• hatékony, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát, egységét támogató munkaformák megválasztására, alkalmazására a szakképzés folyamatában,
• a pedagógiai célokhoz, a szakmai műveltségtartalomhoz, a követelményekhez és a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó tanulásszervezési eljárás megválasztására, az oktatási folyamat megszervezésére, hatékony módszerek, munkaformák, eszközök kiválasztására az ifjúsági és a felnőttoktatás keretében,
• a szaktárgy tanórán, illetve iskolán kívüli tanulásának tervezésére az ifjúsági és a felnőttoktatás keretében,
• a pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra;

a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén

• a szakmai továbbképzés, önképzés iránti igény és a szakma szeretetének továbbadására,
• a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására,
• céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére, a pedagógiai hatásrendszer elemeinek érvényesítésére, eredményeinek megítélésére; a tanulói önértékelés képességének kifejlesztésére;

a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén

• az agrár szakterületi pályaorientáció és szakmai mobilitás lehetőségeinek széleskörű ismeretei birtokában ezen ismeretek megosztására;

az autonómia és a felelősségvállalás területén

• a társadalom által preferált értékek közvetítésére, az elfogadott értékrenddel összehangolt autonóm életvezetési stratégiák kialakítására;
• az adott szakirányhoz és szakmacsoporthoz tartozó munkahelyek sajátos munkavédelmi és biztonságtechnikai ismereteinek közvetítésére.

Továbbtanulási lehetőség (SOE BPK)

Doktori iskolák és programok:

• Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola - Erdő-  és Környezetpedagógia program
• Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola – A faanyagismeret és technológiák szakmódszertana

 Pedagógus szakvizsgák:

• Rekreációs- és gyógyúszás szakterületen pedagógus - szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Magyar hagyományőrzés mesepedagógiával pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Gyermektanulmányi szakterületen pedagógus- szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Mentorpedagógus pedagógus - szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Gyermekintézmények szakmai fejlesztési programja pedagógus - szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak 
• Individuálpszichológiai alapozású "bátorító pedagógia" szakterületen pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
• Korai-kisgyermekkori kétnyelvűség

Újabb diploma megszerzésére irányuló képzések:

• Óvodapedagógus BA
• Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA
• Szociálpedagógia BA
• Gyógypedagógia Ba
• Emberi erőforrás tanácsadó MA