A gyermek fejlődésére hangolva – Varga László neuropedagógiai előadása a szerbiai Zentán

„A fejlődésre hangolt gyermek – Mit üzen az idegtudomány az óvodapedagógiának?” című előadásában Varga László azt járta körül, hogyan fordíthatók le a gyermeki agy fejlődéséről szóló ismeretek az óvodai mindennapok nyelvére. Középpontba helyezte a személyes kapcsolatokat, az érzelmi biztonságot, a szabad játékot, a mozgást és a közvetlen tapasztalatszerzést.

Az előadás egyik meghatározó üzenete szerint a gyermek fejlődésének támogatása a figyelmes, válaszkész felnőtti jelenléttel kezdődik. Egy tekintet, egy mosoly, a gyermek kérdésére adott válasz vagy a közösen megélt öröm egyaránt értékes része a nevelésnek. Az óvodapedagógus személyisége, türelme és kiszámíthatósága olyan környezetet teremthet, amelyben a gyermek bátran kérdez, játszik és fedezi fel a világot.

Külön hangsúlyt kapott a mese, az ének, a ritmus és a humor szerepe. Varga László hétköznapi példákkal és humoros gondolatokkal szemléltette, hogy a kisgyermeki kíváncsiság, mozgásigény és kísérletezés megértése miként segítheti a pedagógiai munkát. Kitért az egyéni fejlődési különbségek elfogadására és az önszabályozás türelmes támogatására is.

A digitális eszközök használatával kapcsolatban árnyalt megközelítést mutatott be: a képernyő előtt töltött idő mellett a tartalom, a használat célja, a felnőtt jelenléte és a háttérbe szoruló tevékenységek mérlegelését is fontosnak nevezte. Az előadás Brunszvik Teréz pedagógiai örökségére is kitekintett, összekapcsolva a szeretetteljes nevelés történeti gondolatait a mai fejlődéstudomány kérdéseivel.

A zentai előadás vezérgondolatát Varga László így foglalta össze: „Ne a gyermeket hangoljuk az óvodához. Hangoljuk az óvodát a fejlődő gyermekhez.”