Százhatvannégy évvel ezelőtt született Székelyföldön, Kisbaconban és 1929-ben hunyt el Benedek Elek, a legnagyobb magyar meseíró, újságíró, országgyűlési képviselő, Erdély szimbóluma, minden magyar gyermek Elek apója.
Elemi tanulmányait a kisbaconi iskolába kezdte, majd nyolcévesen szülei beíratták a székelyudvarhelyi református kollégiumba. A diákévek alatt tett néprajzi gyűjtéséből jelent meg első munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény 1882-es évfolyamában, Székelyföldi Gyűjtés címmel. 1878-ban beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészeti karának magyar-német szakára. Első állása újságíróként a Budapesti Hírlapnál volt. Itt jelentek meg írásai a székely népköltészetről, a székelyföldi népszokásokról, és néhány munka is a készülő mesekönyveiből. Mivel székely viseletéhez nagyon ragaszkodott, ezért legtöbbször Zeke, Kópé, Székely, Igazmondó és a Székely Huszár állneveket használt. 1881-ben Budapesten vette feleségül Fischer Máriát. Ez idő tájt jelentek meg a Székelyföldi mesemondó és a Székely Tündérország, már önállóan megírt meséket is tartalmazó mesekönyvei. Fiatal újságíróként úgy gondolta, hogy azzal lesz leginkább hasznára szeretett székely népének, ha magát parlamenti képviselőnek jelölteti. 1887-ben kormánypárti képviselőként jutott be a Parlamentbe. Nagy lelkesedéssel vetette bele magát a politikai küzdelembe. Hitte, hogy magyar népmesét kell a gyermekek kezébe adni, mert az a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé. Felszólította képviselőtársait, hogy támogassák az új magyar tankönyvek kiadását, mert a legmostohább helyzetű magyar településekre is el kell juttatni a magyar irodalmat és kultúrát. Hitte, hogy csak minőségi oktatással lehet az ország baján majdan enyhíteni. 
Benedek Elek 1885-től kezdve számos újságot alapított és szerkesztett. Nemzeti Iskola című újság volt az első, melyet hamarosan követett a Magyar Kritika és a Magyar Világ irodalmi lapok alapítása, majd a Magyarság és a Néptanítók Lapja szerkesztése is. 1889-ben Az Én Újságom címmel Pósa Lajossal közösen megindították az első irodalmi értékű gyermeklapot. Ezt követte később 1909-ben Sebők Zsigmonddal a Jó Pajtás gyermeklap szerkesztése. Az újságszerkesztés mellett, újabb és újabb mesekönyveket jelentetett meg, verseket, színdarabokat, lányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt.
1894 és 1896 között, a millenniumi ünnepségre készült el fő műve, az öt kötetes Magyar mese- és mondavilág, ami Jókai Mór után legolvasottabb magyar íróvá tette Benedek Eleket. Ezer év magyar meséit gyűjtötte össze, s mint mesemondó Elek Apó varázslatos mesélő stílusban átköltötte, hogy így korszerűsítse az ősi szókincset. Ezzel az átdolgozással jelentősen hozzájárult a modern irodalmi nyelv megteremtéséhez és terjesztéséhez.
Az első világháború végén közel kétszázezren vándoroltak ki Erdélyből, amikor Benedek Elek végleg hazatelepedett Kisbaconba. Visszament, hogy életének hátralevő részében fáradhatatlanul küzdjön az erdélyi irodalom talpraállításáért és megmaradásáért. Benedek Elek legnagyobb erdélyi vállalkozása, a ma már legendás hírű Cimbora gyermeklap szerkesztése volt. Abban a nehéz háború utáni időkben egy gyermekújság szerkesztése nem bizonyult könnyű feladatnak. Elek apónak sikerült. Jó kapcsolataival és kifinomult szervezői munkájával a legjobb erdélyi magyar írókat és költőket nyerte meg a Cimborának. Áprily Lajos, Balázs Ferenc, Berde Mária, Dsida Jenő, Kós Károly, Molter Károly, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Tompa László, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Ligeti Ernő, Sipos Domokos és még sokan mások, mind rendszeresen írtak a Cimborában.
Az erdélyi írok népszerűsítésére keresztül-kasul bejárta Erdélyt, hogy írótársaival együtt a legeldugottabb falucskába is eljuttassák az irodalmat. A szervezés és utazás mellett folyamatosan küzdött a Cimbora gyermeklap zökkenőmentes működéséért és fennmaradásáért, ami sajnos végül nem sikerült. A kiadó gondatlansága és a gazdasági válság miatt a Cimbora csődbe jutott.
1929. augusztus 16-án reggel Benedek Elek a kisbaconi kúria kertjében kaszált, aztán leült levelet írni Szentimrei Jenőnek, hogy beszámoljon a Cimbora csődjéről. Elkeseredésében leírta, hogy vissza akar vonulni a közéletből, de a fiatal nemzedéknek azt tanácsolja, hogy maradjanak egységesek „… fő, hogy dolgozzanak”. Aztán félbeszakadt a levél, Benedek Eleket agyvérzés érte, kómába esett és 1929. augusztus 17-én este háromnegyed 10-kor meghalt. Feleségével együtt titkos egyességet kötöttek, hogy bármelyiket ragadja el a kegyetlen halál a másik követni fogja. A tragikus fogadalom beteljesült. Fischer Mária 1929. augusztus 19-en mérget vett be, így követte férjét a halálba. 1929. augusztus 19-én Elek apót feleségével együtt a kisbaconi temetőbe temették el.
 |
| Elek Apó dolgozószobája KIsbaconban |
Benedek Elek munkássága nem merült a feledés homályába, varázslatosan mesélő stílusa egy évszázad múltán is sok-sok nemzedéket kalauzol el a mesék csodálatos világába. Emlékét, életművét számos kiváló írás foglalta össze. Kisbaconban a feleségéről elnevezett Mari-kúriában 1969 óta működik a Benedek Elek Emlékház, amelyet az erdélyi vezető értelmiségiekkel összefogva Benedek Elek lánya, Benedek Flóra hozott létre.
 |
| Benedek Elek emlékház |
Budapest, 2022.
Bardócz Orsolya
Benedek Elek ükunokája
