Bemutatkozás
ugrás az oldal tetejéreCziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola
A Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola a ’90-es évek elején kezdte meg működését a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karon (korábban Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar), 2002. óta pedig végleges akkreditációval rendelkezik.
A hallgatók a doktori képzés során erős elméleti, kutatásmódszertani, tudományos alapokat kapnak, és témavezetőjük irányításával, de önállóan végzik kutatási tevékenységüket. A kutatási projektek irányítását a faanyag legelismertebb szakemberei, tudósai végzik. A kutatások igen változatos témákat ölelnek fel, a faanyagtudományi, fatechnológiai területektől a szélesebb értelemben vett rosttechnológián és faépítészeten keresztül egészen az olyan határterületi témakörökig, mint pl. a nanotechnológia, építészet, könnyűipar vagy akár a faiparral összefüggő informatikai és menedzsment kutatások.
Ezek a projektek legtöbbször valamilyen konkrét ipari kutatási vagy innovációs feladathoz kapcsolódnak, így, akik Sopronban szereznek doktori címet, nemcsak erős elméleti alapokkal, de gyakorlatias szemlélettel rendelkező tudósokká is válnak.
A kari tudományos tevékenység legfontosabb szervezeteként a Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola hét program keretében végzi munkáját:
F1 Faanyagtudomány: | Prof. Dr. Németh Róbert |
F2 Fafeldolgozási technológiák és kreatív tervezés: | Prof. Dr. Kovács Zsolt és Zalavári József DLA |
F3 Faszerkezetek: | |
F4 Rosttechnikai és nanotechnológiai tudományok: | Dr. Fehér Sándor |
F5 Informatika az anyagtudományokban: |
Dr. Hegyháti Máté |
F6 Faipari termelési rendszerek: | Dr. Pásztory Zoltán |
F7 A faanyagismeret és technológiák szakmódszertana | Prof. Dr. Magoss Endre és Dr. Lükő István |
A képzésben a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar intézetei és tanszékei mellett az Erdőmérnöki Kar két intézete vesz részt. A képzés három formája a nappali, levelező és egyéni.
A doktori képzés sajátossága, hogy az erdő csodálatos termékének, a fának a megismerését, feldolgozását, hasznosítását, újrahasznosítását igyekszik tudományos alapokra helyezve kutatni. Ennek során az alaptudományok, alkalmazott tudományok és gyakorlati ismeretek kutatását tűzte ki célul.
Szoros kapcsolatban van az erdészettel, a fa megtermelésével, a műszaki tudományokkal, a fa feldolgozásával, így természetessé teszi a komplex kutatói gondolkozást.
A Doktori Iskola személyi feltételei nagyon jók, hiszen az egész ország faanyaggal foglalkozó tudósai végzik az oktatást. A hazai fakutatók mellett számos külföldi professzor segítette és segíti a képzést.
A Doktori Iskola munkáját a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karon működő Innovációs Központ a gyakorlatiasság irányába tereli. Nappali doktoranduszaink folyamatosan bekapcsolódnak az egyetemen folyó oktató munkába is.
ugrás az oldal tetejéreAktuális
ugrás az oldal tetejéreInformációk a 2024/2025-es tanév őszi félévére:
Regisztrációs időszak (doktoranduszok) | 2024. szeptember 1. - 21. |
Szorgalmi időszak (doktoranduszok) | 2024. szeptember 1. - december 7. |
Vizsgaidőszak (doktoranduszok) | 2024. december 9. – 2025. január 31. |
F-DA1 Alkalmazott matematika
F-DA2 Kutatási módszertan
F-DA3 Tudományos munka formai és tartalmi követelményei
Doktori konzultációs időpontok:
- PhD 1. konzultáció: 09.04-05.
- PhD 2. konzultáció: 09.18-19.
- PhD 3. konzultáció: 10.02-03.
- PhD 4. konzultáció: 10.16-17.
- PhD 5. konzultáció: 10.30-31.
-
PhD 6. konzultáció: 11.13-14.
-
PhD 7. konzultáció: 11.27-28.
Doktori adatlapok:
A Cziráki József Faanyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola bevezette az elektronikus adatlapok használatát, melyek a "KAPCSOLÓDÓ FÁJLOK" részben látható linkek segítségével tölthetők le.
Az adatlapokat (a tantárgylistán kívül) minden esetben, számítógépes szövegszerkesztő segítségével kell kitölteni, majd kinyomtatva a doktori ügyintézőnél leadni, illetve elektronikusan a tolvaj.vera##kukac##uni-sopron.hu e-mail címre elküldeni.
ugrás az oldal tetejéreFelvételi
ugrás az oldal tetejéreJelentkezési határidő: | 2024. június 10. |
A felvételi döntés: | várhatóan 2024. július eleje |
A jelentkezési laphoz szükséges mellékletek a következők:
-
jelentkezési lap
-
szakmai tudományos önéletrajz
-
egyetemi oklevél közjegyző által hitelesített másolata (kivéve: SoE/NyME végzettek)
-
idegennyelv-tudást igazoló okirat(ok) közjegyző által hitelesített másolata (kivéve: SoE/NyME végzettek, akikél ez az adat a Neptun-ban rögzítve van)
-
tudományos és publikációs tevékenység dokumentált ismertetése (szakmai tevékenység dokumentálása: TDK munka, tanulmányi verseny, publikációk különlenyomata, oklevelek stb.); egyéni felkészülésre jelentkezők esetében a tudományos (publikációs) tevékenység dokumentálása, különlenyomatok
-
a leendő témavezetővel egyeztetett és kézjegyével ellátott kutatási tématerv
-
a kutatási témát művelő intézet befogadó nyilatkozata a jelölt kutatási terve alapján
-
a szakterület legalább egy elismert szaktekintélyének írásos véleménye a jelöltről és a kutatási témáról; egyéni felkészülőknél ajánlólevél a jelentkező szakterületének kiemelkedő, doktori fokozattal rendelkező, nemzetközileg elismert hazai szaktekintélyétől
-
levelező hallgatók esetében a kutatóhely igazolása a kutatási feltételek biztosításáról (ez lehet tanszék vagy kutatóintézet)
-
a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány (nem kell csatolni a jelentkezéshez, csak felvételikor kell bemutatni)
A felvétel követelményei és feltételei:
A doktori (PhD) fokozat megszerzésére felkészítő képzésre az alábbi doktori (PhD) képzési formákra jelentkezhetnek a pályázók:
- szervezett nappali tagozatos doktori (PhD) képzés (állami, vagy egyéb ösztöndíjjal)
- szervezett esti tagozatos doktori (PhD) képzés
- egyéni felkészülők részképzése
A doktori képzés új rendszere
Az Országgyűlés 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában a 26097. oldalon. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításával a doktori képzés rendszere 2016. szeptember 1-től átalakul. A legfontosabb változások a következők. A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő nyolc félév. A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy félév a "képzési és kutatási", a második a "kutatási és disszertációs" szakasz. A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését. Az állami ösztöndíjas képzésre felvételt nyert doktorandusz ösztöndíjának havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140.680 Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180.680 Ft. Sikeres védés esetén a doktorandusz egyszeri 400.000 Ft támogatásban részesül. Az új szabályokat először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.
A doktori képzésre pályázhatnak mindazok, akik:
- a választott tudományterület (tudományág) jellegének megfelelő, legalább jó rendű egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereztek vagy más olyan egyetemi végzettséggel rendelkeznek, amely a választott tudományágban (doktori iskolában) a szükséges megalapozó szakmai ismereteket biztosítja
- jártassággal rendelkeznek kísérleti, módszertani kérdésekben
- legalább egy világnyelvből legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával vagy jogszabály szerint azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló okirattal rendelkeznek
- pályázatukban olyan kutatási témát javasolnak, amelyet a fogadó tanszék - előzetes tájékozódás és meghallgatás alapján - művelésre alkalmasnak ítél, és fogadókészségét írásban kinyilvánítja
Egyéni felkészülési formában részképzésre jelentkezőknél követelmény:
- legalább öt éves kutatói munka, jelentős saját kutatási eredményekkel
- jelentős publikációs tevékenység, amelynek követelményszintje a szakterületek sajátosságainak megfelelően kerül megállapításra
- a fokozatszerzés feltételeként előírt idegennyelv-ismeret igazolása, már a felvételkor
- egy elismert hazai szaktekintély (egyetemi tanár, MTA doktora, MTA tagja) ajánlólevele
A felvételi eljárás:
- a Felvételi Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján dönt a pályázó felvételi eljárásra bocsátásáról
- a Felvételi Bizottság felvételi beszélgetés alapján megvizsgálja a pályázó tudományos munkára való felkészültségét. A vizsgálat kiterjed a doktori téma tudományos kutathatóságára, a problémák megoldását célzó elképzelésekre
- A nem szakirányú végzettséggel rendelkezők esetén a Felvételi Bizottság megvizsgálja a pályázónak a választott doktori iskola tudományágában való jártasságát is. Ez alapján kiegészítő szaktárgyak felvételét, vagy különbözeti vizsgák letételét is előírhatja. Az előírt alapozó ismereteket nyújtó szaktárgyakért, különbözeti vizsgákért kredit nem adható
Az értékelés szempontjai:
- tanulmányi eredmények, utolsó 4 félév (kitűnő félév: 3 pont, jeles félév: 2 pont, jó félév: 1 pont)
- oklevél minősítése (kitűnő/jeles: 8 pont, jó: 6 pont)
- TDK tevékenység (dolgozatonként: 4 pont, díjazott: 6 pont, országos bekerült: 8 pont, országos díjazott: 10 pont)
- publikációs tevékenység (részvétel konferencián, poszter: 3 pont, előadás: 5 pont, szakmai népszerűsítő közlemény: 3 pont, tudományos közlemény: 5 pont)
- a tudományterületen végzett további felsőfokú tanulmányok (megvédett szakdolgozat: 6 pont, képesítés: 10 pont)
- nyelvtudás (felsőfokú C típusú nyelvvizsga: 10 pont, középfokú C típusú nyelvvizsga: 5 pont)
- egyéb tudományos, szakmai tevékenység (részvétel kutatási projektben: 4 pont, gyakorlati szakmai tevékenység a doktori témával kapcsolatban: 4 pont, demonstrátor: 4 pont, iparban szerzett tapasztalat: 2 pont/év, dékáni dicséret: 4 pont, köztársasági ösztöndíj: 4 pont, max. 10 pont)
- a Bizottság további szempontokat érvényesíthet a Működési Szabályzatban foglaltak szerint
Képzési terv
ugrás az oldal tetejéreKépzési terv 2016-tól
A felvételt nyert doktorandusz a témavezetővel együttműködve elkészíti a 48 hónapra szóló, részletes tanulmányi és kutatási tervét, amelyet jóváhagyásra a tudományági doktori tanács elé terjeszt. A tanulmányok során a terv a témavezető és a doktori iskola vezetője egyetértésével módosítható. A doktori iskola vezetője döntése előtt kikéri a tudományági doktori tanács véleményét.
A doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi és kutatói munka mértékegysége a kredit. A doktorandusznak a képzés ideje alatt tanulmányaiból legalább 240 kreditet kell teljesítenie.
A doktori iskola által meghirdetett témákban végzett kutatási tevékenység jelenti a doktori képzés legfontosabb részét. A kutatási tevékenységet két formában értékeljük a megfelelő kreditértékekkel. Az egyik terület az önálló tudományos kutatómunka teljesítése, a másik pedig a publikációs tevékenység.
A doktorandusz oktatói feladatokat is vállalhat, ezért a tevékenységért kreditpontokat kap.
A doktorandusz kutatási feladatait a kutatási tervnek megfelelően, folyamatosan végzi, és kutatási eredményeit a témavezető egyetértésével publikálhatja. A doktorandusz a képzés 1. és 3. évének végén beszámol az elvégzett kutatási munkáról a Doktorandusz Konferencia keretében. A beszámoló nyilvános. A 2. év végén a hallgatók komplex vizsgát tesznek. A komplex vizsga követelményeit a Működési Szabályzat tartalmazza.
A komplex vizsgára történő bocsátás feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit ÉS valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt tantárgyakból teljesítendő kredit megszerzése.
A témavezető a hallgató leckekönyvében félévenként igazolja az önálló tudományos kutatómunka teljesítését.
A megszerezhető kreditpontok minimum-maximum határait az alábbi táblázat tartalmazza.
|
Tantárgyak |
Oktatás |
Kutatás |
Publikáció |
Doktorandusz konferencia |
minimum |
48 |
0 |
108 |
36 |
12 |
ajánlott |
48 |
24 |
108 |
48 |
12 |
maximum |
60 |
36 |
108 |
70 |
12 |
MINTATANTERV
|
Tanulmányi-kutatási szakasz |
Kutatási-disszertációs szakasz |
|
||||||
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
összesen |
Tantárgyak |
18 |
10 |
12 |
8 |
|
|
|
|
48 |
kötelező |
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
komplex vizsga főtárgy |
|
6 |
|
|
|
|
|
|
|
választható |
|
4 |
12 |
8 |
|
|
|
|
|
Oktatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
24 |
Önálló tudományos kutatómunka |
12 |
12 |
12 |
12 |
15 |
15 |
15 |
15 |
108 |
Publikációk |
|
|
|
|
|
|
|
|
48 |
Doktorandusz konferencia |
|
6 |
|
|
|
6 |
|
|
12 |
A doktorandusz képzési tantervének az alapelvei a következők:
a) A 2. év végi komplex vizsga elméleti része egy főtárgy és egy melléktárgyból tett vizsgából áll. A főtárgy kötelezően a doktorandusz doktori programjában szereplő 6 kredites komplex vizsga tárgy, melléktárgy a tantárgykínálatban megjelölt komplex vizsga melléktárgyak közül szabadon választható.
b) A tantárgyfelvételi előírások a képzés elejére koncentrálódnak és lehetőséget nyújtanak, hogy a doktoranduszok a 3. félévtől több időt fordítsanak kutatásra.
c) az önálló tudományos kutatómunka esetében az 1. és 2. félév követelménye mérsékelt, de ezen belül az irodalomkutatás, illetve annak feldolgozása kötelező, viszont a 3. és 4. félév már kutatás központú. A félévenkénti teljesítést a témavezető igazolja aláírásával.
d) oktatási kredit:1 félévben heti 2 órában tartott kurzus 6 kredit, önálló labor 4 kredit, diplomatervezés 4 kredit. Az oktatás teljesítését az intézetigazgató igazolja.
Doktori szemináriumot az első 4 félévben kell teljesíteni, félévenként 5 előadáson, szigorlaton/komplex vizsgán, védésen kell részt venni, a teljesítést Dr. Kánnár Antal igazolja aláírással.
A kutatási eredményekből megjelent publikációkra a megjelenésig az alábbi táblázat szerinti kreditpont kapható:
Folyóirat cikk
|
Impakt faktoros |
16 |
Nem impakt faktoros, de Q1-Q4 |
14 |
|
Akadémiai folyóiratlistás idegen nyelvű |
10 |
|
Akadémiai folyóiratlistás magyar nyelvű |
8 |
|
Egyéb lektorált idegen nyelvű |
8 |
|
Egyéb lektorált magyar nyelvű |
6 |
|
Egyéb nem lektorált idegen nyelvű |
4 |
|
Egyéb nem lektorált magyar nyelvű |
3 |
|
Könyvfejezet - lektorált
|
Idegen nyelvű |
10 |
Magyar nyelvű |
8 |
|
Konferenciaközlemény (teljes szövegű, min. 4 oldal) |
Idegen nyelvű |
8 |
Magyar nyelvű |
6 |
|
Konferenciaközlemény – absztrakt (1-3 oldal) |
Idegen nyelvű |
3 |
Magyar nyelvű |
2 |
A táblázat szerinti kreditszámokat a szerzők számával osztani kell, de a témavezetőt a társszerzők számának meghatározásakor nem kell figyelembe venni. (Külföldi társszerzőket a megosztásban nem kell figyelembe venni.)
PhD publikációs követelményrendszer:
Követelmények az érdemi publikációkkal szemben:
- a megjelent tudományos publikációk minimális száma: 4
- az idegen nyelven megjelent publikációk minimális száma: 2
- a lektorált publikációk minimális száma: 2
- az idegen nyelvű lektorált publikációk (melyeket a Scopus vagy a Web of Science referál) minimális száma: 1
- magyar anyanyelvű pályázó esetén a magyar nyelven megjelent publikációk minimális száma: 1
- a külföldön megjelent (folyóirat vagy konferencia-kiadvány) idegen nyelvű publikációk minimális száma: 1
Követelmény a tézisekkel szemben:
- A lektorált és formálisan elfogadott (garantált megjelenési időpont) publikációk legalább a tézisek felét le kell fedjék.
Több szerzős publikációk esetén a doktorandusz teljesítményének kiszámításához a szerzők számával osztani kell. Ez alól kivétel a doktorandusz témavezetője.
ugrás az oldal tetejéreKomplex vizsga
ugrás az oldal tetejéreDoktori útmutató komplex vizsgához
1) A komplex vizsgára a szervezett doktori képzés 4. félévében, az adott félévet követő vizsgaidőszakban kerül sor.
2) A komplex vizsgára történő bocsátás feltétele a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).
3) Jelentkezési határidő: április 15. és november 15. Jelentkezés módja: jelentkezési lap és a szükséges mellékletek benyújtása.
4) A komplex vizsgára való jelentkezést a Tudományági Doktori Tanács hagyja jóvá. A komplex vizsga időpontkáról a hallgatót előzetesen értesíteni kell.
5) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője.
6) A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”). A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó egy főtárgyból és egy melléktárgyból tesz vizsgát, melyeket korábban a jelentkezési lapján is megjelölt. A tárgyak listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza.
7) A komplex vizsga második részében a vizsgázó 15 perces előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A komplex vizsga részeként 5-10 oldal terjedelmű, A/5 formátumú kutatási összefoglalót kell benyújtani, melyet a vizsgabizottság előzetesen kézhez kap, a vizsga folyamán pedig értékel. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.
8) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. A jelöltnek a főtárgyból, a melléktárgyból és a disszertációs részből is megfelelt minősítést kell szereznie. A megfelelt minősítés feltétele, hogy az ötfokozatú skálán a megszerzett pontok elérjék a maximális pontszám kétharmadát.
9) Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető.
10) A komplex vizsga elméleti és gyakorlati részének százalékos értéke beszámításra kerül a doktori fokozat minősítésénél.
11) Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, azaz:
- nem jelentkezik vizsgára a 4. félév végén vagy
- a vizsga minősítése „nem megfelelt".
Méltányossági eljárásra nincs lehetőség.
12) Az eredményes komplex vizsgát követően három éven belül be kell nyújtani a doktori értekezést nyilvános védésre.
ugrás az oldal tetejére
Tartalomjegyzék Fel Következő