VP3-16.1.1 (1924438003) | Inváziós fafajok visszaszorítása...

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17

1924438003

Inváziós fafajok visszaszorítása, különös tekintettel a bálványfára

A projekt adatai

Projekt címe:: Inváziós fafajok visszaszorítása, különös tekintettel a bálványfára
Projekt azonosító száma:  1924438003
Pályázati felhívás:: VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17 Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
Kedvezményezett neve:

• SM Consulting Erdő és Természetvédelmi Szolgáltató és Fejlesztő Kft. (konzorciumvezető)
• Mocz és Társa Magánerdészet Kft.
• Csurgói Erdőgazdálkodási Kft.
• Erdőtáj Zrt.
• Soproni Egyetem

Projekt futamideje: 2020.01.01-2022.12.31.
Projekt teljes költsége: 202 839 505 Ft
Szerződött támogatás összege: 138 558 014 Ft (SOE: 23 429 773 Ft)
Támogatás intenzitása: 68% Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és 32% önrész
Projekt szakami vezetője: Dr. Koltay András koltay.andras@uni-sopron.hu

Részletes leírás

A projekt során kifejleszteni kívánt technológiai eljárás eredménye a bálványfa, mint agresszív inváziós növény káros környezeti hatásainak, terjedésének megállítása, a terjedés sebességének csökkentése, az erdei ökoszisztéma természetességének megtartása és javítása.

A projekt első évében kiválasztjuk a gazdálkodók által veszélyeztetettnek ítélt erdőállományokat, majd ezekben az állományokban távérzékeléssel felmérjük a vegetációt, ezen belül elsősorban a bálványfák arányát, pontos helyzetét, majd terepi bejárással validáljuk a propagulum forrásokat. Ezen felmérési dokumentáció képezi a projekt első mérföldkövét. A várható eredmény a bálványfa elterjedését mutató koordinátahelyes térképi állomány lesz, mely lehetővé teszi a termőegyedek (és egyéb nem termo fák esetleg sarj egyedek) megtalálását az összefüggő erdőrészletben, ami lehetővé teszi a célzott kezeléseket. A projekt második évében a felmérés eredményeit figyelembe véve célzottan elvégezzük az irtást két alkalommal (június, augusztus folyamán). A kezelt erdőrészletekben kijelölt mintaterületeken elemezzük az irtás sikerességét. A teljes kezelt erdőállományban az erdőgazdálkodók által vezetett nyilvántartások alapján ökonómiailag elemezzük a mentesítési program

VP3-16.1.1 (1924457105) | Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható...

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17

1924457105

Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása

A projekt adatai

Projekt címe: Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása
Projekt azonosító száma: 1924457105
Pályázati felhívás: VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17 Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
Kedvezményezett neve:

• Biró Zsigmond
• Gabnai Ernő Attila
• Frankó Patrícia
• Horváth Gáborné
• Rétlaki Péter
• Soproni Egyetem (konzorciumvezető)

Projekt futamideje: 2019.01.01-2023.12.31.
Projekt teljes költsége: 295 145 668 Ft
Szerződött támogatás összege: 190 930 361 Ft (SOE: 39 731 155 Ft)
Támogatás intenzitása: 65% Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és 35% önrész
Projekt szakami vezetője: Dr. Keserű Zsolt keseru.zsolt@uni-sopron.hu

Részletes leírás

Napjainkban a fehérnyárasok termesztés-fejlesztésében elsőrendűen fontos feladat a vegetatív módon is jól szaporítható, kiváló növekedésű, a klímaváltozás következtében a szárazodó klímát jól tűrő, kórokozókkal és károsítókkal szemben rezisztens, faipari célra értékesebb alapanyagot nyújtó új fajták előállítása és köztermesztésbe vonása. Alapvető célunk minél több olyan klón kiválasztása, illetve előállítása, amelyek olyan hasznos és szükséges tulajdonságokkal rendelkeznek, amilyeneket a nyárfatermesztés és a faipar igényel. A fejlesztésnek irányt szab, hogy a szelektált fehér nyár klónok intenzívebb termesztésbe vonásának egyik gátló tényezője a vegetatív úton történő szaporíthatóságuk eredményes megoldása. A megváltozott ökológiai körülményekhez (szárazodó termőhelyek) is alkalmazkodni tudó, jó növekedésű, magas iparifa-hányadot szolgáltató, a kórokozókkal és károsításokkal szemben ellenálló fajták (klónok) szaporítása csak ily módon lehetséges. Az egyklónúság, a monokultúrás termesztés a fehérnyárasok körében sem kívánatos, ezért is fontos a kutatási eredmények alapján ígéretesnek tartott klónok legjobb vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása. A komplex technológiák - mint tudásbázis - a konzorcium tagjai közt innovatív tudás és technológiai transzfer módján, szakértői segédlettel támogatott helyszíni kivitelezéssel kerülnek gyakorlati megvalósításra. A mintaültetvények maguk és kialakításuk módszere, fenntartásuk, valamint teljesítménymaximalizálásuk képezi a szakértői háttérrel támogatott gyakorlati ültetvénytelepítési bemutató rendszert.

VP3-16.1.1 (1924342122) | Nyár ültetvények ipari termesztés technológiájának fejlesztése

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17

1924342122

Nyár ültetvények ipari termesztés technológiájának fejlesztése

A projekt adatai

Projekt címe: Nyár ültetvények ipari termesztés technológiájának fejlesztése
Projekt azonosító száma: 1924342122
Pályázati felhívás: VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17 Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
Kedvezményezett neve:

• Soproni Egyetem (konzorciumvezető)
• Abádszalóki Magán Erdészeti Kft.
• Gledicia Kereskedelmi Kft.
• Ártéri Erdőbirtokossági Társulat
• Szelei úti Erdőgazdák Erdőgazdasági Szövetkezete

Projekt futamideje: 2019.09.01-2022.08.31.
Projekt teljes költsége: 231 282 233 Ft
Szerződött támogatás összege: 147 538 725 Ft (SOE: 43 896 745 Ft)
Támogatás intenzitása: 64% Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és 36% önrész
Projekt szakami vezetője: : Dr. Benke Attila benke.attila@uni-sopron.hu

Részletes leírás

A nagy értékű nemesnyár állományok sorsa már a telepítés évében eldől. Ha nem a termőhelynek megfelelő fajtát választunk, ha az ültetés során technológiai hiba miatt pótlásra kényszerülünk, az állomány veszít értékéből, jelentősen csökkentve a teljes termelési ciklusra vetített jövedelmezőséget. Az első kivitel sikerességét az adott termőhelyet optimálisan hasznosító fajtákat kiválasztó döntéstámogatási rendszer kidolgozásával és új ültetési és állománynevelési technológiák fejlesztésével kívánja szolgálni a nyárfatermesztést a jelen együttműködésben megcélzott innováció. Egy-egy fajta számára optimális termőhely megválasztására új módszereket kell kidolgozni, amelyhez a fajta-termőhely kapcsolatot pontosítani szükséges és erre alapozva szolgáltatás jelleggel olyan fajtaválasztó döntéstámogatási rendszert kell kidolgozni, amely rendszer ma nem áll rendelkezésre a gazdálkodók számára. Ennek során az adott termőhelyen legnagyobb értékfa kihozatalt lehetővé tevő fajták körét le kell határolni és a termőhelyi adottságok ismeretében objektív módon javaslatot kell adni ezek használatára. Ezen túl meghatározó jelentőséggel bír a sikeres gazdálkodás megalapozásában az alkalmazandó felújítási és ültetési módszer, ültetési hálózat és szaporítóanyag minőség, korszerű állománynevelési eljárások, amelyeket termőhelytől, erdészeti tájtól függően részletezve technológiai leírásban rögzítünk. A pályázók a tuskófúró kivételével előzetesen beszerezték az új technológiák kidolgozásához szükséges gépeket. A jelen pályázatban csak a hullámtéri körülmények között kötelezően előírt, de a hullámtéren kívül is a termőterületet hozadék nélkül igénybevevő tuskószaggatásos-tuskóprizmás technológia helyetti gazdaságosabb és környezeti szempontból is kíméletesebb megoldását kínáló tuskófúrás gépét kívánjuk a technológiai sorba beállítani. A projektben hazai termőhelyeken és klimatikus viszonyok között összevetésre kerülnek a különféle ültetési módok, kivitelezési idők, többféle szaporítóanyagféleség felhasználásának hatásai, majd a nyesés és más állománynevelési részletek elemzései. Ezen kísérleti fejlesztés eredményeképpen javaslatot teszünk az adott termőhelyen legnagyobb sikerességgel végezhető és legmagasabb jövedelmezőséget biztosító telepítési, felújítási és állománynevelési technológiára. Az elmúlt években tapasztalt szárazodó viszonyokat eredményező klimatikus változások következtében az eddig használt fajták mellett szükséges olyan újak alkalmazására is, amelyek hazai tesztelő vizsgálatát a projekt keretében indítjuk el. Ennek érdekében nagyszámú klón összehasonlító kísérlet beállítását tervezzük, amely alapján javaslatot teszünk újabb szaporítóanyag-forrás alkalmazására. A kísérletben olyan genotípusok is vizsgálatra kerülnek, amelyek hazai termesztési tapasztalattal még nem rendelkeznek, de új, szárazabb körülmények közötti üzemi bevezetésre reális esély van.

VP3-16.1.1 (1909440234) | Ipari célú akácfa ültetvények termesztés technológiájának kidolgozása

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17

1909440234

Ipari célú akácfa ültetvények termesztés technológiájának kidolgozása

A projekt adatai

Projekt címe:Ipari célú akácfa ültetvények termesztés technológiájának kidolgozása
Projekt azonosító száma:  1909440234
Pályázati felhívás: VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17 Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
Kedvezményezett neve:

• Soproni Egyetem (konzorciumvezető)
• Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács
• Bertók Balázs
• Boros Attila Péter
• Forma-TR Kft.
• Horváth Sándor
• Bakosi Mihály Zoltán
• Orosz János

Projekt futamideje: 2018.03.01-2024.09.30.
Projekt teljes költsége: 335 099 985 Ft
Szerződött támogatás összege: 203 087 537 Ft (SOE: 20 000 000 Ft)
Támogatás intenzitása: 60% Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és 40% önrész
Projekt szakami vezetője: Dr. Keserű Zsolt keseru.zsolt@uni-sopron.hu

Részletes leírás

Az iparifa ültetvények létesítési pályázat keretében tízezer hektár nagyságrendben kellene létrehozni új akác és nemesnyár ültetvényeket, elsődlegesen ipari célból. Ez óriási szakmai és műszaki kihívás az erdőgazdálkodás/mezőgazdaság számára. A projekt célja ennek a tevékenységnek a támogatása az akác fafajú iparifa ültetvények létesítésének, technológiájának bemutatásával, mintaültetvények telepítésének segítségével. A fejlesztés biológiai fő csapásának iránya új, nagy teljesítményű akác fajták elállítása és termesztésbe vonása, melyek magas iparifa kihozatalt (min. 50%) produkálnak, ezáltal növelik a területegységről learatható faanyag mennyiségét és minőségét, értékkihozatalát. A termesztésbe vonás innovatív komplex műszaki technológiai hátteret kíván, ennek kifejlesztése, valamint a gyakorlatban kialakuló változatos helyzetekben használatra optimalizálása a további fő feladat. A komplex technológiák - mint tudásbázis - a konzorcium tagjai közt innovatív tudás és technológiai transzfer módján, szakértői segédlettel támogatott helyszíni kivitelezéssel kerülnek gyakorlati megvalósításra. A mintaültetvények maguk és kialakításuk módszere, fenntartásuk, valamint teljesítmény maximalizálásuk képezi a szakértői háttérrel támogatott gyakorlati ültetvény telepítési bemutató rendszert. Az új fajták, technológiák elsődleges célterülete a hazai akác minőségi ipari faanyagot termő ültetvénytelepítések. A hazai tapasztalatokra építve előzetes tájékozódás alapján sor kerülhet európai (Románia, Németország) illetve távol-keleti (Kína, Dél-Korea) partnerek bevonásával a fajta X termőhely X technológia X szaktanácsadás komplex rendszer nemzetközi téren való bevezetésére, értékesítésére. A projekt tervezett futamideje 5 év, mely során 5 mérföldkövet állítottunk fel.

VP3-16.1.1 (1924514529) | Integrált erdőtűz megelőzési rendszer fejlesztése

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17

1924514529

Integrált erdőtűz megelőzési rendszer fejlesztése

A projekt adatai

Projekt címe: Integrált erdőtűz megelőzési rendszer fejlesztése
Projekt azonosító száma: 1924514529
Pályázati felhívás: VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17 Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
Kedvezményezett neve:

• Environment Solution Europe Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (konzorciumvezető)
• Soproni Egyetem
• Kiskunsági Erdő-Gazda Szolgáltató Kereskedelmi És Tanácsadó Kft.
• Olé István
• K and K Forest Kft.

Projekt futamideje: 2018.07.01-2023.10.31.
Projekt teljes költsége: 52 018 695 Ft
Szerződött támogatás összege: 46 758 323 Ft (SOE: 6 469 587 Ft)
Támogatás intenzitása: 90% Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és 10% önrész
Projekt szakami vezetője: Dr. Nagy Dániel nagy.daniel@uni-sopron.hu

Részletes leírás

A kutatás célja, hogy a jelenlegi és a klímaváltozás miatt várható erdőtűz kockázat és tűzterjedési viszonyok alapján keletkező erdő és vegetációtüzek ellen megfelelő műszaki kialakítású mégis költséghatékony és legkisebb természeti beavatkozást okozó, sőt adott esetben a természeti állapotot javító, biodiverzitást növelő tűzmegelőzési pászta- rendszer kidolgozása.

Az erdő és vegetációtüzek elleni védekezés leghatékonyabb és legolcsóbb módszere a megelőzés. Az erdőtűz megelőzési tevékenység három fő tevékenység csoportra bontható. Az első az erdőtüzek keletkezésének megelőzése, melyre kommunikációs, képzési programok szolgálnak; A második a keletkező tüzek minél hamarabbi észlelése, a harmadik pedig a keletkezett tüzek terjedésének megakadályozása, lassítása, lehatárolása megelőzési létesítményekkel és a tűzoltást segítő infrastruktúra. A Darányi Ignác terv új Magyarország vidékfejlesztési program erdőtűz megelőzési jogcímének meghirdetéséhez az Erdőmérnöki Kar Erdőtűzmegelőzési munkacsoportja kidolgozta a keskeny tűzpászták és az erdőtüzek földi és légi oltásához használható víztározók műszaki dokumentációját és költségkalkulációját. Az ún. széles tűzpászták követelmény rendszerének kidolgozására azonban nem került sor. A vidékfejlesztési program erdőgazdasági potenciálban okozott erdőkárok megelőzése pályázat előkészítésénél is felmerült a programban szereplő széles (D típusú) tűzpászták szerepeltetése a kiírásban, azonban a D típusú pásztákra vonatkozó műszaki követelményrendszer, a kapcsolódó tűzterjedési háttérszámítások nem álltak rendelkezésre. A műszaki követelmény rendszer mellett szükséges a széles tűzpászták elhelyezkedésének meghatározása is, hiszen ezek a tűzpászták erdőtervezési körzet, járás szinten szolgálják az erdők és a lakosság védelmét.

RRF-2.1.2-21-2022-00011 | A Soproni Egyetem digitális transzformációja az oktatásban

EFOP-3.6.2-16-2017-00007 | Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének...

EFOP-3.6.2-16-2017-00007

Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban

A 21. század technológiai, informatikai, társadalmi változásai új kihívások elé állítják Európát, s ezen belül Magyarországot. Általánosan elterjedt, felismert összefüggés, hogy a technológiai, informatikai innováció fenntartható, versenyképes szervezeti/regionális/társadalmi kiaknázása a társadalmi/társas (social) innovációval interakcióban valósul meg, lehetőséget, egyben szűk keresztmetszetet is teremtve egymás számára. Éppen ebből következően kezeli központi kérdésként a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia a társadalmi innováció fejlesztésének kérdését.

A projekt adatai

Projekt címe: Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban
A Projekt azonosító száma: EFOP-3.6.2-16-2017-00007
Kedvezményezett neve: Szegedi Tudományegyetem, konzorciumvezető; Budapesti Corvinus Egyetem, konzorciumi partner; Miskolci Egyetem, konzorciumi partner; Soproni Egyetem, konzorciumi partner
Szerződött támogatás összege: 1 493 174 709,-HUF (ebből Szegedi Tudományegyetem (SZE): 858 140 091 Ft; Budapesti Corvinus Egyetem (BCE): 166 665 314 Ft; Miskolci Egyetem (ME): 423 700 296 Ft; Soproni Egyetem (SOE): 44 669 008 Ft)
Támogatás mértéke: 100%
Projekt futamideje: 2017. július 1 - 2021. június 30.
A projekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Fábián Attila
A kutatás vezetője: Prof. Dr. Szirmai Viktória
A projekt koordinátora: Hegedüs Judit

Részletes leírás

A projekt átfogó célja a hazai vagy tág értelemben vett kelet-európai innovációs mintázatok feltárása tanulási aspektusból, az európai tudományos hálózatokkal való kooperáció erősítése, új együttműködések fejlesztése, a jövőben kiemelkedő jelentőséggel bíró K+F területeken tudományos kapacitások erősítésével, fenntartható fejlesztésével. A projekt konkrét célja a társadalmi innováció szempontjából kritikus hazai és regionális társas tanulási mintázatok és tanulási defektusok azonosítása interdiszciplináris nézőpontból, különös tekintettel az informatikai innovációk humán és technológiai implementációs korlátainak oldására, az innovációk kiaknázási hatékonyságának fokozására. A technológiai és informatikai, valamint a társadalmi innováció összefonódottsága, a társadalmi rendszerek és szervezetek közötti interakció az egyes tudományterületeken folyamatosan kutatott kérdést jelent. Számtalan kutatás emelte fókuszába a technológia és az egyéni/társadalmi interakciók folyamatának feltárását a pszichológiától a jogtudományokon át az informatikai, matematikai, egészség-gazdaságtani, regionális versenyképességi, vagy marketingkutatásokig. Lényeges hiátusa e kutatásoknak, hogy többnyire azon kérdésekre szorítkoznak, melyek az adott diszciplína fogalom és módszertani eszközkészletével megragadhatóak, eredményei az adott kiindulási nézőpontokból értelmezhetőek.
A megvalósítandó szakmai program tekintetében lényeges, hogy multidiszciplináris nézőpontból tanulmányozzunk három, az egyének/szervezetek/társadalmak innovativitását alapjaiban érintő kérdést:

1. Technológiai innovációk (mindenekelőtt a digitalizáció és az ipar 4.0) hatása a gazdálkodó szervezetekre, a foglalkoztatásra, a szükséges kompetenciákra: a ’80-as évek második felében gyökerező technológiai innovációs hullám mára átformálta a gazdasági, társadalmi viselkedést olyannyira, hogy az ipar 4.0-ban összegezhető, az ipari forradalom léptékeihez hasonlítható változásoknak lehetünk tanúi. Leegyszerűsítés ugyanakkor e folyamatot műszaki innovációk sorozataként szemlélni, hiszen a társadalom formálódásával interaktívan a gazdaság, a társadalmi vélekedés és a társadalmi viselkedés kölcsönhatásában formálódnak mind a jövő technológiai újításai, mind üzleti folyamatai. A kezdeményezett, hazai és nemzetközi partnerek együttműködésében megvalósítandó program e kérdés mentén három vizsgálandó területen; a társadalmi csoportok, a gazdálkodó szervezetek és az egyének szintjén folytat kutatásokat.
2. A társadalmi innováció szervezetközi, hálózati dimenziói: a kutatási program második vetülete az informatikai, valamint a társadalmi innováció összefonódásának szervezetközi, illetve hálózati kérdéseit állítják középpontba, mint a digitalizáció és a globalizáció együttes eredményeként megerősödő, egyúttal önálló formáló erőként jelentkező innovációs jelenségeket. A szervezetközi, hálózati jelenségek rendkívül heterogén formában vannak jelen, melyek közül jelen kutatási program keretében a szervezetközi, a csoportközi és az államok közötti viszonyok interakciók szintje jelent fókuszált vizsgálati kérdést.
3. Társadalmi innovációk szervezeti dimenziói: a technológiai, informatikai és társadalmi innováció összefonódásának harmadik vetületét a kutatási program keretében – a társadalmi folyamatokba ágyazott, illetve szervezetközi relációkban megjelenő vetületek mellett – a szervezeti vetületek jelentik. A 21. század radikálisan átformálódó keretei számos, szervezeti szinten értelmezhető kérdésre irányítják a figyelmet, így új típusú, a digitális társadalomra jellemző vállalkozások megjelenése, megerősödése, az immateriális tulajdon-fejlesztés menedzselése, az állam mint szervezetrendszer működésének radikális átalakulása. A kutatási program tervezett (szűken vett) eredményei elsősorban a társadalmi intézményrendszer szervezetei működtetéséhez, a gazdálkodó szervezetek innovativitásának menedzseléséhez, az egyének innovativitásának fejlesztéséhez, valamint az állami innováció fejlesztéséhez járulnak hozzá.

A program eredményei és tervezett aktivitásai ezen túl hozzájárulnak a konzorciumi partnerek H2020-as aktivitásának fokozásához, a résztvevő intézmények K+F menedzsmentjének fejlesztéséhez, fiatal kutatók szakmai kompetenciáinak bővítéséhez, megtartásukhoz, a Kárpát-medencei és európai hálózati együttműködések értékének növeléséhez.

EFOP-3.4.3-16-2016-00022 | QUALITAS Minőségi felsőoktatás-fejlesztés...

EFOP-3.4.3-16-2016-00022

„QUALITAS” Minőségi felsőoktatás fejlesztés Sopronban, Szombathelyen és Tatán

A projekt megvalósításban négy soproni és három szombathelyi munkacsoport vesz részt. Az egyes munkacsoportok a felsőoktatásba bekerülést, a bennmaradást, a képzési szerkezet és a tantervi háló átalakítását, oktatás szervezés fejlesztését, a nemzetköziesedést, és a tati képzőhelyen a Csecsemő és kisgyermek képzést valósítják meg.

A projekt adatai

Projekt címe: „QUALITAS” Minőségi felsőoktatás fejlesztés Sopronban, Szombathelyen, és Tatán
A Projekt azonosító száma: EFOP-3.4.3-16-2016-00022
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem, konzorciális partner: Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).
Szerződött támogatás összege: 1 457 755 744,- HUF (ebből Soproni Egyetemre jutó rész: 946 107 606,- HUF, ELTE-re jutó rész: 511 648 138,- HUF)
Támogatás mértéke: 100%
Projekt futamideje: 2017. június 01 – 2021. december 31.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Katona György
A projekt projektmenedzsere: Timár Andrea
A projekt pénzügyi vezetője: Huber Hedvig

Részletes leírás

A projekt megvalósításban négy soproni és három szombathelyi munkacsoport vesz részt. Az egyes munkacsoportok a felsőoktatásba bekerülést, a bennmaradást, a képzési szerkezet és a tantervi háló átalakítását, oktatás szervezés fejlesztését, a nemzetköziesedést, és a tati képzőhelyen a Csecsemő és kisgyermek képzést valósítják meg.

1. munkacsoport céljainak meghatározása:

A munkacsoport számos célt fogalmazott meg azért, hogy segítse a bekerülést és a bennmaradást a Benedek Elek Pedagógiai Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar és a Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar szakjain.

• Olyan mentori, tanulástámogatási és egyéb programok, szolgáltatások kidolgozása, bevezetése és működtetése, amelyek elősegítik a hallgatók bekerülését és bennmaradását, a sikeres diplomaszerzést szakjainkon.
• A felsőoktatásban való bennmaradást elősegítő felzárkóztató, kiegészítő programok az informatikai, műszaki, mérnöki és művészeti szakokon.
• Egész életen át tartó tanulás körébe tartó át és továbbképzések kidolgozása és kiajánlása a gazdálkodás- és szervezéstudományokhoz kapcsolódó területeken.

2. munkacsoport céljainak meghatározása:

A munkacsoport célja a képzési szerkezet és tantervi háló átalakításának, az oktatásszervezés fejlesztésének elősegítése.
A különböző tudományterületeken kiemelt feladat a tantervi háló gyakorlat- és hallgatói munkavégzés központú átalakítása az új KKK-nak megfelelően. Ehhez szükséges olyan oktatási módszertan és tartalomfejlesztés, valamint tanulást támogató szolgáltatások bevezetése, amelyek megfelelnek a hallgatói és munkaadói igényeknek. Célunk a gyakorlatorientált képzés fejlesztése e-learning tananyagok kidolgozásával, a vállalkozói környezet igényeihez igazodó oktatási tartalom és módszertan kialakítása, gazdasági szereplők bevonása a képzésbe. Az oktatás fejlesztés kiemelt szempontjai:

• probléma alapú oktatási megközelítés
• team-munkára nevelés
• aktív tanulás, interaktivitás
• inkább coach, mint tanári szerep elsajátítása az oktatóknak
• vállalkozói szemléletmód fejlesztése
• ipari szakemberek bevonása.

3. munkacsoport céljainak meghatározása:

Az LKK a nemzetköziesítési folyamatnak két alapvető irányát tartja fontosnak meghatározni:

• a meglévő kapcsolataink működtetésével és felfuttatásával további tevékenységbővülés és hallgatói létszámnövekedés érhető el, azaz a nemzetköziesedés mélysége növelhető,
• az új képzési és tudományos együttműködések további lehetőséget nyújtanak új hallgatói és kutatási piacok felé, amelyek a horizontális fejlődést biztosíthatják.

A nemzetköziesítésben részt vevők célja az LKK határon túli kapcsolati hálójának fejlesztése, amelybe beleértik a külföldről érkező hallgatók és oktatók számának növelését, a közösen művelt tudományterületek mennyiségi és minőségi bővítését és a közös képzések számának emelését. A Simonyi Károly Kar nemzetköziesítési tevékenységének legfőbb céljai a kar képzéseinek bekapcsolása az európai és nemzetközi felsőoktatási hálózataiba, a kar angol nyelvű képzéseinek népszerűsítése a nemzetközi hallgatók számának növelése érdekében, a meglévő és az indítani kívánt angol nyelvű képzések minőségének javítása új tananyagok fejlesztésével, közös képzési programok kidolgozása az Európai Felsőoktatási Térségben található hasonló szakokat koordináló felsőoktatási intézményekkel a közös diplomák kiadásának feltételeinek megteremtésével, faipari alap- és mesterszakok kialakítása határon túli felsőoktatási intézménnyel.

A Benedek Elek Pedagógiai Kar nemzetköziesítési tevékenységének alapvető célja az Európai Uniós/EGT és Kárpát-medencei meglévő kapcsolatok megerősítése, új kapcsolatok kialakítása. Lehetővé kívánjuk tenni, hogy a BPK oktatói és hallgatói megismerhessék a nemzetközi partner egyetemek legújabb kutatási eredményeit, tudományos vívmányait és gyakorlati képzési tapasztalatait. Az Erdőmérnöki Kar arra törekszik nemzetköziesítési programjában, hogy több partnerintézménnyel együtt közös kurzusokat alakítson ki, melyek tananyagát közös munkával dolgozza ki. Karunk ismertségének növelését is szeretnénk elérni, idegen nyelvű marketing anyagok készítésével és terjesztésével. Az EMK hallgatói számára külföldi tapasztalat szerzése, külföldi hallgatók rövid vagy hosszú távú oktatása Sopronban. Vendégoktatók, vendégkutatók meghívása, a kar oktatói és kutatói számára nemzetközi szereplési lehetőség támogatása. Hozzáférés nemzetközi adatbázisokhoz. Nemzetközi tapasztalatok megosztása. Adminisztratív személyzet nemzetközi tapasztalatainak megalapozása, kiszélesítése.

4. munkacsoport céljainak meghatározása:

A munkacsoport célja a Komárom-Esztergom megyében és vonzáskörzetében élő, az iskolás kor előtti napközbeni ellátásában dolgozó illetve dolgozni szándékozó személyek Csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésbe való bekerülésének és a bent maradásának segítése. A Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak képzési tartalmának fejlesztése, a korszerű ismeretelsajátítási eszközök megjelenítése a képzésben. A Tata városában létesítendő Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ oktatási portfóliójának kialakítása, a térség munkaerő-piaci igényét figyelembe véve, kiemelten a kisgyermekneveléshez kapcsolódó képzéseket. További cél a gyakorlati képzésben résztvevő kisgyermeknevelők és óvodapedagógusok mentori (tereptanári) képzése, ami által képessé válnak a gyakorlati képzésen rájuk bízott hallgatók számára az ismeretek átadására.

5-6-7. munkacsoport céljainak meghatározása:

1. Az IFT Savaria Egyetemi Központra vonatkozó, valamint az EFOP 3.4.3. általános stratégiai célkitűzéseinek megfelelően egy olyan felsőoktatási rendszer létrehozása Szombathelyen, amiben a fejlesztések eredményeképpen mind a hallgatók, mind az oktatók, mind az intézmény, emelkedő teljesítménnyel képes reagálni a munkaerő-piaci kihívásokra és a nemzetközi elvárásokra.
2. A Savaria Egyetemi Központ és a gazdaság - beleértve a potenciális munkavállalók készségeit és képességeit meghatározó közoktatást is -, igényei közötti összhang erősítése, amely biztosíthatja a gazdaság megfelelő munkaerő-ellátását, és a végzettek megfelelő elhelyezkedését.
3. Az oktatói-kutatói tevékenység minőségének emelése a Savaria Egyetemi Központban az oktatói munka minőségbiztosítási rendszere alapján.
4. Az ENSZ fenntartható fejlődést szolgáló javaslatainak képzésekbe történő beépítése a Savaria Egyetemi Központ képzéseibe.

EFOP-3.4.4-16-2017-00027 | A Soproni Egyetem képzéseinek a népszerűsítése...

EFOP-3.4.4-16-2017-00027

A Soproni Egyetem képzéseinek a népszerűsítése és a MATEMI program bevezetése

A projekt adatai

Projekt címe: A Soproni Egyetem képzéseinek népszerűsítése, a MATEMI program bevezetése
A Projekt azonosító száma: EFOP-3.4.4-16-2017-00027
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem
Szerződött támogatás összege: Szerződött támogatás összege: 137 610 851,- HUF (ebből Soproni Egyetemre jutó rész: 122 636 131,- HUF)
Támogatás mértéke: 100%
Projekt futamideje: 2017.06.01 - 2020.04.30
A projekt szakmai vezetője: Tatai Sándor
A projekt projektmenedzsere: Dr. Tóth Zsolt György
A projekt pénzügyi vezetője: Huber Hedvig

Részletes leírás

A projekt szakterülete a felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a felsőoktatásban. Átfogó célja a felsőoktatásba való bekerülés fokozása, ezáltal a felsőfokú képzettségi szint növelése, a hátrányos földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzetből származó fiatalok képzettségi szintjének javítása, és a felsőfokú végzettséghez történő jutásuk elősegítése, különösen a jelenleg általuk alulreprezentált szakokon, a matematikai, természettudományi, informatikai, műszaki (MTMI / STEM) szakokra való jelentkezés fokozása.

EFOP-3.5.1-16-2017-00012 | Felsőfokú duális képzések fejlesztése a Nyugat-magyarországi peremvidéken

EFOP-3.5.1-16-2017-00012

Felsőfokú duális képzések fejlesztése a Nyugat-magyarországi peremvidéken

A projekt adatai

Projekt címe: Felsőfokú duális képzések fejlesztése a Nyugat-magyarországi peremvidéken
A Projekt azonosító száma: EFOP-3.5.1-16-2017-00012
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem, konzorciális partner: Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
Szerződött támogatás összege: 357.830.677,- HUF (ebből Soproni Egyetemre jutó rész: 221.676.097,- HUF, ELTE-re jutó rész: 136.154.580,- HUF)
Támogatás mértéke: 100%
Projekt futamideje: 2017. június 01 – 2021. június 29.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Németh Gábor
A projekt projektmenedzsere: Szabó Csilla
A projekt pénzügyi vezetője: Varga Anett

Részletes leírás

A Soproni Egyetem és az ELTE konzorciális együttműködésében, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében összesen 357,8 millió forint értékű vissza nem térítendő európai uniós támogatást fordít összesen hét alapképzési szak duális képzésének fejlesztésére.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program „EFOP-3.5.1-16-2017-00012 – Felsőfokú duális képzések fejlesztése a Nyugat-magyarországi peremvidéken” című projekt célja az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, felkészítés a céges, partnerszervezeti környezetben való munkavégzésre, és ezzel összefüggésben a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése, a duális képzés adta lehetőségek segítségével. A konzorciumvezető Soproni Egyetem részéről több általános cél is szerepelt úgy, mint:

• Olyan differenciált és komplex intézményi oktatási rendszer fejlesztése és működtetése, amelyek közép-, és hosszútávon szolgálják a térség - és a faipari képzés esetén az ország - gazdasági fejlődését, iparfejlesztési stratégiák megvalósítását a gyakorlatorinetált (munkaerő) képzéseken keresztül.
• Gyakorlatorinetált képzések fejlesztése a vállalati igényeknek megfelelően, a képzési színvonal növekedés céljából.
• A duális képzéseken keresztül, szoros együttműködések kialakítása az ipari vállalatokkal.
• Vállalati-oktatási kompetenciák fejlesztése (pl.: vállalati mentorok esetében).
• A felsőfokú végzettségűek iránti igények alapján a munkaerőhiány enyhítése, a piacképes végzettséggel rendelkezők számának növelése.

Projekt zárás

2021-ben a projektet sikeresen zártuk.

Jelentősebb eredményeket a Soproni Egyetem részéről (a többi eredmény és az eredmények részletezése a záró szakmai beszámolóban tekinthető meg):

• Duális képzések tartalmának kialakítását, megfelelő szintre történő fejlesztését sikeresen elvégeztük. Új elem – mely a projekttervben nem került feltüntetésre - a pályázatunkban, hogy négy mesterképzés (faipari MSc., pénzügy MA, számvitel MA, vállalkozásfeljesztési MA) esetén is megteremtettük a duális képzés feltételeit. Összesen eddig, tehát 5 alapképzési szak és 4 mesterképzési szak duális képzésének fejlesztési tevekénységet végeztük el.
• Kialakítottuk a hallgatók monitoring és teljesítményértékelési rendszerét, melynek bevezetése is megtörtént. Félévenként ennek mentén történik a minőség-ellenőrzés.
• Az egyes szakok esetében megtörténtek a szükséges kompetenciák meghatározása, azok vállalati felmérése. Az így szerzett információkat, reális vállalati igényeket az egyetemi, illetve a vállalatokkal közös tantervekbe, képzési programokba építettük be.
• 11 fő vállalati szakember vett részt oktatóként az egyetemi képzési időszakban, melynek bővítését azóta is folyamatosan végezzük.
• Egyetemünkön a duális képzésekkel összefüggő feladatok koordinálásra létrehoztuk az Egyetemi Duális képzési Tanácsot, mely azóta is ellátja a Működési Rendjében meghatározott feladatait.
• 64 fő hallgató lépett be a duális képzésbe 2017-ben 16 fő, 2018-ban 24 fő, 2019-ben 9 fő, 2020-ban 5 fő és 2021-ben 10 fő kezdte meg eddig tanulmányait a fejlesztéssel érintett szakokon.
• 55 együttműködési megállapodást kötöttünk partnerszervezet bevonása céljából. Ha egy cég esetében több szaknál külön-külön vannak megállapodásaink, akkor azokat külön-külön vettük számításba. Ha az egyezőségeket figyelembe vesszük, akkor elmondható, hogy 48 különböző partner vállalatunk van jelenleg. Ezen partnerszervezetek közül jelenleg 28 vállalat foglalkoztat, illetve foglalkoztatott már (hallgatói kilépések történtek) hallgatót. Az új megállapodásaink nagyrésze határozatlan idejű, így a további években is számíthatunk a vállalatok többségére.
• A http://dualis.uni-sopron.hu felületen létrehoztunk egy jól működő, duális képzésekkel összefüggő információkat tartalmazó felületet. Az információk bővítését, aktualizálását folyamatosan végezzük. Kötelező arculati elemeket elhelyeztük.
• Számos fórumon, rendezvényen népszerűsítettük a duális képzéseinket.
• A duális képzésben is jelen lévő lemorzsolódást az erre irányuló tevékenységeinkkel megpróbáltuk mérsékelni – hallgatói beszámoló fórumok szervezésével, nyelvi képzés biztosításával, egyéni konzultációs lehetőségek nyújtásával, folyamatos mentorálással és monitoring rendszer segítségével. Kidolgoztuk a Képzők képzése mentorprogram tematikáját és szakmai tartalmát, és sikeres rendezvényt valósítottunk meg 2018. november 15-16-dikán. 2019. március 27-én szakmai nap keretében 3 témakörben tartottunk képzést az egyetemi oktatóknak, igazodva a duális alapképzések szakterületeihez, menedzsment, pénzügyi és turisztikai területen. 2019. november 21.-én 75 fő részvételével zajlott a „Hatékony felsőfokú duális képzési rendszer működésének feltételei a műszaki és gazdasági szakokon” című konferenciával egybekötött „képzők képzése programunk”. A fenti képzéseken 166-an vettek részt, és 92 százalékuk sikerrel teljesített.
• Vállalati szakembereket vontuk be mind az oktatók továbbképzésébe, mind pedig a hallgatók képzésébe.
• Vállalati szakemberek és egyetemi oktatók közösen 11 duális tananyagot fejlesztettek, melyek felhasználása jelenleg is folyamatos.
• 2017-től induló évfolyamokat figyelembe véve 2021 októberéig 14 fő duálisos hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait és a vállalati gyakorlatát.
• Informatikai háttérrendszer fejlesztését is végrehajtottuk. Ennek keretében egy 20 fős és egy 12+1 fős számítógép termet szereltünk fel a korszerű gazdasági és műszaki oktatás megvalósítása végett. A működtetéshez, oktatáshoz, beiskolázáshoz szükséges laptopokkal, egyéb informatikai háttérendszer fejlesztésével pedig az oktatói, hallgatói munkát segítettük.

A konzorciumi partner (Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központja) szakmai tartalmának bemutatása ezen a linken érhető el: https://sek.elte.hu/content/efop-3-5-1-16-2017-00012.t.1669

EFOP-3.6.1-16-2016-00018 | A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelése...

EFOP-3.6.1-16-2016-00018

A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelése intelligens szakosodás által Sopronban és Szombathelyen

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló projekt célja az intézményi kutatás-fejlesztési és innovációs fókusz erősítése, a tudományos kutatói utánpótlás feltételrendszerének javítása és a tudományos produktivitás növelése, valamint a vállalatok és más kutatóhelyek és az egyetemek közötti kapcsolatok megerősítése.

A projekt adatai

Projekt címe: A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelése intelligens szakosodás által Sopronban és Szombathelyen
A Projekt azonosító száma: EFOP-3.6.1-16-2016-00018
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem, konzorciális partner: Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
Szerződött támogatás összege: 1.165.979.596,- HUF (ebből Soproni Egyetemre jutó rész: 639.632.917,- HUF, ELTE-re jutó rész: 526.346.679,- HUF)
Támogatás mértéke: 100%
Projekt futamideje: 2017. január 01. – 2021. december 31.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Borza Sándor
A projekt projektmenedzsere: Dr. Walter Katalin
A projekt pénzügyi vezetője: Kocsisné Lengyel Judit

EFOP-3.6.2-16-2017-00010 | RING2017

EFOP-3.6.2-16-2017-00010

RING2017 Fenntartható Nyersanyag-gazdálkodási Tematikus Hálózat

Magyarország térképére tekintve, Miskolc – Szeged – Pécs – Sopron érintésével olyan „gyűrű” rajzolható, amely körbeöleli az országot. Mind a négy kiragadott város a régiójának központja, és mind a négy városban az országon is túlmutató hírű egyetem található. Kézenfekvő volt a gondolat, hogy a gyűrűben lévő intézmények egymással együttműködve („szövetségben”) tematikus kutatói hálózatot hozzanak létre a fenntartható nyersanyag-gazdálkodás területén.

A projekt adatai

Projekt címe: RING2017 Fenntartható Nyersanyag-gazdálkodási Tematikus Hálózat
A Projekt azonosító száma: EFOP-3.6.2-16-2017-00010
Kedvezményezett neve: Miskolci Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Soproni Egyetem
Szerződött támogatás összege: Szerződött támogatás összege: 1.382.547.590,- HUF (ebből Soproni Egyetemre jutó rész: 327.417.122,-HUF, Miskolci Egyetem: 402.363.194,-HUF, Szegedi Tudományegyetem: 325.020.025,-HUF, Pécsi Tudományegyetem: 327.747.249,-HUF)
Projekt futamideje: 2017. július 01. - 2020. szeptember 28.
A projekt szakmai vezetője: Dr. habil Czupy Imre
A projekt projektmenedzsere: Dr. Pásztory Zoltán
A projekt pénzügyi vezetője: Varga-Illyés Virág

Részletes leírás

Magyarország térképére tekintve, Miskolc – Szeged – Pécs – Sopron érintésével olyan „gyűrű” rajzolható, amely körbeöleli az országot. Mind a négy kiragadott város a régiójának központja, és mind a négy városban az országon is túlmutató hírű egyetem található. Kézenfekvő volt a gondolat, hogy a gyűrűben lévő intézmények egymással együttműködve („szövetségben”) tematikus kutatói hálózatot hozzanak létre a fenntartható nyersanyag-gazdálkodás területén. A kutatási együttműködés fókuszáltan a nyersanyag-gazdálkodás speciális területein, elsősorban másodnyersanyagok (hulladékok és maradékanyagok) hasznosítása mentén, környezetipari és energetikai alkalmazások fejlesztésére szerveződött. A projekt stratégiai és konkrét operatív céljait az alábbi három fő tevékenység (pillér) keretein belül kívánják a partnerek megvalósítani: I. a fókuszterületeken definiált intézmények közötti összefonódó kutatási sejtek létrehozása, II. Networking Team kialakítása, III. tematikus International Project Week (IPW) rendezvények szervezése.

EFOP-3.6.2-16-2017-00018 | Termeljünk együtt a természettel

EFOP-3.6.2-16-2017-00018

Termeljünk együtt a természettel - az agrárerdészet, mint új kitörési lehetőség (Agrárerdészet)

Az agrár-erdészeti rendszerek alapvetően olyan gazdálkodási rendszerek, amelyekben a fás vegetáció és mezőgazdasági kultúrák termesztése, illetve az állattartás időben vagy térben egymáshoz illesztett módon történik. A Világ Agrár-erdészeti Központ (ICRAF) közel 30 éve folytat kutatásokat, az agrár-erdészet széles palettáján. A projekt az agrár-erdészeti rendszerek hazai adaptációját segíti.

A projekt adatai

Projekt címe: Termeljünk együtt a természettel - az agrárerdészet, mint új kitörési lehetőség
A Projekt azonosító száma: EFOP-3.6.2-16-2017-00018
Kedvezményezett neve: : Soproni Egyetem, konzorcium vezető; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, konzorciumi partner; Dunaújvárosi Egyetem, konzorciumi partner
Szerződött támogatás összege: 979.028.143,-HUF (ebből Soproni Egyetem (SOE): 419.995.925,-HUF; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE): 369.402.487,-HUF; Dunaújvárosi Egyetem (DE): 189.629.731,-HUF)
Támogatás mértéke: 100%
Projekt futamideje: Projekt futamideje: 2017. szeptember 1. - 2021. augusztus 31.
A projekt szakmai vezetője: Dr. habil. Rétfalvi Tamás phd
A projekt projektmenedzsere: Novotni Adrienn
A projekt pénzügyi vezetője: Grebenár Bernadett

Részletes leírás

A mai hazai mező- és erdőgazdálkodásban szinte ismeretlen az agrár-erdészet fogalma, illetve a hazai szántóföldi agrár-erdészeti ültetvények száma sem ismert, csak kevés tapasztalat áll rendelkezésre az ültetvények üzemeltetésére vonatkozó hazai gyakorlatról. Az AGFORWARD projekt eredményei szerint a gazdálkodók számára nagy kihívást jelent a monokultúrákkal szemben jóval összetettebb agrár-erdészeti rendszerek üzemeltetése, a kapcsolódó technológiai kérdések megoldása. A kutatási tevékenység során olyan komplex ismeretek birtokába jutunk, amelyek hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdálkodás megalapozásához, a jövő nemzedékek számára is elfogadható agrár termelési formák kialakításához, a fogalmak tisztázáshoz. A projekt által kijelölt probléma vizsgálata és ezáltal a célkitűzései hazánkban teljesen újszerűek és hiánypótlónak tekinthetők. A projektben szereplő konzorciumi partnerek kutatási területei közötti kapcsolatot az agrárerdészet tématerülete jól lefedi, lehetőséget biztosít az egyes intézményekben meglévő kutatási potenciálok szinergista összefogására. A projekt tevékenysége 3 alappilléren nyugszik: (1) hálózatosodás, nemzetközi kapcsolatok (2) agrár-erdészeti alapkutatás (3) kutatásmenedzsment. Az alapkutatási tevékenység 5 témakör köré szerveződik: (1) agrárerdészet ökológiai potenciál vizsgálata, (2) agrárerdészet vadgazdálkodási hasznosítása, (3) agrárerdészetből származó faanyag minőség vizsgálata, (4) agrárerdészetben előállított lágyszárú növények hasznosítási lehetőségei, (5) agrárerdészeti alapanyagtermelés ökonómiai és társadalmi hatásai. Alapvető cél, az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növeléséhez a H2020-ban és az európai kutatási hálózatokban. Projektünk a kiváló tudomány pilléren a következő H2020 tématerületekhez illeszthető: fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, belvíz hasznosítási célú kutatás, éghajlatváltozás, környezetvédelem, erőforráshatékonyság és nyersanyagok. A nemzetközi projektekben való részvétel a jelen projektben megvalósuló kutatási infrastruktúra kapacitásának szervezetek közötti összehangolásával, kiegészítésével, illetve a kapcsolódó kutatásmenedzsment kapacitások fejlesztése által valósulhat meg. A már meglévő, korábbi pályázati forrásokból beszerzett eszközök fejlesztésével, illetve a jelentős – a kutatói utánpótlást biztosító – fiatal kutatói és hallgatói humán erőforrás fejlesztéssel biztosított a pályázati program célkitűzések teljesítése. A konzorciumi partnerek a Soproni Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem és Kaposvári Egyetem. A hálózatosodás elvének megfelelően a projekt tématerületeinek, illetve a projektben vállalt kutatási feladatok kialakításánál figyelembe vettük a konzorciumi partnerintézmények meglévő kutatási infrastruktúráját, jelenleg is futó kutatási projekteket. A tevékenységeket úgy szerveztük, hogy a lehető legnagyobb átfedés legyen a partnerintézményekben azonos tématerületeken kutatók között. Ennek célja, hogy a meglévő infrastruktúra, tudás és tapasztalat a legnagyobb mértékben összpontosuljon, és ennek megfelelően hasznosuljon H2020 projektek megvalósulásán keresztül. A konzorciumi partnerek nemzetközi kapcsolatainak megismerésén keresztül generálódnak újabb ötletek és elképzelések, nemzetközi projektek. A projekt megvalósítás időszaka: 2017.09.01-2021.08.31. A teljes költségvetés összege: 979.028.143 HUF.

GINOP-2.2.1-15-2017-00091 | Funkcionális növényi tápanyagok előállítása melléktermékekből

GINOP-2.2.1-15-2017-00091

Funkcionális növényi tápanyagok előállítása melléktermékekből

A projekt célja egy olyan innovatív természetes alapú szerves növényi tápanyag létrehozása, amely széles körben (erdészetekben, kertészeti, szántóföldi, gyümölcs kultúrákban, valamint kiskertekben) hasznosítható a mezőgazdaságban. Az előállításra kerülő természetes trágya komplex növényi tápanyag utánpótlást biztosít, alkalmassá válva akár arra is, hogy bizonyos területeken, vagy gazdaságokban a szilárd műtrágyák egy részét is kiváltsa. Tekintve, hogy kizárólag természetes eredetű alapanyagok felhasználásával készül és lassú lebomlású szerves anyagokat is tartalmaz, hozzájárul ezen keresztül a talajerő növeléséhez, vagy legalábbis megtartásához, továbbá a talajélet növeléséhez és a szerves anyagok visszapótlásához. A granulált késztermék alkalmas nagyüzemi felhasználásra (kiszórása megoldott), ezáltal hazai és külföldi felvevőpiaca korlátlan, mivel versenyképes áron kerül kereskedelmi forgalomba.

A projekt adatai

Projekt címe: Funkcionális növényi tápanyagok előállítása melléktermékekből
A Projekt azonosító száma: GINOP-2.2.1-15-2017-00091
Kedvezményezett neve: Mobil Digital Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, konzorciumvezető; BETA Center Korlátolt Felelősségű Társaság, Soproni Egyetem, konzorciumi partner
Szerződött támogatás összege: 541 302 149,-HUF (ebből Mobil Digital Kft.: 221 620 000 Ft; BETA Center Kft.: 49 808 149 Ft; Soproni Egyetem (SOE): 269 874 000 Ft)
Támogatás mértéke (SOE): 100%
A támogatás intenzitása: projekt szinten a projekt elszámolható összeköltségének a 78,81 %-a.

Projekt futamideje: 2018.05.02. – 2022.02.28.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Köles Péter Zoltán
A projekt projektmenedzsere: Kovács Kinga

Részletes leírás

A projekt célja egy olyan innovatív természetes alapú szerves növényi tápanyag létrehozása, amely széles körben (erdészetekben, kertészeti, szántóföldi, gyümölcs kultúrákban, valamint kiskertekben) hasznosítható a mezőgazdaságban. Az előállításra kerülő természetes trágya komplex növényi tápanyag utánpótlást biztosít, alkalmassá válva akár arra is, hogy bizonyos területeken, vagy gazdaságokban a szilárd műtrágyák egy részét is kiváltsa. Tekintve, hogy kizárólag természetes eredetű alapanyagok felhasználásával készül és lassú lebomlású szerves anyagokat is tartalmaz, hozzájárul ezen keresztül a talajerő növeléséhez, vagy legalábbis megtartásához, továbbá a talajélet növeléséhez és a szerves anyagok visszapótlásához. A granulált késztermék alkalmas nagyüzemi felhasználásra (kiszórása megoldott), ezáltal hazai és külföldi felvevőpiaca korlátlan, mivel versenyképes áron kerül kereskedelmi forgalomba.

1. A) A projekt bemutatása

A prototípus fejlesztés célja növényi tápanyag (trágya) előállítása kizárólag természetes eredetű ipari és mezőgazdasági melléktermékekből (másodlagos nyersanyagokból). Újdonsága, hogy sokféle, komplex összetételű alap- és adalékanyag felhasználásával kerülnek kifejlesztésre sokoldalúan hasznosítható talajjavító, tápanyagpótló, fehérjéket és aminosavakat, (biostimulátorokat) tartalmazó növényi tápanyagok. A prototípus termékcsalád makro-, mezo- és mikroelem tartalmának köszönhetően elsőrendű és teljes értékű tápanyagforrása az ezeket hasznosító növényeknek.

Az organikus eredetű alap- és segédanyagok kémiai-fizikai tulajdonságai eredendően változóak, együttes felhasználásukkal a kutatandó késztermék hatóanyag-tartalmának standardizálása - ami elengedhetetlen feltétele a mezőgazdaságban nagy méretekben történő alkalmazásnak – problémát jelent. Jelen kutatás egyik célja, hogy az intelligens technológiához tartozó színképelemzésen alapuló rendszer alkalmazásával garantálhatóvá válik a késztermék standardizálása. Ez olyan jellegű innováció, amellyel jelenleg egyetlen, a piacon fellelhető, természetes eredetű talajjavító-talajkondicionáló sem rendelkezik. Ezzel elérhetővé válik szerves eredetű tápanyagok szabályozott kijuttatása a talajra vagy növényi kultúrákra. Újdonság, hogy a kutatás során létrehozandó, az alapanyag-adagolást szabályozó egyedi szoftver lehetővé teszi a késztermék kémiai összetételének rugalmas változtathatóságát, figyelembe véve a különböző talajféleségek tulajdonságait és a különböző növényfajok eltérő tápanyag igényeit. Ezzel egyedülálló módon igen széles spektrumú felhasználást tesz lehetővé. Az alapanyagok és a késztermék kutatása és az intelligens technológia együttes alkalmazása olyan egyedi fejlesztést tesz lehetővé a precíziós tápanyagok területén, amivel lehetővé válik a funkcionális tápanyagpótlás. A projektben kifejlesztésre kerülő új termékek egyedülálló módon ötvözik az egyes komponensek előnyös tulajdonságait. Ideális összetételük révén kiküszöbölik az alkotóelemek külön-külön történő alkalmazása esetén megnyilvánuló hátrányait vagy hiányait, megalapozva ezzel egy komplex, egyszerre talajjavító és növényi tápanyag utánpótlást biztosító késztermék létrejöttét. Az alap- és adalékanyagok komplexitásának köszönhetően a prototípus termék tartalmazza a biomassza égetésből származó hamu szervetlen kémiai anyagtartalmát és hasznosítja a 2. kategóriájú húsliszt, a baromfitrágya, a szőlőtörköly kedvező szerves-, makro-, mezo-, és mikroelem tartalmának minden előnyét. A biomassza fahamu erősen lúgos kémhatása, ami eredeti állapotában nehézkes és egyoldalú felhasználhatóságot eredményez, a késztermékben előnyére fordul ennek a biostimulátor anyagnak azzal, hogy az egyéb összetevők hozzáférhetőségét javítja, savanyú kémhatását semlegesíti. Az alapanyagok tudatos és célzott összeválogatása révén az előállításra kerülő speciális növényi trágyafélék összetételüknél fogva első rendű és komplex tápanyagforrásai a termesztett erdőgazdasági, kertészeti, vagy szántóföldi növényfajoknak. A műtrágyákkal szemben nagyon fontos az alkalmazásukkal elérhető talajjavító hatás. A szerves anyag tartalom felpezsdíti a talajok bakteriális életét, a lúgos pH a savanyú talajok kémhatását semleges irányba tolja, és egyéb fizikai és kémiai jellemzőiket is javítja. Eljárásunkkal a részben másként nem, vagy csak jelentős anyagi ráfordítással semlegesíthető másodnyersanyagok újrafelhasználásával hozunk létre számos növényfaj számára felhasználható, igen értékes tápanyagokat, biostimulátorokat is tartalmazó termékeket.

1. B) Innovatív megoldás

A projekt társadalmi haszna és jelentősége sokrétű:

- organikus gazdálkodás fejlesztése, kiterjesztése,

- hulladékgazdálkodás fejlesztése

- új megközelítésű alap- és adalékanyagok kombinációinak alkalmazása, melyek együttesen az organikus gazdálkodásban használhatók, nem terhelik a gazdálkodási területeket.

GINOP 2.3.2-15-2016-00052 | Az erdészeti kártevő Armillaria...

GINOP 2.3.2-15-2016-00052

Az erdészeti kártevő Armillaria (tuskógomba) nemzetség patológiájának és a biológiai védekezés lehetőségeinek vizsgálata

A projekt adatai

Projekt címe: Az erdészeti kártevő Armillaria (tuskógomba) nemzetség patológiájának és a biológiai védekezés lehetőségeinek vizsgálata
A Projekt azonosító száma: GINOP 2.3.2-15-2016-00052
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Konzorciumpartnerek: Szegedi Tudományegyetem, Szegedi Biológiai Kutatóközpont
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2017.01.01.
A Projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2021.12.31.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Sipos György
A projekt pénzügyi vezetője: Nyikos Bendegúz
A projekt menedzsere: Nyikos Bendegúz
Közreműködő szervezet: Nemzetgazdasági Minisztérium
A szerződött támogatás összege: 675 883 102 Ft
A támogatás mértéke (%-ban): 100%
Konzorciumi partnerek és a támogatási összeg megosztása:

Részletes leírás

A) Az Armillaria fajok az erdők természetes talajlakó társalkotói, egyes telepeik a Föld felszínének legnagyobb és leghosszabb életkorú élőlényei. A fehér rothadást okozó gombák közé tartoznak, melyek a növényi sejtfal minden nagy molekulájú összetevőjét képesek lebontani, így alapvető szerepet játszanak a szárazföldi élethez szükséges tápanyagok természetes körforgásának biztosításában (Hetala:Forests,6,3304,2015). Egyes Armillaria fajok viszont a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak. Megtámadják és elpusztítják az ellenállóképességükben gyengülő fákat, majd a gazdanövény elhalása után teljesen lebontják a fa szöveteit (Baumgartner:Mol. Plant Pathol., 12,515,2011).

Az elmúlt évben az Armillaria fajok szerepe a Keszthelyi-hegység erdeinek pusztulásában is felmerült. A kártételükkel szembeni védekezés nehezen kivitelezhető, mert a kórokozó a talajban maradt fás maradványokban sokáig képes életben maradni. A vegyszeres védekezés az erdészetekben számos kedvezőtlen hatással jár, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik környezetbarát, biológiai védekezési módszerek iránt. A projekt célja az Armillaria fajok erdészeti károkozó hatásának felmérése, genetikai sajátságaik vizsgálata, és egy biológiai védekezésen alapuló, hatékony erdővédelmi stratégia kidolgozása. Az Armillaria fajok világszerte jelentős erdőpusztulásokat okoznak. Az elérhető teljes genomszekvenciák számának robbanásszerű növekedése mostanra tette lehetővé ennek a komoly gazdasági károkat okozó problémának a genomikai szintű vizsgálatát, a projekt ezáltal rendkívül időszerű, A témát a genomikai megközelítés és az alkalmazni kívánt modern molekuláris biológiai módszerek (RNA-Seq és dual RNA-Seq, kölcsönhatások egysejt-transzkriptomikával történő vizsgálata) az élvonalbeli kutatások közé emelik. A megvalósítani tervezett komparatív genomikai analízis a témakörben világszinten az első, nagy volumenű szisztematikus vizsgálat, melynek eredményeit a tudományos közösségben nagy várakozás övezi, így a tervezett kutatás megteremti a tudományos áttörés lehetőségét. A projekt akadémiai része a törzsgyűjteményben már meglévő a fenyőféléke kolonizáló virulens és szaprotróf Armillaria izolátumok felhasználására épül. 1.-2. év: a két genom funkcionális annotációja és komparatív genomika, rizomorfa és termőtest vizsgálatok, in vitro inváziós kísérletek 2.-3.-4. év: növény-gomba interakciós vizsgálatok A projekt terepi része: 1.-2. év: a károsított erdőkből Armillaria fajok és egyedi telepeik azonosítása, két lombosfákat kolonizáló faj haploid genomjának „PacBio” szekvenálása, genetikai diverzitás meghatározása Illumina szekvenálással, RNA-Seq és az érintett genomok funkcionális annotációja 2.-3. év: Társult mikrobióm minták gyűjtése, törzsizolálás, metagenomika A projekt biokontroll része : 1. év: potenciális biokontroll ágensek tesztelése virulens izolátumokon 2. év: A társult mikrobiómokból izolált mikrobák molekuláris azonosítása, biokontroll képességeik felmérése 3. év: biokontroll ágensek fermentációoptimalizálása 4. év: szabadföldi tesztelés.

B) Kutatási terv 1. Patogén Armillaria fajok és társult mikrobiális közösségeik genetikai vizsgálata súlyosan károsított és természetes állapotú erdőtársulásokban 1.1 Armillaria minták (rizomorfa, micélium, termőtest) gyűjtése Armillaria által súlyosan károsított és természetes állapotú erdőtársulásokból 1.2 Armillaria fajok és nagyobb kiterjedésű egyedi telepeik azonosítása interfertilitási és szomatikus inkompatibilitási tesztek segítségével 1.3 Nagyobb méretű reprezentatív Armillaria egyedek (virulens és nem virulens) kiválasztása, termőhelyi viszonyok vizsgálata, minták gyűjtése az Armillaria rizomorfákkal társult mikrobiális közösségek (mikrobiómok) vizsgálatához 1.4 A társult mikrobiómok baktérium- és gombakomponenseinek izolálása, a mikrobiómot alkotó fajok azonosítása diagnosztikus értékű lokuszok amplifikálása és szekvenálása útján, illetve metagenomikai eszközökkel 1.5 Az izolált baktérium- és gombatörzsek törzsgyűjteménybe (Szeged Microbiology Collection, szmc.hu) helyezése 2. Armillaria fajok patogenitását és virulenciáját meghatározó genetikai faktorok vizsgálata 2.1 Minőségi Armillaria genomok és adatbázisok létrehozása 2.1.1 Két, fenyőféléket kolonizáló Armillaria faj (A. ostoyae és A. cepistipes) közel kromoszómaszinten rendelkezésre álló genomjának teljes értékű annotációja RNA-Seq adatok segítségével 2.1.2 Saját, lombos fákat kolonizáló Armillaria izolátumaink (A. gallica és A. mellea) genomjainak kiegészítő szekvenálása „Illumina”, illetve ahol szükséges, „PacBio” technológiával, a genomok, adatbázisok minőségi továbbfejlesztése 2.1.3 A bioinformatikai munkához szükséges számítógépes háttér és tárolókapacitás kialakítása 2.2 A patogenitási tesztekben felhasznált diploid és haploid Armillaria izolátumok egyedi genetikai hátterének genomszintű meghatározása 2.2.1 A rendelkezésre álló és a terepről izolált törzsek párhuzamos „Illumina” szekvenálása, a genetikai identitás és diverzitás (SNP mintázat) meghatározása 2.2.2 Ismétlődő, nehezen összerakható variábilis szekvenciák esetén a „PacBio” technológia alkalmazása 2.3 Gomba-gazdanövény kölcsönhatások vizsgálata 2.3.1 In vitro kambium inváziós tesztek Friss és autoklávozott faszeletek kambiumába behatoló gomba micéliumszövedékek összehasonlító transzkriptomikai analízise. A kísérletek során tervezzük tesztelni a már meglévő diploid virulens és nem-virulens A. ostoyae izolátumainkat és a károsított erdőkből begyűjtött patogén izolátumokat. 2.3.2 Gazdanövény-gomba interakciós teszt kidolgozása lucfenyő (ismert genom) klónok (lucfenyő-Armillaria patoszisztéma) felhasználásával 2.3.2.1 Armillaria-lucfenyő interakció vizsgálata fénymikroszkópiás módszerekkel 2.3.2.2 Génexpressziós kölcsönhatási mintázatok vizsgálata Armillaria-lucfenyő interakció különböző fázisaiban (dual RNA-Seq) 2.3.2.3 Armillaria-lucfenyő kölcsönhatás vizsgálata a metabolomika és proteomika eszközeivel 3. Az Armillaria patogenitás evolúciós eredetének vizsgálata transzkriptomikai, egysejt-transzkriptomikai és összehasonlító genomikai módszerekkel 3.1 Komparatív genomikai vizsgálatok 3.1.1 Genomevolúciós események rekonstruálása összehasonlító evolúciós genomikai módszerekkel (COMPARE-analízis) 3.1.2 Az Armillaria nemzetségre és az egyes fajokra jellemző genetikai innovációk rekonstruálása, jellemzése funkcionális annotációkkal, egyes kiemelkedő géncsaládok részletes filogenetikai analízise 3.1.3. Növényi sejtfal-biopolimerek lebontásában szerepet játszó CAZy-géncsaládok részletes összehasonlító genomikai analízise 3.2 A rizomorfa ,mint az Armillaria nemzetségre jellemző egyedülálló terjedési és kolonizációs mechanizmus genetikai hátterének feltárása 3.2.1 Génexpressziós mintázatok vizsgálata Armillaria ostoyae C18 törzs rizomorfáinak csúcsi és törzsi zónáiban, összehasonlítva a levegőben terjedő rizomorf csúcsi és törzsi zónáival Armillaria ostoyae C18 törzsben 3.2.2 Génexpressziós mintázatok vizsgálata Armillaria ostoyae C18 törzs termőtesteiben 3.2.3 A rizomorfa- és termőtestképzésben szerepet játszó gének komparatív genomikai analízise, konzerváltságuk, evolúciós eredetük, tartalmazó géncsaládjaik diverzifikációs mintázatainak vizsgálata 3.2.4 Kis szabályozó RNS-ek rizomorfák növekedésében és gyökérkolonizációjában betöltött szerepének vizsgálata 3.2.5 Armillaria-lucfenyő interakció vizsgálata egysejt transzkriptomikai módszerekkel 4. Biokontroll stratégia kidolgozása és gyakorlati tesztelése súlyosan károsított erdészeti területen 4.1 Virulens Armillaria törzsek szelektálása az 1.1. feladat során létrehozott törzsgyűjteményből 4.2 In vitro screenelési módszerek kidolgozása és optimalizálása baktériumok (pl. Bacillus, Pseudomonas fajok) és gombák (pl. Trichoderma fajok) virulens Armillaria fajokkal szembeni antagonizmusának vizsgálatára 4.3 A mikrobiómból az 1.5. feladat során izolált baktériumés gombatörzsek kölcsönhatási vizsgálata virulens Armillaria fajokkal szemben laboratóriumi körülmények között, táptalajlemezeken kivitelezett in vitro antagonizmus- és gátlási tesztekkel, biokontroll index értékek meghatározása, a virulens Armillaria fajokkal szemben jó antagonista képességekkel rendelkező baktériumok és gombák szelektálása 4.4 A szelektált mikroorganizmusok fermentációs előállításának optimalizálása 4.5 In vivo kísérletek a szelektált mikroorganizmusokkal a 2.4 feladat során kidolgozott gazdanövény-gomba interakciós tesztben, metatranszkriptomikai analízis 4.6 A hazai erdőgazdasági kihívásoknak megfelelő mikrobakeverékek összeállítása, készítmény-prototípus létrehozása 4.7 A készítményprototípus szabadföldi tesztelése terepi körülmények között Armillaria-val fertőzött területek talajának új erdőtelepítések előtti remediációjára, ill. erdőtelepítések során a facsemeték kezelésére, alkalmazástechnológiai optimalizálás. A partnerek több évtizedes gyakorlattal rendelkeznek hasonló léptékű hazai és nemzetközi kutatási projektek tervezésében és sikeres megvalósításában, beleértve a szakmai és pénzügyi/adminisztratív feladatok ellátását. A felvázolt kutatási program összhangban van a projekt megvalósításában közreműködő meghatározó kutatók és egyéb résztvevők számával és szakmai kompetenciájával. A pályázatban igényelt támogatás biztosítja a vállalt feladatok tervezett időkereteken belül történő végrehajtását . A projekt szakmai vezetése, illetve a menedzsment a megvalósítást folyamatosan nyomon követve biztosítja a kutatás mérföldköveinek tervezett ütemben történő elérését. A NyME részéről a projektben közreműködő kutatók koordinálják az 1. és 2. feladatok megvalósítását, részt vesznek továbbá a 4. feladat 4.7. részfeladatának megvalósításában . Az MTA részéről Dr. Nagy László koordinálja a 3. feladat megvalósítását. A SZTE részéről a projektben közreműködő kutatók részt vesznek az 1. feladat 1.4. és 1.5. részfeladatának megvalósításában, és koordinálják a 4. feladatban célul kitűzött biokontroll stratégia kidolgozását.

C) A projekt a Nyugat-magyarországi Egyetemen, az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékén és az MTA SZBK Lendület Gomba Evolúciós Genomikai Kutatócsoportjában rendelkezésre álló tudásbázisok kutatási tevékenységeinek összehangolása révén magas színvonalú K+F kapacitások kritikus tömegét hozza létre. A projekt egy világszerte súlyos gazdasági károkat okozó erdészeti probléma tanulmányozása révén válik hazai és nemzetközi színtéren egyaránt befolyásoló kutatási programmá, és lehetőséget teremt az erdészeti metagenomika és metatranszkriptomika módszertanának fejlesztésére, továbbá egy erdészeti mikrobiális bioinformatikai kiválósági központ létrehozására. Az Armillaria nemzetség világszerte elterjedt agresszív patogén fajokat foglal magába, genetikai diverzitásuk es patogenitásuk megértésével és az ellenük való védekezési lehetőségekkel népes kutatói közösség foglalkozik. A projekt alapjául szolgáló genomszekvenciák elemzése révén az Armillaria nemzetség első részletes, komparatív genomikai vizsgálata valósul meg, mely mérföldkövet jelenthet a jövőbeli Armillaria kutatások számára. Ezáltal a kialakítandó erdészeti mikrobiális bioinformatikai kiválósági központ nemzetközi szinten is az Armillaria kutatások centrumává válhat. A projekt eredményei rangos nemzetközi folyóiratokban megjelenő publikációk formájában válnak hozzáférhetővé a tudományos közélet szereplői számára, így komoly nemzetközi jelentőségű kutatási elismertség érhető el, oktatási/képzési célú felhasználásuk pedig a tématerületen tevékenykedő fiatal kutatók tudományos fokozatszerzésére biztosított lehetőségek, valamint továbbfejlesztett, a projekt eredményeit is bemutató, kibővített tematikájú egyetemi kurzusok formájában valósul meg. A kutatások a BsC/MsC és PhD képzések rendszerébe a tématerületen tevékenykedő fiatal kutatók tudományos fokozatszerzésére biztosított lehetőségek és az eredményeket integráló, továbbfejlesztett egyetemi kurzusok, a K+F kapacitások megalapozó folyamataiba pedig hazai KKV-kel kialakítandó termékfejlesztési együttműködések révén épülnek be. A fenntartható erdőgazdálkodásból származó faanyag korlátlan ideig újratermelhető, megújuló nyersanyag és széndioxid semleges. A fa- és bútoripar hazai munkahelymegtartó és -teremtő képessége kiszámítható nyersanyag hozzáférést feltételez, amit elsősorban a hazai erdőállományok biztosítanak. A fa- és bútoripari ágazat bázisául szolgáló hazai és közép európai erdőállományokat azonban súlyosan veszélyeztetik a mikrobiális, döntően gombás megbetegedések. Ezek közül is kiemelkednek az Armillaria_ fonalasgomba által okozott fertőzések, amelyek gyakran okoznak tömeges fapusztulást egyes erdészeti területeken, mely egyúttal komoly kihatással van a fa- és bútoripari ágazatra is. Az erdőpusztulás miatt kitermelt rönkfa ipari felhasználása komoly logisztikai kihívás._ A projekt a genomika, transzkriptomika és a biológiai védekezés tudományterületein rendelkezésre álló jelenlegi tudásszinthez képest hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kiemelkedő jelentőségű, új tudásanyaggal fogja bővíteni a súlyos erdészeti kártevő Armillaria gombanemzetséggel kapcsolatos ismereteinket. A projekt a megvalósítás során felhasználni tervezett legkorszerűbb molekuláris biológiai és bioinformatikai módszerek révén illeszkedik a nemzetközi élvonalbeli kutatásokhoz. A konzorciumi partnerek által a projekt során kialakítandó Stratégiai K+F műhely biztosítja a tudás-infrastruktúra erősítését, a növény-gomba kölcsönhatások vizsgálata területén a legkorszerűbb nemzetközi kutatás-módszertani tapasztalatok hazai adaptációját, valamint a létrehozandó genomikai adatbázisok integrálásának lehetőségét, mely megteremti a nemzetközi kiválósági együttműködésekhez, összehasonlító genomikai projektekhez (pl. 1000 Fungal Genomes Project) történő csatlakozás feltételeit. A Dr. Nagy László projektrésztvevő által kidolgozott komparatív genomikai módszer (COMPARE pipeline) az első olyan metodika, amely lehetőve teszi egy tetszőleges fenotipikus jelleg hátterében álló gének és géncsaladok teljes genomszekvenciák alapján történő szisztematikus azonositását. A projekt keretein belül így a meglévő nemzetközi tudományos együttműködések célzott továbbfejlesztésére és új együttműködések kialakítására egyaránt lehetőség nyílik. A projekt lehetőséget teremt az erdészeti metagenomika és metatranszkriptomika módszertanának fejlesztésére és egy erdészeti mikrobiális bioinformatikai kiválósági központ létrehozására. A projekt feladatainak megvalósítása során a biológiatudomány részterületein elfogadott protokollokhoz illeszkedő korszerű, modern, átfogó kutatási metodológia kerül felhasználásra, mely mikrobiológiai, metabolomikai, fermentációs, molekuláris biológiai, mikroszkópos, bioinformatikai, metagenomikai, komparatív genomikai, transzkriptomikai, új generációs szekvenálási módszereket és terepi vizsgálatokat egyaránt magába foglal, melyek minden szempontból alkalmasak a kitűzött célok eléréséhez. A projektjavaslat megvalósítói szakterületükön sokéves gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a felhasználni tervezett módszerek alkalmazása terén.

GINOP-2.3.3-15-2016-00038 | Faipari termékek tovább feldolgozása zöld kémiai és technológiai...

GINOP-2.3.3-15-2016-00038

Faipari termékek tovább feldolgozása zöld kémiai és technológiai alapokon, korszerű kutatási infrastruktúra létrehozásával

A projekt célja a megújuló és fenntartható erdőgazdálkodásból származó faipari alapanyagok zöld-eljárásokkal való tovább feldolgozása és a termékek molekuláris és makroszintű megismerése, jellemzésére alkalmas infrastrukturális háttér létrehozása. A fejlesztések eredményeképpen létrejövő műszerezett laborok alkalmasak a nanotechnológia eredmények innovatív fa- és papíripari termékekbe történő integrálására, továbbá lehetővé teszik olyan fejlesztési projektek indítását, amelyek hozzájárulnak a haza vállalatok és ezzel együtt a Soproni Egyetem versenyképességének növeléséhez.

A projekt adatai

Projekt címe: Faipari termékek tovább feldolgozása zöld kémiai és technológiai alapokon, korszerű kutatási infrastruktúra létrehozásával
A Projekt azonosító száma: GINOP 2.3.3-15-2016-00038
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Közreműködő Szervezet: Pénzügyminisztérium
Szerződött támogatás összege: 302 945 593,- HUF
Támogatás mértéke: 100%
Projekt futamideje: 2017. január 1 – 2021. október 31.
A projekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Németh Róbert
A projekt projektmenedzsere: Horváth Nóra

Részletes leírás

A projekt célja a megújuló és fenntartható erdőgazdálkodásból származó faipari alapanyagok zöld-eljárásokkal való tovább feldolgozása és a termékek molekuláris és makroszintű megismerése, jellemzésére alkalmas infrastrukturális háttér létrehozása. A fejlesztések eredményeképpen létrejövő műszerezett laborok alkalmasak a nanotechnológia eredmények innovatív fa- és papíripari termékekbe történő integrálására, továbbá lehetővé teszik olyan fejlesztési projektek indítását, amelyek hozzájárulnak a haza vállalatok és ezzel együtt a Soproni Egyetem versenyképességének növeléséhez.

A korszerűen felszerelt laboratóriumok lehetővé teszik az adott szakterületen a nemzetközileg vezető szerepet játszó kutatási szervezetek felszereltségéhez való közelebb kerülést, így biztosítják magasabb szintű kutatások végzését. Az ágazati területen megszerzett hazai tapasztalatok már jelenleg is nagy nemzetközi érdeklődésre tartanak számot. A hazai vizsgálati adatok jól kiegészítik a nemzetközi eredményeket. A korszerű vizsgálóberendezések bekapcsolása a nemzetközi hálózatba, további együttműködéseket tesznek lehetővé. A szakterületen már jelenleg is igen szoros kapcsolat van több külföldi felsőoktatási intézménnyel, amely kapcsolatokat tovább bővítheti a kutatási eszközök megvalósítása, eljárások és szolgáltatások fejlesztése és ezen keresztül a gazdasági versenyképesség erősítése.  Az ágazati kutatók és oktatók folyamatosan törekedtek arra, hogy hozzáférjenek élvonalbeli kutatási infrastruktúrákhoz külföldön állami ösztöndíjak felhasználásával, fejlesszék magukat, de ennek lehetőségét itthon is szeretnék elérni a tervezett laborok fejlesztésével, megvalósításával, hiszen a fás biomassza megfelelő hazai értékelése nemzetgazdasági jelentőségű. A projekt megvalósításával olyan kutatási eszközpark került létrehozásra a Természeti Erőforrások Kutatóközponton belül, amelyek nem kizárólag a SOE kutatók igényeit elégítik ki, hanem kapacitásuknál fogva országok tudományos közösségét is képesek kiszolgálni. A kutatási infrastruktúra-fejlesztés kölcsönösségi alapon való hozzáférésének nemzetközi szinten történő elérhetővé tétele segíti a magyar kutatók európai infrastruktúrákhoz való hozzáférését. Mintának tekintjük a Trees4Future EU-projektet (http://www.trees4future.eu/), melynek keretén belül hozzáférést pályáztunk és nyertünk a Ghenti Egyetem CT nanoscanner és DSC berendezéseire. A fejlesztés eredményképpen bővülő kutatási infrastruktúra bekapcsolódást biztosít a Thünen Institut (N.o.) laboratóriumi tevékenységébe (pl. gyors és hatékony fafajmeghatározás a CITES listás fafajok védelme érdekében). A Soproni Egyetem műszerezett laborjai egyenrangú, versenyképes partnerré váltak a WoodKPlus (Tulln, Ausztria), az ETH Zürich faiparhoz köthető laboratóriumai, ill. a Georg August Univ. Göttingen hasonló laboratóriumaival. A fejlesztés eredményeként hazai és nemzetközi piacon hasznosuló, a fa- és bútoripart támogató műszerkapacitás jött létre. Az új fejlesztésű anyagokból (biokompozitok) magasa hozzáadott értékű faalapú termékek állíthatók elő. A hozzáadott érték megnyilvánul: magasabb használati értékben, hosszabb élettartamban, dizájnban és funkciónövekedésben egyaránt. Az infrastrukturális fejlesztés aktívan támogatja a hazai KKV-kat, de az olyan nagyvállalatokat is mint a VELUX vagy az IKEA Ind. Az anyagok pontosabb megismerése lehetőséget nyújt a megmunkálási műveletek optimalizációjára és hatékonyabb felületkezelési, és ragasztási technológiák alapjául szolgálhat. Mind az építőipari termékeknél (pl. ablak), mind a bútoroknál fontos a növelt ragasztási szilárdság, és növelt felületkezelő anyag-tapadás. A kültéri használat során különösen nagy potenciált jelent a hazai fafajok anyagának magas szintű biodegradáció elleni védelme, ami a hosszabb élettartam mellett hozzájárul a trópusi nyersanyagkészletek és biodiverzitás védelméhez. Az ipari igények kielégítésére fókuszáló fejlesztés szilárd támasza lehet a hazai fa- és bútoripari fejlesztéseknek. A kutatói kapacitás növelése (új, minőségi kutató állások) lendületet ad az ipari fejlesztéseknek, hiszen az interdiszciplináris team (biológusok, kémikusok, technológusok, terméktervezők) nemzetközi kapcsolatrendszerrel kiegészülve gyors reagálású, hatékony, mobil kutatói csapatot alkot, amely igen rövid idő alatt reagál az ipar megkereséseire, de azon túl pro-aktívan működik, vagyis a tudományos eredmények gyakorlati átültetésén aktívan dolgozik. A Soproni Egyetemen a fás biomassza (biomakromolekuláris) anyagok szerkezeti megismerésére számos berendezés adott, amelyek elsősorban a makro és mikroszkópikus jellemzők megismerésére szolgálnak. Az anyagok molekuláris szerkezetének és termikus jellemzőinek a megismerésére azonban kevés lehetőség volt, így a megvalósult projekt során elsősorban olyan berendezések beszerzése volt szükséges, amelyek képesek komplex fizikai, kémiai és mechanikai jellemzők mérésére. Az erőforrások (infrastr. háttér: laborhelységek, alapműszerek) alapvetően rendelkezésre állnak, az NRRC központ (http://nrrc.nyme.hu/) laborkapacitása által. A projekt hosszú távú fenntartását az ipari partnerek bevonása részben biztosítja (megbízások ca. 40%). Másik jelentős forrásbevételt jelentenek a H2020-as pályázati rendszerben megszerzett források (ca. 60%). Utóbbit a létrehozott Erdészeti és Faipari Kutatóközpont, mint kutatásszervező szervezet működtetése biztosítja.

A projekt megvalósítása során beszerzésre került műszerek:

Termikus vizsgálati eszköz (LABSYS EVO TG-DTM/DSC analizátor)
Dinamikus mechanikai vizsgálati eszköz (DMA50 asztali dinamikus mechanikai analizátor)
Szoftver kiegészítés EDX elemtérképhez (ESPRIT szoftver modulok)
Örlőmalom és tartozékai (IKA MF10 basic malom)
Kaloriméter égető cella (C5012 kaloriméter égetőcella)
Q-sunhoz xenon lámpa (X-1800 léghűtéses xenon lámpa)
Resistrogaph és tartozékai (R650-SC resistograph)
Digital-oscilloscope (Tetronix MDO3102)
Signal generátor (Tetronix AFG 3252C)
Színmérő szoftver fejlesztés (X-Rite Color iQC Professional)
Klímakamra (HPP260)
Kémiai vizsgálati eszköz (XploRA nano konfokális Raman mikroszkóp)
Spektrofotométer (AQUALOG UV-800C abszorbancia és fluoreszcencia spektrometriai eszköz)
Topográfiai érdességmérő berendezés (MarSurf CM Explorer konfokális mikroszkóp)
HPLC-MS készülék kiegészítése (Mistral EVO 35L)
Univerzális anyagvizsgáló berendezés (Instron 5985)
Képelemző szoftver faanatómiai mérésekhez (WinCell)
Mikroszkópfejlesztés szoftveres része (Image-Pro Plus)
Motorizált mikroszkóp + tárgyasztal (ProScan III)
Optikai bővítés:(Eclipse)"

GINOP-2.3.3-15-2016-00039 | Fás biomassza termesztési feltételeinek vizsgálata

GINOP-2.3.3-15-2016-00039

Fás biomassza termesztési feltételeinek vizsgálata

A projekt keretében fejleszteni kívánt négy laboratórium eszközei a következő célokat szolgálják: A biomassza termelés ökológiai alapjait vizsgáló laboratóriumba kerülő terepi talajmintavevő eszközök segítségével lehetőségünk nyílna a talajok több szintben való mintázására, illetve bolygatott és bolygattatlan minták gyűjtésére.

A projekt adatai

Projekt címe: Fás biomassza termesztési feltételeinek vizsgálata
A Projekt azonosító száma: GINOP 2.3.3-15-2016-00039
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Közreműködő Szervezet: Pénzügyminisztérium
Szerződött támogatás összege: 423 669 580,- HUF
Támogatás mértéke: 100%
Projekt futamideje: 2017. február 01 – 2021. december 31.
A projekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Bidló András
A projekt projektmenedzsere: Horváth Nóra

Részletes leírás

A projekt elsődleges célja, hogy infrastrukturális hátteret biztosítson olyan új módszerek kidolgozásához, amelyek lehetővé teszik a fás biomassza termelés hatékony megvalósítását, oly módon, hogy ezzel egy időben az egyéb társadalmi igények is kielégítésre kerüljenek.

A megfelelő mennyiségű és minőségű biomassza megtermelése egyre nagyobb jelentőséggel bír, hiszen olyan megújuló alapanyagról van szó, amely a környezet jelentős terhelése nélkül előállítható, sőt előállítása hozzájárul a légkör széndioxid szintjének csökkenéséhez. Ezen belül kiemelt szerepe a fás biomassza termelésének, amely a fenti előnyök mellett, ökológiai, természet és környezetvédelmi, turisztika és egyéb hatásokkal is bír, amit összefoglaló néven ökoszisztéma szolgáltatásnak nevezünk. A projekt során – kapcsolódva a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának meglévő kutatási infrastruktúrájához – négy, a fás biomassza jobb megismerését szolgáló terület (laboratórium) fejlesztése valósult meg, amelyek munkájukat szoros együtt működésben végzik.   A biomassza termelés ökológiai alapjait vizsgáló laboratóriumba hidro-meteorológiai állomásokat, talajvizsgálati eszközöket és laboratóriumi műszereket szereztünk be. Ezek célja volt, hogy komplex módon, hidrológiai modellekkel vizsgáljuk a biomassza termelést meghatározó vízfelhasználást különböző fajok és gazdálkodási módok esetén. A modellek a lokális, kalibrációs célú mérések mellett jelentős mértékben építenek a távérzékelésből nyerhető adatokra. A hidro-meteorológiai állomás segítségével folyamatosan gyűjtjük a sugárzási, a léghőmérsékleti, a páratartalmi, a csapadék, a szél, a talajhőmérsékleti adatokat órás léptékben a hosszútávú monitoring céljából. A talaj mintavevő és vizsgáló (laboratóriumi) eszközök segítségével megkezdtük a talajminták gyűjtését és elemzését. Ezen vizsgálatok során elsősorban a talaj víztartó, szerves szén-, nehézfém-, illetve tápanyagtartalmát mérjük. Az eredmények nagyban elősegítik annak meghatározását, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a fás ültetvényekre, illetve ezek miképp képesek ehhez alkalmazkodni.   A fás biomassza megtermelése során igen fontos, hogy fel tudjuk mérni a megtermelt biomassza mennyiségét, illetve a megtermelést gátló károsítókat. Ennek megfelelően a biológiai alapokat vizsgáló laboratóriumba a biomassza mennyiségének és összetételének felmérését szolgáló terepi eszközöket (erdészeti térképező illetve mérőműszerek), valamint a károsítók vizsgálatát elősegítő eszközök (mikroszkópok, termosztátok, laboratóriumi eszközök, infravörös spektrométer) beszerzése történt meg. Az eszközök használatba vettük, a kutatási és oktatási feladatokat folyamatos zajlanak az eszközök segítségével.   Az ökológiai rendszerek, így a fás biomassza állományok felmérése ma már elképzelhetetlen korszerű távérzékelési eszközök nélkül. A térinformatikai laboratórium egyes beszerzett eszközei (földi lézerszkenner mérőállomás, GNSS vevő) segítségével pontos digitális térképi adatbázisokat tudunk létrehozni, amellyel jól írhatjuk le a fás biomassza állományokat, illetve ezek összetételét. A madarakra szerelhető GPS adó lehető teszi az állatok pontos mozgásának meghatározását.   A biomassza termelés technológiai és feldolgozási laboratórium egy a projektben beszerzett szimulátor segítségével lehetővé teszi a harveszteres fakitermelés vizsgálatát, új módszerek kidolgozását. A laborban vizsgáljuk a lignocellulóz biomassza hasznosítás alternatív lehetőségeit az anaerob fermentáció útján történő metán, illetve hidrogén előállítást. Megkezdtük a lignocellulózok bontása szempontjából leghatékonyabb gombatörzsek szelektálását, azonosítását és a kemometriás vizsgálatát. Ezen kívül a beszerzett GaBi életciklus-elemző szoftver lehető teszi a szén-dioxid mérleg (szénlábnyom számítás) pontosabb elkészítést a „nyersfa folyamat lánc” egyes szakaszaira.

A megvalósítás során beszerzésre került műszerek listája:

A beruházás bővítette a Soproni Egyetem kutatási kapacitását, illetve elősegíti a hazai és nemzetközi kutatási programokban való részvételt, mivel az eszközök segítségével új vizsgálati eljárások végzésére van lehetősége az egyetem kutatóinak. Ennek eredményeképpen már az elmúlt időszakban több hazai és nemzetközi publikáció született, ami alapjául szolgálhat az Erdőmérnöki Kar kutatóinak tudományos elismertségének növelésére, illetve a kar versenyképességének fokozására. A korszerű műszereket a kutatók és az oktatók irányításával, a gyakorlati képzések során az egyetemi hallgatók is eredményesen használják.

KEHOP-5.2.11-16-2016-00056 | Soproni Egyetem intézményeinek napelemes rendszere

KEHOP-5.2.11-16-2016-00056

Soproni Egyetem intézményeinek napelemes rendszere

A napenergia hasznosításának egyik módja a napsugárzás közvetlen elektromos árammá alakítása úgynevezett fotovoltaikus napelemcellák segítségével. A Soproni Egyetem a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 235.656.399,- HUF értékű vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el, melynek felhasználásával 2017 végére hét egyetemi épületet szerelnek fel az erre a technológiára építő napelemes rendszerrel. Ezzel az intézmény újabb jelentős lépést tesz a környezettudatosság irányába.

A projekt adatai

Projekt címe: Soproni Egyetem intézményeinek napelemes rendszere
A Projekt azonosító száma: KEHOP-5.2.11-16-2016-00056
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Támogatás összege: 235.656.399,- HUF
Támogatás mértéke: 100%
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2017.01.01.
A Projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2017.12.31.
A projekt szakmai vezetője: Csizmadia Zoltán
A projekt pénzügyi vezetője: Brazsil Márti
Közreműködő szervezet: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok Irányító Hatósága

Részletes leírás

A napenergia hasznosításának egyik módja a napsugárzás közvetlen elektromos árammá alakítása úgynevezett fotovoltaikus napelemcellák segítségével. A Soproni Egyetem a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 235 656 399 forint értékű vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el, melynek felhasználásával 2017 végére hét egyetemi épületet szerelnek fel az erre a technológiára építő napelemes rendszerrel. Ezzel az intézmény újabb jelentős lépést tesz a környezettudatosság irányába.

A „Fotovoltaikus rendszerek kialakítása központi költségvetési szervek részére” pályázati konstrukció keretein belül a „Soproni Egyetem intézményeinek napelemes rendszere” című (A KEHOP-5.2.11-16-2016-00056 azonosító számú) projekt fejlesztési folyamatai nyomán hét egyetemi épületen valósul meg hálózatra kapcsolódó fotovoltaikus rendszer telepítése az ingatlanok villamosenergia igényének kielégítésére.

A fotovoltaikus rendszer kiépítése gyakorlatilag egy egyszeri beruházást jelent, ahol a technológiának köszönhetően saját magunk tudjuk megtermelni a felhasznált energiaigényünk jelentős részét, ez pedig komoly megtakarításokat eredményez az éves üzemeltetési és rezsiköltségeinkben. Így kevesebb fosszilis energiahordozót fogyasztunk, ezzel pedig hozzájárulunk Egyetemünk „ökológiai lábnyomának” csökkentéséhez.

A 7 épületre tervezett rendszer - amely nem csak közvetlen napsugárzással, hanem bármilyen (pl. szórt) fénnyel is működik, azaz borult időben is lehetővé teszi az energiatermelést - működtetésének becsült éves energiahozama 364 MWh. Összehasonlításképp: ez az energiamennyiség körülbelül száz családi ház egy éves elektromosáram igényének kielégítését teszi lehetővé.

A fejlesztés emellett jelentősen csökkenti az intézmény CO2 kibocsátását is: a tervezett 338 tonna széndioxiddal egyenértékű kibocsátás-csökkenés egy ezer fős település éves CO2 termelésével egyenlő mennyiségű terheléstől mentesíti környezetét.

A fejlesztés kiterjed a Bajcsy-Zsilinszky utcai Campus területén található NRRC kutatólaboratóriumi épületére, Régi Kollégiumra, a Baross utcán lévő LUK-VUK kollégium épületére, a Közgazdaságtudományi Kar épületére, valamint az Erzsébet kert közelében található P épületre, de új rendszerrel szerelik fel a Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda és az Aranykapu Gyakorló Óvoda épületeit is.

EFOP-3.4.6-VEKOP-17-2017-00002 | A felsőoktatás hatékonyságának javítása...

EFOP-3.4.6-VEKOP-17-2017-00002 

A felsőoktatás hatékonyságának javítása az intézményirányítás és a felsőoktatás menedzsment eszközeivel

A projekt adatai

Projekt címe: Intézményirányítást támogató rendszerek fejlesztése a felsőoktatásban
A Projekt azonosító száma: EFOP-3.4.6-VEKOP-17-2017-00002
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem
Szerződött támogatás összege: Szerződött támogatás összege: 3 984 986 834,- HUF (ebből Soproni Egyetemre jutó rész: 4 920 174,- HUF)
Támogatás mértéke: 100%
Projekt futamideje: 2017.09.01 - 2019.06.30
A projekt projektmenedzsere: Varga-Illyés Virág

Részletes leírás

A felsőoktatási ágazatot érintő kihívások, problémák, valamint az ezekre épülően megfogalmazott, vonatkozó szakpolitikai célkitűzések figyelembe vételével a projekt átfogó céljai a projekt hatókörébe tartozó állami felsőoktatási intézményeknél:

• A konzorciumi tagoknál az Európai Unió felsőoktatás korszerűsítését célzó ütemtervével, a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiával, valamint a további hazai stratégiákkal és jogszabályokkal összhangban egységes, egymással integrált intézményirányításai, gazdálkodási, teljesítménymérési, kontrolling, HR és tanulmányi adminisztrációs folyamatok és ezeket támogató informatikai rendszerek bevezetésével a konzorciumi tag intézmények irányítása hatékonyságának, valamint képzés és kutatásszervezési képességeinek javítása.
• A konzorciumi tagoknál a vonatkozó jogszabályi előírások mentén a teljesítmény szerint differenciált állami felsőoktatási finanszírozási rendszer megvalósításához és működtetéséhez szükséges egységes szervezeti, folyamatirányítási és informatikai feltételek megteremtése
• Az intézmények hallgatók számára releváns működési és irányítási folyamatainak, az intézményirányítási rendszerek hallgatói funkciói használatának, valamint az ehhez szükséges digitális írástudási készségeknek és ismereteknek az elsajátítását támogató hallgatói képzési és mentori program megtervezése és végrehajtása a felsőoktatási hallgatói sikeresség intézményi előmozdítása, valamint a hallgatók felsőoktatásban való bennmaradásának támogatása érdekében.
• A kutatási programok előkészítéséhez, lebonyolításához, kutatási bevételek, kiadások és kutatási eredmények nyilvántartásához kapcsolódó folyamatok, valamint a bevezetni kívánt egységes intézményirányítási rendszerek ezeket támogató funkciói használatának elsajátítását biztosító kutatói továbbképzési program megtervezése és végrehajtása a K+F+I szakemberek K+F+I projektek sikeres lebonyolítására történő felkészítése és ezen keresztül a kutatók megtartása, illetve utánpótlásuk biztosítása érdekében.

GINOP-2.2.1-15-2017-00042 | A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

GINOP-2.2.1-15-2017-00042

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A projekt adatai

Projekt címe: A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása
A Projekt azonosító száma: GINOP-2.2.1-15-2017-00042
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Támogatás összege: 1 604 232 583,- Ft (217 955 798,- Ft)

Támogatás intenzitása:

• 84,3339% ERFA és hazai központi költségvetési előirányzat
• 15,6661% önrész

Projekt összköltsége: 1 902 239 337,- Ft
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2017. augusztus 11
A Projekt fizikai befejezésének napja: 2021. december 29.
Résztvevők:

• Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.
• Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.
• Debreceni Egyetem
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
• Soproni Egyetem

Kapcsolat: Keserű Zsolt

A projekt weboldala: http://www.pannonbreeding.hu/

Részletes leírás

A Kárpát-medence különleges adottságai és helyzete miatt rendkívül mozaikos, de ugyanakkor szerves egységet alkot. Adottságai alapján kimagasló genetikai értékek tárháza. Ezen értékek nemzetünk megújuló stratégiai erőforrásai. Megőrzésük és fejlesztésük az eredményes gazdálkodásunk és végső soron fennmaradásunk záloga lehet.

A projekt során a konzorciumi résztvevők alapkutatási, alkalmazott kutatási, kísérleti fejlesztési és eljárási innovációs tevékenységeket végeznek. Alkalmazott kutatási feladatként növénycsoportonként meghatározásra kerülnek a klímaváltozásnak és a növekvő környezetszennyeződéseknek ellenálló növényi genetikai alapok, majd kísérleti fejlesztésként a piacra szánt fajtajelöltek kiválasztására és a szuperelit anyag előállítására (prototípusok, a prototípus fejlesztés előkészítéseként) kerül sor. A projekt során a hazai mezőgazdasági kutatómunkában úttörőnek tekinthető a kutatói csoportok célirányos, informatikával támogatott innovációs együttműködése növényvédelmi kutatással kiegészítve. A program célja, hogy a régióban a mezőgazdaság számára munkahelyteremtő, vidékmegtartó agrárprogram kerüljön megvalósításra, amely folytonos innovációval biztosítani fogja a fenntarthatóságot.

A Pannon Breeding program egyik fő célcsoportja a Közép- Ázsia területén elhelyezkedő országok (Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán). Ezek az országok jelentős potenciállal rendelkeznek a termőterületek növelésére és hasznosítására. A területek hasznosításához azonban a megfelelő genetikával rendelkező szántföldi és kertészeti növényekre, illetve szaktudásra van szükség. Fejlesztésünk a városi vezetőket, zöldfelület gazdálkodókat, mezőgazdasági cégeket célozza meg. Az intenzíven változó éghajlati viszonyok és növekedő népesség szükségessé teszi a mezőgazdaságot érintő fejlesztési munkákat, folyamatokat is. Ezek a folyamatok magukba foglalják a növekvő élelmiszerigény kielégítését a kiszámíthatatlan és kedvezőtlen időjárási viszonyok között, illetve a városok élhetővé tételét is. Programunk e problémákra dolgoz ki fenntartható, innovatív megoldásokat.

A Pannon Breeding program másik célja a hazai szennyezett, toxikus, szikes, és egyéb degradált területek növényekkel történő javítása és hasznosítása. Mivel az ilyen kedvezőtlen adottságú területek jelentős nagyságúak, a jobban alkalmazkodó fajtákkal, speciális termesztéstechnikával és e talajokra tervezett műtrágyákkal, lombtrágyákkal számottevően növelhető a növénytermesztés hozama.

KEHOP-5.2.15-21-2022-00012 | Középületek energetikai fejlesztéseinek előkészítése...

KEHOP-5.2.15-21-2022-00012

Középületek energetikai fejlesztéseinek előkészítése a Soproni Egyetemen

A KEHOP-5.2.15-21 kódszámú Pályázati Felhívás kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával – ösztönözni az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíteni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

A projekt adatai

Projekt címe: Középületek energetikai fejlesztéseinek előkészítése a Soproni Egyetemen
Projekt azonosító száma: KEHOP-5.2.15-21-2022-00012
Résztvevők: Soproni Egyetem
Projektmenedzser: Kovács Kinga
Szerződött támogatás összege: 84 990 600 Ft
A projekt futamideje: 2022.09.01-2023.08.31.

Részletes leírás

A KEHOP-5.2.15-21 kódszámú Pályázati Felhívás kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával – ösztönözni az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíteni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

A Soproni Egyetem részéről fenti célkitűzésekhez illeszkedve, továbbá az Egyetem épületállományát és jövőben fejlesztési startégiáját is figyelembe véve került kiválasztásra a projekttel érintett 6 db épület.

A projekt keretein belül megvalósuló energetikai fejlesztések a Soproni Egyetem épületállományának számottevő részét érintik, a projekt keretében a kiválasztott épületek energetikai fejlesztésére irányuló tervek elkészíttetése során fő szempont lesz, hogy a korszerűsítendő épületek esetében a fejlesztés jelentős állagjavítást, állagmegóvást, továbbá számottevő (20-40%) energiamegtakarítást is eredményezzen. A tervezett korszerűsítési munkanemek, mint például a lehűlő szerkezetek szigetelése, külső nyílászárócserék, épületgépészeti és épületvillamossági rendszerek további élettartama jellemzően 25-40 évre lesz tehető.

A jelen projektre épülő majdani végrehajtandó fejlesztések nemzetgazdasági szinten jelentős mértékű indikátor értékeket fognak generálni, melyek hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság és épületállomány eléréséhez, valamint a fokozott megújuló energia hasznosításhoz.

KEHOP-5.2.2-16-2023-00168 | A Soproni Egyetem épületgépészeti rendszereinek...

KEHOP-5.2.2-16-2023-00168

A Soproni Egyetem épületgépészeti rendszereinek biomassza hőtermelés alapú ellátásának kiépítése

A KEHOP-5.2.2 kódszámú Pályázati Felhívás kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával – ösztönözni az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíteni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

A projekt adatai

Projekt címe: A Soproni Egyetem épületgépészeti rendszereinek biomassza hőtermelés alapú ellátásának kiépítése
Projekt azonosító száma: KEHOP-5.2.2-16-2023-00168
Résztvevők: Soproni Egyetem
Projektmenedzser: Timár Andrea
Szerződött támogatás összege: 2 265 696 638 Ft
A projekt futamideje: 2023. augusztus 11.-2023. november 30.

Részletes leírás

„A Soproni Egyetem épületgépészeti rendszereinek biomassza hőtermelés alapú ellátásának kiépítése” című projekt sikeresen zárult. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében megvalósult meg, 2,26 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével.

Az energetikai fejlesztés eredményeként 3 új hőközpont került kialakításra. A 3 telephelyen 1 db 2000 kW és 1-1 db 850 kW teljesítményű kazán került beépítésre. A három hőközpont 22 épület fűtését látja el összesen 56726,4 m2 fűtött alapterületen. A beruházásnak köszönhetően a Soproni Egyetem az üvegházhatást okozó gáz kibocsátását évente 1 675,8500 tonna CO2 egyenértékkel csökkenti, amivel első hazai egyetemként a klímapozitív szervezeti működést éri el.

A 3 hőtermelő rendszer a következő épületeket látja el a fűtéshez és használati melegvíz készítéshez szükséges hőenergiával:

I. hőközpont: Bajcsy-Zsilinszky utcai Campus (botanikus kert), kollégiumok és a GT épület

A kazántelepet egy út melletti, billenő platós teherautóval belső úton keresztül, jól megközelíthető helyre helyeztük.

A kazántelep az NRRC épület mellett került kialakításra az építész szakági terveknek megfelelően. Az út irányából biztosított a kazán megközelítése és az éklétrás faapríték tárolók töltése is, mely folyamatos hozzáférést igényel.

A kazántelepben 1 db automata faapríték kazánt helyeztünk el, a hozzá tartozó éklétrás tárolókkal és az ahhoz tartozó adagoló szerkezettel, mely biztosítja a kazán folyamatos üzemét.

Az éklétrás tárolók méretezést úgy végeztük, hogy a tervezett 2000 kW teljesítményű kazánt méretezési állapotban egy hétig biztonsággal képes legyen ellátni tüzelőanyaggal. Az éklétrás tárolókat úgy helyeztük el, hogy oldalról billenő platós teherautóval tölthető legyen. A biomassza kazántelepet és a puffereket előre szigetelt, talajba fektetett távhő vezetékkel kötöttük össze. A rendszer folyamatos üzeméhez szükségszerűen 12 db 1000 literes tárolónk van. Figyelembe vettük hogy a távvezeték is a kazánkör részét képezi, így növelve a rendelkezésre álló térfogatát a garantáltan állandó üzemű kazánkörnek.

Jelenleg az épületeket ellátó korszerűtlen, nem szabályozható fűtési osztó gyűjtőn lévő fűtési köröket lecseréltük. A fő hőközpontból kilépő távvezetéki rendszer teljes mértékben megtartásra került, mert annak felújítása jelen projekt kereteit meghaladja.

Teljes épület automatika fogja vezérelni a korábbi hőközpontot és az új kazántelepet.

A biomassza kazán képes a meglévő rendszer teljes kiváltására. Azonban a gázkazános rendszert megtartjuk, és szükség esetén rásegítünk vele az új rendszerre. A faapríték kazán vezetékpárja a jelenlegi gázkazános hőközpontban csatlakozik a korábbi rendszerhez.

Az automatika rendszer a faapríték kazánt részesíti előnyben, és csak rásegítésként alkalmazza a kondenzációs kazánt

II. hőközpont: Benedek Elek Pedagógiai Kar és Aranykapu Tagóvoda

A hőtermelő rendszer úgy lett megtervezve, hogy a biomassza kazán önállóan is képes legyen ellátni a meglévő fűtési rendszert. Az épületegyüttes hőigényeit jelenleg ellátó 4 db WOLF MGK-250 kondenzációs kaszkád kazán rendszert rásegítő rendszernek tartjuk meg. A kazános rendszer egy pufferen keresztül csatlakozik a biomasszás rendszerhez, így biztosítva minden esetleges üzemállapotban a folyamatos hőellátást. A telephely 1 db 850 kW teljesítményű faapríték kazánt kapott.
A faapríték kazán puffer-rendszere az alagsori hőközpontban került elhelyezésre. A hidraulikai rendszer úgy lett kialakítva, hogy a kondenzációs kazán részére is betervezésre kerül egy kis kapacitású előtét-puffer, ami arra szolgál, hogy szükség esetén a kondenzációs kazán rá tudjon segíteni a faapríték kazán hőtermelésére. Ebben az esetben viszont fontos, hogy a megtervezett módon ez előtét-pufferként működjön, hogy a kondenzációs kazánnak a lehetőség szerinti minél alacsonyabb előremenő és visszatérő hőmérséklet értékek mellett kelljen üzemelnie.

III. hőközpont: Soproni Egyetem Baross úti VUK és LUK kollégiumok

A meglévő kollégium hőközpontjaiban jelenleg üzemelő távhő ellátás mellé, biomasszával üzemelő kazántelepek kerültek kialakításra, és a két kollégiumrész hőközpontjában azt jól automatizálható módon beléptettük a hőtermelésbe, lehetőség szerint teljesen kiváltva a fosszilis alapú hőenergia termelést.

A kazántelepet, az építész szakági tervezőkkel egyeztetve a LUK épület végfala mellett, jól megközelíthető helyre helyeztük el. A teljes kazántelepet a tároló résszel és a kazánokkal is egy kültéri építményben találhatók, amely a LUK kollégium oldalfalához van építve.

A kazántelepben 1 db 850 kW teljesítményű faapríték kazánt helyeztünk el, a hozzá tartozó éklétrás tárolóval és adagoló szerkezettel.

Tüzelőanyagmozgatást mindhárom helyszín esetében hidraulikus működtetésű tüzelőanyag mozgatótolópadló végzi szállítócsigás kihordóval. A betöltés az éklétrás mozgató hátuljára történik billenőplatós teherszállító járműről.

A projekt megvalósításával összesen 3700 kW mértékű további kapacitás került beépítésre, amely megújuló energia előállítására alkalmas.

A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség várható értéke 15 861,6700 GJ/év.

A középületek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése pedig 4 406 020 kWh/év.

TKP2021-NVA-13 | Merevszárnyú drón és kiértékelő szoftver fejlesztése

2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00023 | Technológia transzfer iroda...

2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00023

Technológia transzfer iroda és hozzá kapcsolódó struktúra létrehozása a Soproni Egyetemen

A projekt adatai

Projekt címe: Technológia transzfer iroda és hozzá kapcsolódó struktúra létrehozása a Soproni Egyetemen
A Projekt azonosító száma: 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00023
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Támogatás összege: 40 000 000,-HUF
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2020.01.01.
A Projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2021.06.30.
A projekt szakmai vezetője: Hajdu Ferenc
A projekt pénzügyi vezetője: Nyikos Bendegúz
A projekt menedzsere: Nyikos Bendegúz
Közreműködő szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

TKP2021-NKTA-43 | ErdőLab

TKP2021-NKTA-43

Az erdészeti és faágazat szerepének növelése az éghajlatváltozás mérséklésében - ErdőLab

A projekt adatai

Projekt címe: Az erdészeti és faágazat szerepének növelése az éghajlatváltozás mérséklésében: A szénmegkötésétől a biogazdaság fejlesztéséig
Projekt azonosító száma: TKP2021-NKTA-43
Résztvevők: Soproni Egyetem
Pályázati felhívás: Tématerületi Kiválósági Program 2021 – Nemzeti kutatások alprogram
Projekt futamideje: 2022. január 1. - 2025. december 31.
Projekt teljes költsége: 1 966 195 000 Ft
Szerződött támogatás összege:  1 966 195 000 Ft
Projekt szakami vezetője: Dr. Borovics Attila
Projektmenedzser: Tímár Andrea

Részletes leírás

Dr. Borovics Attila SoE ERTI főigazgató, projektvezető

 A Soproni Egyetem korábban nem látott, közel két milliárd forint nagyságrendű projektet nyert annak vizsgálatára, hogy miként növelhető az erdőgazdálkodás és a faipar együttes szerepe a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. Az ERTI által koordinált, az egyetem összes karát bevonó kutatás széles tudásbázison alapul, hiszen mintegy 150 kutató és egyéb szakember bevonásával valósul meg a következő négy évben.

Az elmúlt évek vitái különböző stratégiákra összpontosítottak, amelyekkel fokozni lehet az erdő- és faágazat amúgy is jelentős szerepét az éghajlatváltozás mérséklésében. Ezzel kapcsolatban el kell dönteni, hogyan kell kezelni az erdőket az éghajlatváltozás legnagyobb mértékű mérséklése érdekében az alábbi négy lehetséges CO₂-kibocsátás korlátozó eszköz segítségével.

1. Szén-tárolás az ökoszisztémán belül;
2. szén-tárolás faalapú termékekben;
3. emberi tevékenységekből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése azáltal, hogy a faalapú termékekkel helyettesítenek a magasabb kibocsátású anyagból készült termékeket;
4. energiaforrásokból származó CO₂-kibocsátás csökkentése a fosszilis tüzelőanyagok fával való helyettesítésével.

A fenti négy eszköz közötti kölcsönhatás két nagy kompromisszum eredménye. Az első az erdős területek használatára vonatkozik a gazdálkodás folytatásától, akár intenzívebbé tételétől, új erdők telepítésétől, a klímaváltozás okozta hatások előrejelzésén és az alkalmazkodás növelésén át akár a korlátozások szélesebb körű bevezetéséig. Ennek során különböző erdőkezelési forgatókönyveket dolgozunk ki az intenzívebb és akár több faanyag nyerésre is lehetőséget adó gazdálkodástól az extenzívebb, az erdőt egyfajta szénraktárként tekintő megoldásokig, mindezt gyorsan változó termőhelyi feltételek között.

Az éghajlatváltozás az eddigi legvalószínűbb forgatókönyvek szerint ugyanis csökkenő produkciót és megnövekedett mortalitást eredményez az erdőkben, de valószínűsíthetünk biotikus vagy abiotikus tömeges pusztulásokat is. Ezek gyakorisága és intenzitása növekedhet, ezáltal rontva, illetve bizonytalanná téve az erdők széntárolásból származó pozitív hatásait. Aszályos időszakok után az erdők tömeges pusztulása a szelekció következménye. Új megoldásokkal, például szárazságtűrő származású csemeték, vagy új szárazságtűrő fajok elültetésével lehet ellensúlyozni ezeket a folyamatokat, és így tehetjük erdeinket klímavédelmi szempontból is ellenállóbbá. Ember által segített szaporítóanyag-mozgatás lehet a gyors változásra adott, tudományosan megalapozott helyes válasz.

A tömeges pusztulást az adott fafaj elterjedési területének folyamatos változásaként kell értelmezni! Ez a fafajok vándorlásának jelenlegi csúf arca. Az erdőket segítő megoldás a jól megválasztott növényanyag.

A különböző forgatókönyvek alapján 2050-ig előre jelezhető a faipar számára elérhető fajok és választékok köre, elérhetősége, mennyisége. Ezzel eljutunk a második kompromisszumokat kereső területre, amely a különböző ipari célú fafelhasználás (tömörfa, rost, vegyi anyagok, energia stb.) közötti versengést és lehetséges hatásait érinti. Ha ismertek a rendelkezésre álló alapanyagforrások, akkor lehetőség nyílik az iparfejlesztési célok világos kitűzésére, a rendelkezésre álló faanyag legtöbb szenet megkötő, vagy legtöbb helyettesítést eredményező felhasználására. A jelenleg alulhasznált, nehezen feldolgozható, de a jövőben minden bizonnyal nagyobb területaránnyal és faanyagkészlettel rendelkező szárazságtűrő szürke nyár és csertölgy minél magasabb hozzáadott értékű termékfejlesztései jelenthetnek például jó megoldást.

Az erdőben képződő szervesanyag megcsapolásával (fakitermelés, választékolás) fatermékek (alumínium, acél, műanyag, tégla helyettesítés) és tűzifa (fosszilis energiahordozó helyettesítés) révén kerüljük el a lebontó szervezetek CO₂ kibocsátását. Ha nem mi hasznosítjuk az erdő faanyagát, a lebontó szervezetek megteszik helyettünk.

Összegezve a fentieket a kutatás az erdőgazdálkodás és faipar változó természeti feltételek közötti fejlesztésére összpontosít, melynek eredményeképpen növelhető az erdőgazdálkodással elérhető és a fatermékek használatából fakadó szénelnyelés, hozzájárulva ezzel a klímavédelemhez is. Ennek érdekében három, egymásra épülő és egymással összefüggő területen tervezünk kutatásokat a Soproni Egyetem valamennyi kara és az ERTI munkatársainak összefogásával.

A fa építőanyagok egységnyi mennyiségének előállításához szükséges messze a legkevesebb energia. Amíg a fatermékek esetében ez 580 kWh/tonna, addig a tégla esetében 2320 ez az érték (cementnél 2900, műanyagnál 3480, acélnál 13920, míg az alumínium esetében a fához képest 126 szoros, vagyis 73080 kWh/tonna ez az energia szükséglet). A képen látható fatégla esetében tehát miközben jelentősen alacsonyabb az előállításához szükséges energia mennyiség, még évtizedekre szénraktárként is funkcionál. Segítenünk kell az ilyen tulajdonságokkal bíró alapanyag minél szélesebb körű hasznosítását!

1 - Előrelátó felkészülés az erdőborítás és a sokrétű erdei szolgáltatások fenntarthatóságát veszélyeztető zavarok megelőzésére és elhárítására

A termőhelyi tényezők közül a klíma és a vízhatás jelenleg is változik és további változásokra a jövőben is számítani lehet. Az erdők alkalmazkodási folyamataiban aktív emberi közreműködés szükséges annak érdekében, hogy sem az erdőtakaróban, sem az erdei szolgáltatások elérhetőségében ne alakuljanak ki nagymértékű zavarok. Az alkalmazkodás segítése mellett szükség lesz a változások ellensúlyozására alkalmas beavatkozások kidolgozására is.

2 - A faipari ágazat versenyképességét és klímavédelmet szolgáló fejlesztése, a rendelkezésre álló faanyag minél magasabb fokú feldolgozásával és tartós beépítésével

Termékfejlesztésre van szükség a hazai fafajokra jellemző választékszerkezetre alapozottan, amely egyszerre szolgálja a hazai iparfejlesztést és a klímavédelmi célok elérését. A fatermékek szén tárolási képessége kiegészíthető, növelhető a faanyag kaszkád rendszerű újra használatával és újrahasznosításával, illetve az adott termék élethosszának növelésével.

3 - Erdőalapú biogazdaság fejlesztése, erdők, erdőgazdálkodás és faipar gazdasági és társadalmi értékelése

Az erdőgazdálkodás és faipar egyaránt eszközei az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, ezért társadalmi és gazdasági szempontból is szükséges a kutatások központjába állítani. Szükséges az erdők gazdasági és társadalmi szerepének jobb megértése és megértetése, az erdőgazdálkodás és faipar össztársadalmi hasznosságának nyilvánvalóvá tétele.

A fenti kutatási programokra alapozottan a projekt előmozdítja az Egyetem erdőgazdálkodói és faipari kapcsolatait, az innovációs eredmények gyakorlati hasznosítását, piaci megrendelések és együttműködések körének bővítését. Bővíteni szükséges az erdészeti és faipari ágazat lehetséges partnereit, és a kölcsönös előnyökre alapuló együttműködések kidolgozása révén új partnerségi hálózatokat kell létrehozni. A kutatás során elért eredményeket rendszerbe kell szervezni, amelyekkel hatásosan közvetíthetők a két ágazat megújulási törekvései.

 Várható eredmények

1. Előrejelzések a következő 30 éves időszakokra a várható erdőállomány-szerkezetről és az ezzel becsülhető a széndioxid-megkötésről, illetve a potenciálisan feldolgozható faanyag mennyiségéről és minőségéről.
2. Széntárolására vonatkozó teljes termékpályát és újrahasznosítást is magába foglaló elemzések.
3. Szárazságtűrő fafajok ipari feldolgozhatóságát segítő új ismeretek, új technológiák.
4. Erdőhöz és fához kötődő fenntarthatósági és környezeti nevelési programok.
5. Javaslatok az erdei ökoszisztéma szolgáltatásokra alapozott új támogatási eszköztárra.
6. Az erdők alkalmazkodását, stabilitását segítő új szaporítóanyag-források.
7. Az erdők alkalmazkodását, stabilitását segítő erdőművelési/erdőkezelési eljárások.
8. Az erdészeti monitoring-hálózat fejlesztése, korszerűsítése.
9. Erdőtelepítési, fásítási programok fejlesztése, szakmai megalapozása, új típusú faültetvények kialakítása.
10. Értéknövelt építőanyagok, illetve más ipari alapanyagok szárazságtűrő és ma még nehezen feldolgozható fafajokból.
11. Új szigetelési rendszerekben felhasználható ligno-cellulóz alapú innovatív termékek.
12. Fás biomassza energetikai hasznosíthatóságának elemzése.
13. Faanyag élettartamot növelő környezetbarát eljárások és innovációk.
14. Szolgáltatások, amik segíti a megtermelődő faanyag magasabb arányú ipari feldolgozását.
15. Gazdasági elemzések, amik segítik a széndioxid-kibocsátást korlátozó döntéseket.
16. Magasabb arányú nemzetközi együttműködésen alapuló kutatás és innováció.
17. Erdőgazdálkodás és faipar össztársadalmi hasznosságát szolgáló kommunikáció.

A TKP2021-NKTA-43 számú ErdőLab projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósul meg.

VKSZ_12-1-2013-0034 | Agrárklíma 2

VKSZ_12-1-2013-0034

Agrárklíma 2

A 21. századra előrevetített klimatikus változásokra való felkészülés különleges alkalmazkodást igényel a klímahatásoknak közvetlenül kitett ágazatokban. Az agráriumban fokozottan klímafüggő ágazatok a nem öntözéses növénytermesztés, a legeltetéses állattartás, az erdő- és vadgazdálkodás.

A projekt adatai

Projekt címe: Agrárklíma 2
A Projekt azonosító száma: VKSZ_12-1-2013-0034
Konzorciumvezető: Lajta-Hanság Zrt.
Konzorciumi tagok:

• Soproni Egyetem (Nyugat-magyarországi Egyetem)
• Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
• SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.
• CH-Imperial Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Zrt.
• Eötvös Lóránd Tudományegyetem
• Szent István Egyetem
• DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft.

Támogatás összege: 1 721 013 815,-HUF
A projekt megvalósításának kezdete: 2014. október 01.
A projekt megvalósításának vége: 2018. szeptember 30.
A projekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus
Projektmenedzser: Bakos István
Projektmenedzser helyettes: Prof. Dr. Bidló András
Projekt asszisztens: Dr. Király Angéla
Pénzügyi vezető: Bokor Imre

Közreműködő Szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

Részletes leírás

A projekt tárgya az említett ágazatok sérülékenységének, veszélyeztetettségének vizsgálata egy olyan tudományos-szakmai háttér megteremtése céljából, amely lehetővé teszi egy átfogó, országos döntéstámogató rendszer kiépítését és megalapozza egy Agrár-Klímacentrum létrehozását. A rendszer célja térinformatikai alapon elérhető regionális és lokális információk szolgáltatása a környezeti, gazdálkodási (és természeti) feltételek jövőbeni alakulásáról, gazdálkodók, földtulajdonosok részére illetőleg megfelelő háttér megteremtése a kormányzati szervek számára, a hosszú távú agrár- és vidékfejlesztési stratégiák megalapozásához.

Jelenleg a felkészülés és alkalmazkodás stratégiája, a szükséges feladatok konkrét megfogalmazása terén elsősorban azokban az agrár-ágazatokban találhatunk pótlandó hiányosságokat, ahol a legnagyobb a klímaváltozás okozta kitettség. A projekt újszerű abban, hogy figyelembe veszi nemcsak a gazdálkodással összefüggő kérdéseket, hanem a gazdálkodás hosszú távú kihatásait is a fenntarthatóságra, a természeti erőforrásokra és szolgáltatásokra, az energia- és szénmérlegre és a klímára.

A projekt koncepcionálisan az agrárágazat kiemelten klímafüggő területeit (szántóföldi növénytermesztés, legeltető állattartás, erdő- és vadgazdálkodás) együtt kezeli, megelőlegezve, hogy a feltételek változásával a gazdálkodó (és stratégiai tervező) számára a jövőben akár egymás alternatívái lehetnek. Az optimális földhasználat vizsgálata, összevetése ilyen megközelítésben nemzetközi vonatkozásban is újszerű kezdeményezés.

A klímaváltozás hatásainak alap- és alkalmazott szintű kutatása azért szükséges, mert a projekt a hatások előrevetítését regionális és lokális szintű adatok alapján kívánja megoldani. A lokális szintre vetített, minél konkrétabb adatszolgáltatást (mi várható az én környezetemben, birtokomon?) a felkészülésre, alkalmazkodásra szenzibilizálás lényeges eszközének tekintjük.

A projekt az előrevetített klimatikus változások függvényében a változásokhoz való alkalmazkodás technológiai és egyéb lehetőségei mellett figyelmet szentel azoknak a kiemelt prioritást kapott kutatási kérdéseknek is, amelyeket az EU a „Horizon 2020” dokumentumban rögzített (részletek mellékelve). Ezek a kérdések a Kárpát-medence egészének vonatkozásában is számottevőek és a meglévő együttműködések szélesítését segíthetik elő.

A projekt valamennyi témája az előrevetített klímaváltozás idő- és térbeli hatáselemzését, az ágazatok fenntartható alkalmazkodását tűzi ki célul. A feladatok, ill. a vizsgálandó témák az alábbi részprojektekbe vannak szervezve:
Országos döntéstámogatási rendszer felépítése: A térinformatikai alapadatbázis (felszín, talaj, hidrológia stb.) kiépítése mellett ide tartozik a különböző regionális klímamodellek (modell ensemble) eredményeinek együttes elemzése és leskálázása a klímahatás vizsgálatokhoz szükséges felbontásra. Az ágazati részterületekre vonatkozó modellek, a gazdálkodási technológiák, megoldások fenntarthatósága és energiamérlege, a várható földhasználati változások és azok klimatikus visszahatásai, társadalmi kockázatai és vidékfejlesztési perspektívái beépítése a döntéstámogató rendszerbe. A javasolt Agrár-Klímacentrum feladatainak és megvalósításának körvonalazása.
Az erdő- és vadgazdálkodás feltételei és alkalmazkodó technológiák vizsgálata: A termőhelyi feltételváltozások hatása a fatermésre, a biotikus és abiotikus károsítások klímafüggése, az aszálystressz korlátozását segítő technológiák és lehetséges válaszlépések elemzése, a vadgazdálkodás és az erdőművelés fenntartható harmonizálásának vizsgálata. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.
A természeti tőke és az ökológiai szolgáltatások fenntartása erdei ökoszisztémákban: A klimatikus változások hatása a talaj termékenységére és a CO2 kibocsátásra, a szénmegkötésre, a fafajok alkalmazkodóképességére (génkészletére), valamint a növény-, rovar- és gerinces fajok, valamint mikroszervezetek diverzitására, továbbá a hatáskorlátozás lehetőségeinek elemzése. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.
A mezőgazdasági produkció kilátásai és alkalmazkodó technológiák vizsgálata: A fontosabb szántóföldi termények és élelmiszer alapanyagok mennyiségi, minőségi kockázata, a talajtermékenység és biodiverzitás fenntartása, a klímaváltozáshoz és szélsőségekhez alkalmazkodó technológiák, a bioenergia termelés lehetőségei, a legelő- és apróvad gazdálkodás feltételeinek elemzése. Az előrevetített válaszreakciók modellezése klímaszcenáriók szerint.
Az egyes részprojekteken belül célterületeket, ezeken belül konkrét kutatási feladatokat határoztunk meg, a kutatások fókuszába helyezett agrárklíma kérdéskör különböző specifikus területeit vizsgálva.