Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat
Tartalmi elemek

VP3-16.1.1 (1924457105) | Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható...

ugrás az oldal tetejére

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17

1924457105

Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása

A projekt adatai

Projekt címe: Kedvezőtlen termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása
Projekt azonosító száma: 1924457105
Pályázati felhívás: VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17 Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
Kedvezményezett neve:

  • Biró Zsigmond
  • Gabnai Ernő Attila
  • Frankó Patrícia
  • Horváth Gáborné
  • Rétlaki Péter
  • Soproni Egyetem (konzorciumvezető)

Projekt futamideje: 2019.01.01-2024.09.30.
Projekt teljes költsége: 295 145 668 Ft
Szerződött támogatás összege: 190 930 361 Ft (SOE: 39 731 155 Ft)
Támogatás intenzitása: 65% Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és 35% önrész
Projekt szakami vezetője: Dr. Keserű Zsolt keseru.zsolt@uni-sopron.hu

Részletes leírás

Napjainkban a fehérnyárasok termesztés-fejlesztésében elsőrendűen fontos feladat a vegetatív módon is jól szaporítható, kiváló növekedésű, a klímaváltozás következtében a szárazodó klímát jól tűrő, kórokozókkal és károsítókkal szemben rezisztens, faipari célra értékesebb alapanyagot nyújtó új fajták előállítása és köztermesztésbe vonása. Alapvető célunk minél több olyan klón kiválasztása, illetve előállítása, amelyek olyan hasznos és szükséges tulajdonságokkal rendelkeznek, amilyeneket a nyárfatermesztés és a faipar igényel. A fejlesztésnek irányt szab, hogy a szelektált fehér nyár klónok intenzívebb termesztésbe vonásának egyik gátló tényezője a vegetatív úton történő szaporíthatóságuk eredményes megoldása. A megváltozott ökológiai körülményekhez (szárazodó termőhelyek) is alkalmazkodni tudó, jó növekedésű, magas iparifa-hányadot szolgáltató, a kórokozókkal és károsításokkal szemben ellenálló fajták (klónok) szaporítása csak ily módon lehetséges. Az egyklónúság, a monokultúrás termesztés a fehérnyárasok körében sem kívánatos, ezért is fontos a kutatási eredmények alapján ígéretesnek tartott klónok legjobb vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozása. A komplex technológiák - mint tudásbázis - a konzorcium tagjai közt innovatív tudás és technológiai transzfer módján, szakértői segédlettel támogatott helyszíni kivitelezéssel kerülnek gyakorlati megvalósításra. A mintaültetvények maguk és kialakításuk módszere, fenntartásuk, valamint teljesítménymaximalizálásuk képezi a szakértői háttérrel támogatott gyakorlati ültetvénytelepítési bemutató rendszert.


efop_kehop_ginop_vp.png

ugrás az oldal tetejére

VP3-16.1.1 (1909440234) | Ipari célú akácfa ültetvények termesztés technológiájának kidolgozása

ugrás az oldal tetejére

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17

1909440234

Ipari célú akácfa ültetvények termesztés technológiájának kidolgozása

A projekt adatai

Projekt címe:Ipari célú akácfa ültetvények termesztés technológiájának kidolgozása
Projekt azonosító száma:  1909440234
Pályázati felhívás: VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17 Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
Kedvezményezett neve:

  • Soproni Egyetem (konzorciumvezető)
  • Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács
  • Bertók Balázs
  • Boros Attila Péter
  • Forma-TR Kft.
  • Horváth Sándor
  • Bakosi Mihály Zoltán
  • Orosz János

Projekt futamideje: 2018.03.01-2024.09.30.
Projekt teljes költsége: 335 099 985 Ft
Szerződött támogatás összege: 203 087 537 Ft (SOE: 20 000 000 Ft)
Támogatás intenzitása: 60% Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és 40% önrész
Projekt szakami vezetője: Dr. Keserű Zsolt keseru.zsolt@uni-sopron.hu

Részletes leírás

Az iparifa ültetvények létesítési pályázat keretében tízezer hektár nagyságrendben kellene létrehozni új akác és nemesnyár ültetvényeket, elsődlegesen ipari célból. Ez óriási szakmai és műszaki kihívás az erdőgazdálkodás/mezőgazdaság számára. A projekt célja ennek a tevékenységnek a támogatása az akác fafajú iparifa ültetvények létesítésének, technológiájának bemutatásával, mintaültetvények telepítésének segítségével. A fejlesztés biológiai fő csapásának iránya új, nagy teljesítményű akác fajták elállítása és termesztésbe vonása, melyek magas iparifa kihozatalt (min. 50%) produkálnak, ezáltal növelik a területegységről learatható faanyag mennyiségét és minőségét, értékkihozatalát. A termesztésbe vonás innovatív komplex műszaki technológiai hátteret kíván, ennek kifejlesztése, valamint a gyakorlatban kialakuló változatos helyzetekben használatra optimalizálása a további fő feladat. A komplex technológiák - mint tudásbázis - a konzorcium tagjai közt innovatív tudás és technológiai transzfer módján, szakértői segédlettel támogatott helyszíni kivitelezéssel kerülnek gyakorlati megvalósításra. A mintaültetvények maguk és kialakításuk módszere, fenntartásuk, valamint teljesítmény maximalizálásuk képezi a szakértői háttérrel támogatott gyakorlati ültetvény telepítési bemutató rendszert. Az új fajták, technológiák elsődleges célterülete a hazai akác minőségi ipari faanyagot termő ültetvénytelepítések. A hazai tapasztalatokra építve előzetes tájékozódás alapján sor kerülhet európai (Románia, Németország) illetve távol-keleti (Kína, Dél-Korea) partnerek bevonásával a fajta X termőhely X technológia X szaktanácsadás komplex rendszer nemzetközi téren való bevezetésére, értékesítésére. A projekt tervezett futamideje 5 év, mely során 5 mérföldkövet állítottunk fel.


efop_kehop_ginop_vp.png

ugrás az oldal tetejére

VP3-16.1.1 (1924514529) | Integrált erdőtűz megelőzési rendszer fejlesztése

ugrás az oldal tetejére

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17

1924514529

Integrált erdőtűz megelőzési rendszer fejlesztése

A projekt adatai

Projekt címe: Integrált erdőtűz megelőzési rendszer fejlesztése
Projekt azonosító száma: 1924514529
Pályázati felhívás: VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17 Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
Kedvezményezett neve:

  • Environment Solution Europe Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (konzorciumvezető)
  • Soproni Egyetem
  • Kiskunsági Erdő-Gazda Szolgáltató Kereskedelmi És Tanácsadó Kft.
  • Olé István
  • K and K Forest Kft.

Projekt futamideje: 2018.07.01-2023.10.31.
Projekt teljes költsége: 52 018 695 Ft
Szerződött támogatás összege: 46 758 323 Ft (SOE: 6 469 587 Ft)
Támogatás intenzitása: 90% Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és 10% önrész
Projekt szakami vezetője: Dr. Nagy Dániel nagy.daniel@uni-sopron.hu

Részletes leírás

A kutatás célja, hogy a jelenlegi és a klímaváltozás miatt várható erdőtűz kockázat és tűzterjedési viszonyok alapján keletkező erdő és vegetációtüzek ellen megfelelő műszaki kialakítású mégis költséghatékony és legkisebb természeti beavatkozást okozó, sőt adott esetben a természeti állapotot javító, biodiverzitást növelő tűzmegelőzési pászta- rendszer kidolgozása.

Az erdő és vegetációtüzek elleni védekezés leghatékonyabb és legolcsóbb módszere a megelőzés. Az erdőtűz megelőzési tevékenység három fő tevékenység csoportra bontható. Az első az erdőtüzek keletkezésének megelőzése, melyre kommunikációs, képzési programok szolgálnak; A második a keletkező tüzek minél hamarabbi észlelése, a harmadik pedig a keletkezett tüzek terjedésének megakadályozása, lassítása, lehatárolása megelőzési létesítményekkel és a tűzoltást segítő infrastruktúra. A Darányi Ignác terv új Magyarország vidékfejlesztési program erdőtűz megelőzési jogcímének meghirdetéséhez az Erdőmérnöki Kar Erdőtűzmegelőzési munkacsoportja kidolgozta a keskeny tűzpászták és az erdőtüzek földi és légi oltásához használható víztározók műszaki dokumentációját és költségkalkulációját. Az ún. széles tűzpászták követelmény rendszerének kidolgozására azonban nem került sor. A vidékfejlesztési program erdőgazdasági potenciálban okozott erdőkárok megelőzése pályázat előkészítésénél is felmerült a programban szereplő széles (D típusú) tűzpászták szerepeltetése a kiírásban, azonban a D típusú pásztákra vonatkozó műszaki követelményrendszer, a kapcsolódó tűzterjedési háttérszámítások nem álltak rendelkezésre. A műszaki követelmény rendszer mellett szükséges a széles tűzpászták elhelyezkedésének meghatározása is, hiszen ezek a tűzpászták erdőtervezési körzet, járás szinten szolgálják az erdők és a lakosság védelmét.


efop_kehop_ginop_vp.png

ugrás az oldal tetejére

RRF-2.1.2-21-2022-00011 | A Soproni Egyetem digitális transzformációja az oktatásban

ugrás az oldal tetejére

eu.jpg

ugrás az oldal tetejére

TKP2021-NVA-13 | Merevszárnyú drón és kiértékelő szoftver fejlesztése

ugrás az oldal tetejére

bordereye_cover.jpg

ugrás az oldal tetejére

TKP2021-NKTA-43 | ErdőLab

ugrás az oldal tetejére

TKP2021-NKTA-43

Az erdészeti és faágazat szerepének növelése az éghajlatváltozás mérséklésében - ErdőLab

A projekt adatai

Projekt címe: Az erdészeti és faágazat szerepének növelése az éghajlatváltozás mérséklésében: A szénmegkötésétől a biogazdaság fejlesztéséig
Projekt azonosító száma: TKP2021-NKTA-43
Résztvevők: Soproni Egyetem
Pályázati felhívás: Tématerületi Kiválósági Program 2021 – Nemzeti kutatások alprogram
Projekt futamideje: 2022. január 1. - 2025. december 31.
Projekt teljes költsége: 1 966 195 000 Ft
Szerződött támogatás összege:  1 966 195 000 Ft
Projekt szakami vezetője: Dr. Borovics Attila
Projektmenedzser: Tímár Andrea

Részletes leírás

Dr. Borovics Attila SoE ERTI főigazgató, projektvezető

 A Soproni Egyetem korábban nem látott, közel két milliárd forint nagyságrendű projektet nyert annak vizsgálatára, hogy miként növelhető az erdőgazdálkodás és a faipar együttes szerepe a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. Az ERTI által koordinált, az egyetem összes karát bevonó kutatás széles tudásbázison alapul, hiszen mintegy 150 kutató és egyéb szakember bevonásával valósul meg a következő négy évben.

Az elmúlt évek vitái különböző stratégiákra összpontosítottak, amelyekkel fokozni lehet az erdő- és faágazat amúgy is jelentős szerepét az éghajlatváltozás mérséklésében. Ezzel kapcsolatban el kell dönteni, hogyan kell kezelni az erdőket az éghajlatváltozás legnagyobb mértékű mérséklése érdekében az alábbi négy lehetséges CO2-kibocsátás korlátozó eszköz segítségével.

  1. Szén-tárolás az ökoszisztémán belül;
  2. szén-tárolás faalapú termékekben;
  3. emberi tevékenységekből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése azáltal, hogy a faalapú termékekkel helyettesítenek a magasabb kibocsátású anyagból készült termékeket;
  4. energiaforrásokból származó CO2-kibocsátás csökkentése a fosszilis tüzelőanyagok fával való helyettesítésével.

A fenti négy eszköz közötti kölcsönhatás két nagy kompromisszum eredménye. Az első az erdős területek használatára vonatkozik a gazdálkodás folytatásától, akár intenzívebbé tételétől, új erdők telepítésétől, a klímaváltozás okozta hatások előrejelzésén és az alkalmazkodás növelésén át akár a korlátozások szélesebb körű bevezetéséig. Ennek során különböző erdőkezelési forgatókönyveket dolgozunk ki az intenzívebb és akár több faanyag nyerésre is lehetőséget adó gazdálkodástól az extenzívebb, az erdőt egyfajta szénraktárként tekintő megoldásokig, mindezt gyorsan változó termőhelyi feltételek között.

Az éghajlatváltozás az eddigi legvalószínűbb forgatókönyvek szerint ugyanis csökkenő produkciót és megnövekedett mortalitást eredményez az erdőkben, de valószínűsíthetünk biotikus vagy abiotikus tömeges pusztulásokat is. Ezek gyakorisága és intenzitása növekedhet, ezáltal rontva, illetve bizonytalanná téve az erdők széntárolásból származó pozitív hatásait. Aszályos időszakok után az erdők tömeges pusztulása a szelekció következménye. Új megoldásokkal, például szárazságtűrő származású csemeték, vagy új szárazságtűrő fajok elültetésével lehet ellensúlyozni ezeket a folyamatokat, és így tehetjük erdeinket klímavédelmi szempontból is ellenállóbbá. Ember által segített szaporítóanyag-mozgatás lehet a gyors változásra adott, tudományosan megalapozott helyes válasz.

el1.jpgA tömeges pusztulást az adott fafaj elterjedési területének folyamatos változásaként kell értelmezni! Ez a fafajok vándorlásának jelenlegi csúf arca. Az erdőket segítő megoldás a jól megválasztott növényanyag.

 

A különböző forgatókönyvek alapján 2050-ig előre jelezhető a faipar számára elérhető fajok és választékok köre, elérhetősége, mennyisége. Ezzel eljutunk a második kompromisszumokat kereső területre, amely a különböző ipari célú fafelhasználás (tömörfa, rost, vegyi anyagok, energia stb.) közötti versengést és lehetséges hatásait érinti. Ha ismertek a rendelkezésre álló alapanyagforrások, akkor lehetőség nyílik az iparfejlesztési célok világos kitűzésére, a rendelkezésre álló faanyag legtöbb szenet megkötő, vagy legtöbb helyettesítést eredményező felhasználására. A jelenleg alulhasznált, nehezen feldolgozható, de a jövőben minden bizonnyal nagyobb területaránnyal és faanyagkészlettel rendelkező szárazságtűrő szürke nyár és csertölgy minél magasabb hozzáadott értékű termékfejlesztései jelenthetnek például jó megoldást.

el2.jpgAz erdőben képződő szervesanyag megcsapolásával (fakitermelés, választékolás) fatermékek (alumínium, acél, műanyag, tégla helyettesítés) és tűzifa (fosszilis energiahordozó helyettesítés) révén kerüljük el a lebontó szervezetek CO2 kibocsátását. Ha nem mi hasznosítjuk az erdő faanyagát, a lebontó szervezetek megteszik helyettünk.

 

Összegezve a fentieket a kutatás az erdőgazdálkodás és faipar változó természeti feltételek közötti fejlesztésére összpontosít, melynek eredményeképpen növelhető az erdőgazdálkodással elérhető és a fatermékek használatából fakadó szénelnyelés, hozzájárulva ezzel a klímavédelemhez is. Ennek érdekében három, egymásra épülő és egymással összefüggő területen tervezünk kutatásokat a Soproni Egyetem valamennyi kara és az ERTI munkatársainak összefogásával.

el3.jpgA fa építőanyagok egységnyi mennyiségének előállításához szükséges messze a legkevesebb energia. Amíg a fatermékek esetében ez 580 kWh/tonna, addig a tégla esetében 2320 ez az érték (cementnél 2900, műanyagnál 3480, acélnál 13920, míg az alumínium esetében a fához képest 126 szoros, vagyis 73080 kWh/tonna ez az energia szükséglet). A képen látható fatégla esetében tehát miközben jelentősen alacsonyabb az előállításához szükséges energia mennyiség, még évtizedekre szénraktárként is funkcionál. Segítenünk kell az ilyen tulajdonságokkal bíró alapanyag minél szélesebb körű hasznosítását!

 

1 - Előrelátó felkészülés az erdőborítás és a sokrétű erdei szolgáltatások fenntarthatóságát veszélyeztető zavarok megelőzésére és elhárítására

A termőhelyi tényezők közül a klíma és a vízhatás jelenleg is változik és további változásokra a jövőben is számítani lehet. Az erdők alkalmazkodási folyamataiban aktív emberi közreműködés szükséges annak érdekében, hogy sem az erdőtakaróban, sem az erdei szolgáltatások elérhetőségében ne alakuljanak ki nagymértékű zavarok. Az alkalmazkodás segítése mellett szükség lesz a változások ellensúlyozására alkalmas beavatkozások kidolgozására is.

2 - A faipari ágazat versenyképességét és klímavédelmet szolgáló fejlesztése, a rendelkezésre álló faanyag minél magasabb fokú feldolgozásával és tartós beépítésével

Termékfejlesztésre van szükség a hazai fafajokra jellemző választékszerkezetre alapozottan, amely egyszerre szolgálja a hazai iparfejlesztést és a klímavédelmi célok elérését. A fatermékek szén tárolási képessége kiegészíthető, növelhető a faanyag kaszkád rendszerű újra használatával és újrahasznosításával, illetve az adott termék élethosszának növelésével.

3 - Erdőalapú biogazdaság fejlesztése, erdők, erdőgazdálkodás és faipar gazdasági és társadalmi értékelése

Az erdőgazdálkodás és faipar egyaránt eszközei az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, ezért társadalmi és gazdasági szempontból is szükséges a kutatások központjába állítani. Szükséges az erdők gazdasági és társadalmi szerepének jobb megértése és megértetése, az erdőgazdálkodás és faipar össztársadalmi hasznosságának nyilvánvalóvá tétele.

A fenti kutatási programokra alapozottan a projekt előmozdítja az Egyetem erdőgazdálkodói és faipari kapcsolatait, az innovációs eredmények gyakorlati hasznosítását, piaci megrendelések és együttműködések körének bővítését. Bővíteni szükséges az erdészeti és faipari ágazat lehetséges partnereit, és a kölcsönös előnyökre alapuló együttműködések kidolgozása révén új partnerségi hálózatokat kell létrehozni. A kutatás során elért eredményeket rendszerbe kell szervezni, amelyekkel hatásosan közvetíthetők a két ágazat megújulási törekvései.

 Várható eredmények

  1. Előrejelzések a következő 30 éves időszakokra a várható erdőállomány-szerkezetről és az ezzel becsülhető a széndioxid-megkötésről, illetve a potenciálisan feldolgozható faanyag mennyiségéről és minőségéről.
  2. Széntárolására vonatkozó teljes termékpályát és újrahasznosítást is magába foglaló elemzések.
  3. Szárazságtűrő fafajok ipari feldolgozhatóságát segítő új ismeretek, új technológiák.
  4. Erdőhöz és fához kötődő fenntarthatósági és környezeti nevelési programok.
  5. Javaslatok az erdei ökoszisztéma szolgáltatásokra alapozott új támogatási eszköztárra.
  6. Az erdők alkalmazkodását, stabilitását segítő új szaporítóanyag-források.
  7. Az erdők alkalmazkodását, stabilitását segítő erdőművelési/erdőkezelési eljárások.
  8. Az erdészeti monitoring-hálózat fejlesztése, korszerűsítése.
  9. Erdőtelepítési, fásítási programok fejlesztése, szakmai megalapozása, új típusú faültetvények kialakítása.
  10. Értéknövelt építőanyagok, illetve más ipari alapanyagok szárazságtűrő és ma még nehezen feldolgozható fafajokból.
  11. Új szigetelési rendszerekben felhasználható ligno-cellulóz alapú innovatív termékek.
  12. Fás biomassza energetikai hasznosíthatóságának elemzése.
  13. Faanyag élettartamot növelő környezetbarát eljárások és innovációk.
  14. Szolgáltatások, amik segíti a megtermelődő faanyag magasabb arányú ipari feldolgozását.
  15. Gazdasági elemzések, amik segítik a széndioxid-kibocsátást korlátozó döntéseket.
  16. Magasabb arányú nemzetközi együttműködésen alapuló kutatás és innováció.
  17. Erdőgazdálkodás és faipar össztársadalmi hasznosságát szolgáló kommunikáció.

A TKP2021-NKTA-43 számú ErdőLab projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósul meg.

 


nkfi_tam-621x263.jpg

ugrás az oldal tetejére

101060635 | REFOREST

ugrás az oldal tetejére

101060635

REFOREST - Agroforestry at the forefront of farming sustainability in multifunctional landscapes in Europe

HORIZON-CL6-2021-Climate-1-08

A projekt adatai

Projekt címe: REFOREST - Agroforestry at the forefront of farming sustainability in multifunctional landscapes in Europe
Projekt azonosító száma: 101060635
Résztvevők:

  • CESKA ZEMEDELSKA UNIVERZITA V PRAZE
  • EURO MEDITERRANEAN ECONOMIST ASSOCIATION
  • INAGRO, PROVINCIAAL EXTERN VERZELFSTANDIGD AGENTSCHAP IN PRIVAATRECHTELIJKE VORM VZW
  • KOBENHAVNS UNIVERSITET
  • OGOLNOPOLSKIE STOWARZYSZENIE AGROLESNICTWA
  • RHEINISCHE FRIEDRICH-WILHELMS-UNIVERSITAT BONN
  • TRAKIYSKI UNIVERSITET
  • EUROPROJECT OOD
  • PHILIPPS UNIVERSITAET MARBURG
  • SOPRONI EGYETEM
  • DEUTSCHER FACHVERBAND FUR AGROFORSTWIRTSCHAFT (DEFAF) EV
  • FARMTREE BV
  • THE UNIVERSITY OF READING
  • PROGRESSIVE FARMING TRUST LTD LBG
  • Dutch International Business Development Cooperatieve Vereniging U.A.

Projekt futamideje: 2022.07.01-2026.06.30.
Szerződött támogatás összege: 3 333 691 EUR (SOE: 195 005 EUR)
Projekt szakmai vezetője: Martin Lukac
Kapcsolattartó a Soproni Egyetem részéről: Dr. Vityi Andrea
Projektmenedzser: Dr. Nyikos Bendegúz
Weboldal: agroforest.eu
Közösségi média:

Részletes leírás

A projekt elsődleges feladata az innováció és a tudáscsere előmozdítása, valamint újszerű megoldások nyújtása, amelyek lehetővé teszik az európai és a társult országok gazdálkodóinak, hogy több célt is elérjenek az élelmiszertermelés, a szén-dioxid megkötés és a biológiai sokféleség területein. Az agroerdészet aspiráns földhasználati típus, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy továbbra is termeljenek élelmiszert, miközben jelentősen javítják tevékenységük környezeti fenntarthatóságát. A fák integrálása a mezőgazdasági vállalkozásokba számos ökoszisztéma-szolgáltatáshoz járul hozzá, csökkentve az élelmiszertermelés környezeti és társadalmi hatását. A korábbi kutatások megpróbálták elősegíteni az agroerdészet reneszánszát Európában, ami jelentős tudásbázist és modellezési képességet eredményezett. Az agroerdészet európai bevezetésének legkritikusabb akadályai az ismeretek hiányához, a faültetésnek a mezőgazdasági üzemekre gyakorolt hatásához, valamint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás  támogatási kérdéseihez és a támogatási rendszer bonyolultságához kapcsolódnak. Alapvető kutatási módszerünk a közös alkotás és a többszereplős megközelítés lesz, hogy az agroerdészeti rendszereket a gazdaságok termelékenysége, a társadalmi-gazdasági életképesség és a fenntarthatóság megfelelő egyensúlyába helyezzük. Maximálisan kihasználjuk a meglévő ismereteket és adatokat, a korábbi projektek által lefektetett alapokra épülő élő agroerdészeti Living Lab csoportot használunk és létrehozunk egy olyan platformot, amely az érdekeltek és a szereplők bevonásával lehetővé teszi a tudásátadást, a képzést és az innovációt. A projekt prioritásként kezeli a tudáscsere és -átadás fokozását, a szén-dioxid-kibocsátás és a biológiai sokféleség rendszerek mezőgazdasági üzemek üzleti modelljeibe való integrálását, valamint célzott szakpolitikai beavatkozásokra vonatkozó javaslatokat tesz az agroerdészet elterjedése előtt álló akadályok leküzdésére.

 

horizoneu_0-1200x428.png

 


 

ugrás az oldal tetejére

2020-2.1.1-ED-2023-00238 | AGROSUS

ugrás az oldal tetejére

2020-2.1.1-ED-2023-00238

AGROSUS – Agroökológiai stratégiák a fenntartható gyomirtás érdekében kulcsfontosságú európai  növénykultúrákban

A projekt adatai

Projekt címe: AGROSUS – Agroökológiai stratégiák a fenntartható gyomirtás érdekében kulcsfontosságú európai  növénykultúrákban
Projekt azonosító száma: 2020-2.1.1-ED-2023-00238 (101084084 Horizon Europe projekthez kapcsolódó kormányzati önerő támogatás)
Résztvevők:

  • UNIVERSIDAD DE VIGO
  • AGENCIA ESTATAL CONSEJO SUPERIOR DE INVESTIGACIONES CIENTIFICAS
  • FUNDACION EMPRESA UNIVERSIDAD GALLEGA
  • POLISSIA NATIONAL UNIVERSITY
  • UNIWERSYTET ROLNICZY IM. HUGONA KOLLATAJA W KRAKOWIE
  • UNIVERSIDADE DA MADEIRA
  • UNIVERSITA DEGLI STUDI DI MILANO
  • SEIPASA SA
  • MALATYA TURGUT OZAL UNIVERSITESI
  • UNIVERSIDAD POLITECNICA DE CARTAGENA
  • UNIVERSITAT POLITECNICA DE VALENCIA
  • EESTI MAAULIKOOL
  • AGRARUNTERNEHMEN STARBACH-SACHSEN EG
  • LIGA ASOCIATIILOR PRODUCATORILOR AGRICOLI DIN ROMANIA (L.A.P.A.R.)
  • RADGJAFARMIDSTOD LANDBUNADARINS EHF.
  • SOPRONI EGYETEM

Projekt futamideje: 2023.06.01-2027.05.31.
Szerződött támogatás összege: 126 702 449 Ft
Projekt szakmai vezetője: Adela Sánchez Moreiras
Kapcsolattartó a Soproni Egyetem részéről: Dr. Vityi Andrea
Projektmenedzser: Dr. Nyikos Bendegúz
Weboldal: 
Közösségi média:

Részletes leírás

Az AGROSUS meghatározza a megfelelő eszközöket és agroökológiai stratégiákat (AS) a gyomnövények előfordulásának megelőzésére és kezelésére a megfelelő haszonnövényekben, intenzív nagytáblás, ökológiai és vegyes gazdálkodásban, az Európai Unió és a társult országok tizenegy biogeográfiai régiójában, miközben csökkenti a szintetikus gyomirtószerektől való függőséget , és növeli az agroökoszisztémák biológiai sokféleségét. A megtervezett eszközöket és stratégiákat az érintettekkel együttműködve a különböző régiók legproblémásabb gyomnövényeire fejlesztik ki. Ezeket a stratégiákat a 11 biogeográfiai régió gazdaságilag legrelevánsabb növénykultúráira, valamint hagyományos, bio- és vegyes gazdálkodási rendszerekre alkalmazzák, valamint a 68 fiatal vagy újonnan kialakított rendszerben és 15 közép- és hosszú távú tapasztalatokkal rendelkező, már folyamatban lévő agroökológiai táblán értékelik a kombinált AS gyomkezelés környezeti hatását, gazdasági és társadalmi költségeit és előnyeit a klasszikus gyomírtó vegyszerekkel összehasonlítva.

ugrás az oldal tetejére

ÚNKP 2023/2024

ugrás az oldal tetejére

ÚNKP 2023/2024

Új Nemzeti Kiválóság Program

A projekt adatai

Projekt címe: ÚNKP 2023/2024
Projekt azonosító száma: Új Nemzeti Kiválóság Program
Projekt futamideje: 2023.09.01-2024.09.30.
Szerződött támogatás összege: 30 240 000 Ft
Projekt szakmai vezetője: Prof. Dr. Lakatos Ferenc
Projektmenedzser: Pócza-Tóth Szilvia

ugrás az oldal tetejére

2021-1.2.4-TÉT-2021-00005

ugrás az oldal tetejére

2021-1.2.4-TÉT-2021-00005

A tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) invázótörténetének genomikai vizsgálata

A projekt adatai

Projekt címe: A tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) invázótörténetének genomikai vizsgálata
A Projekt azonosító száma: 2021-1.2.4-TÉT-2021-00005
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Támogatás összege: 2 000 000,-HUF
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2023.01.01.
A Projekt fizikai befejezésének napja: 2024.12.31.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Tóth Viktória
Közreműködő szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

NKFIA_infoblokk_projekt.jpg

ugrás az oldal tetejére

MEC_K_21 (141573) - MECENATURA | Tudományos kiadványok megjelentetése: Bevezetés az agrárerdészetbe

ugrás az oldal tetejére

MEC_K_21 (141573) - MECENATURA

Tudományos kiadványok megjelentetése: Bevezetés az agrárerdészetbe

A projekt adatai

Projekt címe: Tudományos kiadványok megjelentetése: Bevezetés az agrárerdészetbe
A Projekt azonosító száma: MEC_K_21 (141573) - MECENATURA
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Támogatás összege: 6 321 000,-HUF
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2022.04.01.
A Projekt fizikai befejezésének napja: 2024.03.31.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Vityi Andrea
Közreműködő szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

NKFIA_infoblokk_projekt.jpg

ugrás az oldal tetejére

Futó OTKA Kutatási Pályázatok

ugrás az oldal tetejére

Projekt címe: Őshonos lombos fafajok aszály toleranciájának értékelése dendroökológiai módszerekkel 
A Projekt azonosító száma: (OTKA) FK- 142468
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Támogatás összege: 22 402 000,-HUF
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2022.09.01.
A Projekt fizikai befejezésének napja: 2026.08.31.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Móricz Norbert
Közreműködő szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

 

Projekt címe: A faanyagok méretstabilitásának és biológiai tartósságának javítása nanotechnológia segítségével 
A Projekt azonosító száma: (OTKA) FK- 142527
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Támogatás összege: 41 998 000,-HUF
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2022.12.01.
A Projekt fizikai befejezésének napja: 2026.11.30.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Bak Miklós
Közreműködő szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

 

Projekt címe: Az inváziós tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) tölgyesekre gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint a faj elleni biológiai védekezési program lehetőségeinek felmérése
A Projekt azonosító száma: (OTKA) K - 142858 
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Támogatás összege: 48 000 000,-HUF
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2022.10.01.
A Projekt fizikai befejezésének napja: 2026.09.30.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Csóka György
Közreműködő szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

 

Projekt címe: A mikroskála hatása a lefolyásra
A Projekt azonosító száma: (OTKA) SNN - 143972
Kedvezményezett neve: Soproni Egyetem (9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.)
Támogatás összege: 34 506 000,-HUF
A Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontja: 2023.01.01.
A Projekt fizikai befejezésének napja: 2025.12.31.
A projekt szakmai vezetője: Dr. Gribovszki Zoltán
Közreműködő szervezet: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

 

NKFIA_infoblokk_projekt.jpg

ugrás az oldal tetejére


Tartalomjegyzék Fel Következő