„Pörögj ránk!” – Tudománynépszerűsítő program a drónok és távérzékelés témakörében

Drónok lepték el a Soproni Egyetem B épülete mögötti teret 2022. szeptember 30-án, a Kutatók Éjszakáján. A programra érkező közönség egyrészt a szórakozás, játék, másrészt a tudomány és a technológia felől ismerkedhetett meg a pilóta nélküli légi járművek működésének speciális területeivel.

A szervező a Benedek Elek Pedagógiai Kar, valamint a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet oktatóiból, munkatársaiból verbuválódott közösség volt, amelynek tagjai a Soproni Egyetem jelenleg is futó, BorderEye nevet viselő (Tématerületi Kiválósági Program 2021) projektjében együtt dolgoznak. Valamennyi korosztály nyitottan fogadta a feladatokat, érdeklődéssel hallgatta a tájékoztató előadásokat a pilóta nélküli repülőgépek felhasználásának változatos lehetőségeit érintően. A Kutatók Éjszakájához kapcsolódó program során lehetett drónokat menteni, játékos kvízt és kérdőívet kitölteni, de az elmét és a testet megmozgató feladatok mellett a kiállított drónok rotorjai is felpörögtek. (A felszállás ezúttal elmaradt, eleget téve a jogi szabályozásnak, ügyelve a nézők biztonságára). A fiatalabb és idősebb generációból álló közönség lelkesen játszott, kérdezett, aktív közreműködővé vált, és megtapasztalhatta, hogy a drón sokkal több mint egy „kütyü”.

A Pörögj ránk! c. program ötletgazdái és megvalósítói:

Dr. Czimber Kornél (SOE EMK, GKI), Dr. Király Géza (SOE EMK, GKI), Kissné dr. Zsámboki Réka (SOE BPK), Dr. Molnár Csilla (SOE BPK), Dr. Pásztor Enikő (SOE BPK), Dr. Vida Gergő (SOE BPK), Csiha Tünde Noémi (SOE BPK), Kloiber Alexandra (SOE BPK), Németh Tamás (SOE BPK), Várhelyi Vivien (SOE BPK)

Fotók

Rendhagyó témák, változatos programok a Magyar Tudomány Ünnepén

Tudomány: út a világ megismeréséhez – ezzel a mottóval hirdette meg a 2022-re a Magyar Tudomány Ünnepét a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez november 9-én a Soproni Egyetem Benedek Pedagógiai Kara is csatlakozott. A délelőtti előadások az egyetem Border Eye nevet viselő projektéhez kapcsolódóan a drónok tudományos alkalmazási területeinek egy-egy szegmensét mutatták be. 

A neuromarketing elméleti áttekintése és kutatási módszerei

A neuromarketing a 2000-es évektől jelent meg, mint a marketingkutatás új iránya és az elmúlt években a technológiai fejlődésnek köszönhetően szerepe egyre inkább felerősödött. A neuromarketing a hagyományos kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket nem helyettesíti, hanem a marketingkutatási folyamatban kiegészítő szerepet tölt be. A neuromarketing a vásárlói, fogyasztói döntési folyamatokban a tudatalatti motivációk, preferenciák és érzések megismerésére irányul a rendelkezésre álló technológiai eszközök segítségével. A neuromarketing-kutatások módszerei közül a legismertebbek az fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat), az EEG (elektroenkefalográfia), az Eyetracking (szemkövetés), a GSR (galvanikus bőrreakció) és az arcolvasó rendszer. A tanulmány a neuromarketing szakirodalmi áttekintése, melyben kifejtésre kerülnek az egyes neuromarketing-kutatások során alkalmazható eszközök és kutatások eredményei.

Szerzők: MÉSZÁROS Katalin – NYIKOS Bendegúz (2023)

Teljes szöveg:

https://doi.org/10.21637/GT.2022.2.04

Gazdaság és Társadalom: 2 pp. 68-89., 22 p. (2023)

http://publicatio.uni-sopron.hu/2721/

Application areas of drones: Exploratory research from residential and corporate perspectives

UAVs (Unmanned Aerial Vehicles), aerial robots, drones - whatever you call them, there is no doubt that their popularity has grown at an astonishing rate in recent years. Although for a very long time they were only seen at military bases and in movies, drones have now conquered the consumer market and revolutionised many industrial sectors.

Today, drones are frequently used not only for military missions but also for simple everyday tasks. Whether it's for rapid parcel delivery, aerial damage assessment or even scientific projects, these remote-controlled flying devices offer a whole new range of possibilities for both everyday users and specialists.

The paper is based on the review of the relevant literature and aims to explain the fields of application regarding the various flying devices.

Authors: Bendegúz NYIKOS – Astrid IONESCU (2022)

Full text:

http://doi.org/10.35511/978-963-334-450-7_s6_Nyikos_Ionescu

Társadalom – Gazdaság - Természet: Szinergiák a fenntartható fejlődésben (Nemzetközi tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából). Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 286-294. ISBN 9789633344507

http://publicatio.uni-sopron.hu/2630/

Nagy teljesítményű lézerszkenner és hőkamera

Merevszárnyú drón és kiértékelő szoftver fejlesztésének céljával indított projektet a Soproni Egyetem. A röviden csak BorderEye nevet viselő innováció környezetértékelésre és határmegfigyelésre is alkalmas. A Soproni Egyetemen jártunk, ahol Czimber Kornél kutatási és külügyi dékánhelyettes, egyetemi docens számolt be lapunknak a folyamat állásáról.

„Magyarországon az első légi lézeres letapogatás, sőt a második is a tanszékünk által kivitelezett projekt volt. A fejlesztés több mindenről szól, mi alapvetően a szoftverben vagyunk jók” – vágott rögtön a közepébe Czimber Kornél. Utazzunk vissza az időben: 2014 környékén, amikor egyre népszerűbbé váltak a drónok, a Soproni Egyetem komolyabb energiát fektetett a területbe, vásároltak és építettek is drónt.

Czimber Kornél 2025. július 8-án Fotó: Tövissi Bence / Index

„Fontos elem a képi differencia. Ez megmutatja, hogy mi változott az eltérő időpontú repülések között. A másik, hogy pontfelhő differenciát állítunk elő, a pontfelhők lézeres letapogatás útján jönnek létre. Sok olyan algoritmusunk van, amely képes ezeket a pontfelhőket vizsgálni, és a benne lévő tereptárgyakat, élőlényeket azonosítani” – foglalta össze Czimber Kornél a technológia működését.

A projektben külső segítséget is igénybe vesznek, olyan magyarországi cégeket vontak be, amelyek szenzorokat illesztenek a drónra, és olyan irányba fejlesztik, hogy az megfeleljen a céljaiknak. Az egyetem innovációként a pontfelhő-technológia fejlesztését, valamint a feldolgozó algoritmusokat és eljárásokat adja hozzá.

Egy pontfelhőben több száz millió pont van, amelyből információkat nyernek ki. Az adatszerkezet 3D-s, térben is forgatható, ahogy azt Czimber Kornél egy laptopon prezentálta stábunknak. Az adatszerkezet az erdők számos tulajdonságát képes megmutatni: a fák állapotát, a pozíciójukat, a törzsátmérőjüket, a magasságukat, az oldalágakat, a viharkárokat, optikai szenzorokkal kiegészítve a lombelszíneződéseket, az aszály hatásait, sőt még a fatérfogatot és a szénkészletet is. Utóbbi a klímaváltozás miatt rendkívül fontos adat, az egyik legjobb szénmegkötési forma az erdőtelepítés. Az erdőterületek megfigyelése az illetéktelen fakitermelés azonosításában, valamint a vadállomány számon tartásában is segíthet. Ezzel a technológiával pontosabbá tehetők az erdőtérképek, valamint a vízvisszatartáshoz szükséges felmérésekben is bevethető a módszer.

Egy fej gyorsan pörgeti a lézersugarat, pásztázó mozgást végez, valamint képes a kibocsátott lézersugár és a visszavert lézersugár közötti időt mérni, ezáltal térbeli pontokat előállítani. Egy komoly lézerszkenner másodpercenként akár egymillió mérést is tud végezni. Nevezhetjük automatizált légi geodéziának. Egy ügyes geodéta egy nap alatt megmér ezer pontot, egy lézerszkenner másodpercenként ennek a sokszorosára képes

– érvelt a technológia mellett a projekt szakmai vezetője.

Galéria: Bemutatják nekünk a Soproni Egyetemen kifejlesztett drónt Fotó: Tövissi Bence / Index

A szoftveres feldolgozó, elemző eredményekről publikációkat is közzétesznek. Bár a nagy adatmennyiség miatt a drón nem képes a levegőből továbbítani a felméréseket és a képeket, a földön már automatizált módon működik a pontfelhők és a differenciák feldolgozása az egyetem szoftvereivel.

Ami pedig a határvédelmet illeti: a pontfelhőben kirajzolódnak a területen tartózkodó emberek, autók, akár egy sűrű lombkorona alatt is. A technológia képes a kerítések és alagutak felismerésére is. Czimber Kornél elárulta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság szakértőként partner részt vesz a projektben. A fejlesztés ezen része kifejezetten az erdős határterületek megfigyelésére fókuszál. A docens további alkalmazhatósági területként jelölte meg a domborzatmodell térképek létrehozását, amelyek az utak és vasutak építésénél hasznosak.

Merevszárnyú drónokat vetnének be

Czimber Kornél arra is kitért, hogy vannak drónok, amelyek régóta a birtokukban vannak, ezekkel szolgáltatásokat vállalnak.

A négyéves projekt felénél vagyunk. A már beszerzett drónokkal több felmérésünk volt erdőgazdaságoknál és vadasparkokban. A végcél a merevszárnyú drónpár, amely üzemképes állapotban, szenzorokkal, nagy felbontású optikai kamerával, nagy teljesítményű lézerszkennerrel és hőkamerával van felszerelve. Szintén célunk, hogy minél több és minél pontosabb szoftvert fejlesszünk a drónokhoz a különböző szenzorok adatainak feldolgozására, és ezekkel a képességekkel számos szolgáltatási területen működjünk együtt a partnereinkkel

– sorolta az egyetemi docens.

Galéria: Bemutatják nekünk a Soproni Egyetemen kifejlesztett drónt Fotó: Tövissi Bence / Index

A projektben a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara mellett részt vesznek a gazdasági informatikusaik, akik a szoftverfejlesztésben aktívak, a Közgazdaságtudományi Kar a szolgáltatási modell kidolgozásával foglalkozik, a Pedagógiai Kar pedig azt vizsgálja, hogyan tudják népszerűsíteni a technológiát.

Czimber Kornél kérdésünkre arról is beszélt, hogy sokkal könnyebben kivitelezhető a kész drónok beszerzése, mint az önálló drónfejlesztés a nulláról. Eredetileg a drónépítés is a terveik között szerepelt, fel is vették a kapcsolatot a területen jártas cégekkel, viszont a folyamat lassan haladt (főleg az EU-s jogszabályi változás miatt), ezért kereskedelmi forgalomban is elérhető drónokkal kötik össze a fejlesztéseiket.

Czimber Kornél 2025. július 8-án Fotó: Tövissi Bence / Index

Sopronban drónbemutatót is kaptunk Király Gézától, az egyetem Erdőmérnöki Karának egyetemi docensétől, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet igazgatójától. DJI drónokat láthattunk mozgás közben, ezekkel tesztelik az egyetemen fejlesztett technológiát és módszertant. Király Géza azzal érvelt a merevszárnyú drónok mellett, hogy azok akár két órát is kibírnak egy töltéssel a levegőben, míg a mostani eszközeik a szenzorokkal felszerelve csak 30-45 percet. Ráadásul a merevszárnyúaknál a drón testébe épített kameráknál, szenzoroknál kisebb a rezgés.

(Borítókép: Czimber Kornél 2025. július 8-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)

A cikk forrása: https://index.hu/belfold/2025/08/13/dron-soproni-egyetem-czimber-kornel-erdogazdalkodas-hatarvedelem-border-eye/

Erdőterületek UAV alapú légi lézeres felmérése és kiértékelése

A cikk ismerteti a DJI 300 pilóta nélküli légijármű és a CHC AlphaAir450 lézeres letapogatóval készült kísérleti jellegű erdőfelmérést, a mérés kivitelezését, a felmérés során szerzett tapasztalatokat, az adatok feldolgozását és eredményeit. Bár a szenzor nagyfelbontású digitális képeket is készít, az elsődleges cél a pontfelhő feldolgozása volt, azon belül a domborzatmodell, lombkorona modell, egyesfa törzsmodell és egyesfa pontfelhő szegmentálás előállítása. A cikk végén kitérünk a drón és a szenzor erdészeti alkalmazási lehetőségeire is.

Szerzők: CZIMBER Kornél – MISZORI Krisztián – PALLOS Péter – MNYERCZÁN András (2022)

Teljes szöveg:

In: Abriha-Molnár, Vanda Éva (szerk.) Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában XIII.

Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetemi Kiadó (2022) pp. 89-94., 6 p.

https://giskonferencia.unideb.hu/arch/GIS_Konf_kotet_2022.pdf

Drónos megfigyelések lehetőségei a katasztrófavédelem és tűzvédelem területén

A Soproni Egyetem a Tématerületi Kiválósági Programban támogatást nyert „Merevszárnyú drón és kiértékelő szoftver fejlesztése határmegfigyeléshez és környezetértékeléshez – BorderEye” című projekt megvalósítására, melynek célja egy a környezeti elemeket és eseményeket, azok változását időben és térben érzékelni képes (Situational awareness, SA) komplex rendszer (hardver, szenzor, szoftver) alkalmazásorientált fejlesztése. A tanulmányban a tervezett célcsoportok közül a katasztrófavédelem és a tűzvédelem tekintetében végzett szekunder kutatás részeredményeit ismertetik a szerzők, vizsgálják a drónok alkalmazási lehetőségeit és hasznosságát. Megállapítható, hogy a katasztrófák megelőzése és kezelésének hatékonysága, gyorsasága növelhető drónok alkalmazásával. Drónok használatával lehetőség nyílik a katasztrófa sújtotta terület (különösen nagy kiterjedésű tűzesetek) pontos helyének, kiterjedésének felmérésére, a védelmi intézkedések célirányosabb megtervezésére

Szerző: TAKÁCS Alexandra et al. (2023)

Teljes szöveg: http://publicatio.uni-sopron.hu/id/eprint/2931

In: Széles, Zsuzsanna; Szőke, Tünde Mónika (szerk.) A mesterséges intelligencia szerepe a fenntartható gazdasági döntésekben – XVII. SOPRONI PÉNZÜGYI NAPOK pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia: konferenciakötet, Sopron, Magyarország :  Soproni Egyetem Kiadó  (2023)  392 p.  pp. 72-93., 22 p.

Drónok a logisztikai folyamatokban

A logisztika, mely átszövi a hétköznapokat, a vállalati és a vállalatok közti folyamatokat is, sem kerülheti el a környezeti változásokhoz, kihívásokhoz való minél gyorsabb reagálást, aminek egyik eszköze a dinamikusan fejlődő technológiai újdonságok alkalmazása. Az online kereskedelem térhódítása, a megváltozott fogyasztói- és vásárlási szokások, a külső környezeti tényezők (világjárvány), a piaci versenyképesség biztosítása miatti magas vevő kiszolgálási színvonal elérésének, valamint a szállítási idő csökkentésének hatására a vállalatok egyre több innovációs megoldást alkalmaznak az extern és intern logisztikai folyamatokban. A publikáció a drónok, pilóta nélküli repülőeszközök logisztikai szerepét vizsgálja gyakorlati alkalmazási lehetőségek segítségével a készletezési, raktározási, leltározási, szállítási és anyagmozgatási folyamatokban, mint az ellátási lánc innovációs lehetőségét. A last-mile és a nagy távolságú szállításokban is alkalmazhatók a drónok. A last-mile szállítás a logisztikai vállalatok fenntarthatóságának egyik legjelentősebb kihívása. A működését és működtetését tekintve hatékony és fenntartható megoldások esetén is kiemelkedő szempont marad a költséghatékonyság.

Szerzők: MÉSZÁROS Katalin – NÉMETH Nikoletta (2023)

Teljes szöveg: http://publicatio.uni-sopron.hu/id/eprint/2937

In: Széles, Zsuzsanna; Szőke, Tünde Mónika (szerk.)  A mesterséges intelligencia szerepe a fenntartható gazdasági döntésekben – XVII. SOPRONI PÉNZÜGYI NAPOK pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia: konferenciakötet Sopron, Magyarország :  Soproni Egyetem Kiadó  (2023)  392 p.  pp. 107-124., 18 p.

Távérzékeléssel előállított térbeli ponthalmazok átszámítása

Ebben a cikkben egy koordináták átszámítására írt számítógépes alkalmazás megvalósítása, valamint a kapcsolódó pontosságvizsgálat eredményei olvashatók. Az alkalmazás célja, hogy geodéziai pontossággal biztosítsa az egész ország területén az ETRS89 és HD72 vonatkozási rendszerek közötti átszámítást távérzékelési eljárásokkal előállított, nagyméretű, térbeli ponthalmazok számára. A transzformációval nemzetközi UTM és hazai EOV vetületi koordináták is átszámíthatók. Az alkalmazás támogatja a térbeli pontkoordináták tárolására széles körben elterjedt LAS / LAZ fájlformátumok olvasását és írását.

Szerző: BROLLY Gábor (2023)

Teljes szöveg: http://publicatio.uni-sopron.hu/id/eprint/2855

In: Czimber, Kornél (szerk.) Az Erdőmérnöki Kar Tudományos Kiadványa Sopron, Magyarország: Soproni Egyetem Kiadó (2023) 282 p. pp. 44-48., 5 p.

A drón, mint oktatási eszköz: 10-16 évesek véleménye és drónhasználati szokásai

A téma aktualitását a 21. századi technológiai fejlődés és a digitális, virtuális kultúrában szocializálódó generációk új oktatási szükségletei és igényei adják. A gyermekek játékai között egyre gyakrabban jelennek meg a pilóta nélküli légi járművek egyszerűbb vagy komolyabb változatai, amelyek az oktatásban a tanulási élmény színesítésére és az ismeretek elmélyítésére is alkalmazhatók lennének. Tanulmányunkban a rövid szakirodalmi, elméleti háttér bemutatását követően a 10-16 éves fiatalok körében végzett empirikus kutatás ismertetésére kerül sor. A kapott eredmények rávilágítanak arra, hogy középiskolásoknak részletes tudása van a drónok műszaki paramétereivel és társadalmi hasznosíthatóságával kapcsolatban, széles körben rendelkeznek az otthoni környezetben is drónokkal, többé-kevésbé ismerik a használat szabályait, és az oktatásban is elképzelhetőnek tartják a drónok alkalmazását. Kutatásunk eredményeként elmondhatjuk, hogy a drónok pedagógiai célú alkalmazása kívánatos és megvalósítható innováció lehetne a felső tagozatos és középiskolás tanulók oktatásában, és nagymértékben hozzájárulhat a koordinációs képességek, a téri orientáció, a kinesztetikus differenciálás, az algoritmikus gondolkodás fejlesztéséhez.

Szerző: KISSNÉ ZSÁMBOKI Réka (2024)

Teljes szöveg:

https://doi.org/10.35511/978-963-334-545-0-20

In: A játékról komolyan: Tanulmányok a játékkutatás legújabb eredményeiről. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 285-300. ISBN 9789633345450

A színkomplexitás és a színpreferenciák hatása a TikTok tartalmak interakcióira és sikerességére

A tanulmányban a színek vizuális kommunikációban betöltött szerepéről szerzett ismereteket összekapcsoljuk a TikTok közösségi média platform sajátosságaival, alapvetően az alábbi két kérdése keresve a választ: Befolyásolják-e a globális színpreferenciák a TikTok tartalmak interakcióit és elérési mutatóit? Befolyásolja-e a TikTok tartalmak interakcióit és elérési számait a kommunikációs szempontból bizonyítottan legrelevánsabb, a marketingszakemberek által is következetesen használt színek alkalmazása? A vizsgálat relevanciáját a kutatás eredményeinek hasznosíthatósága mutatja a közösségi média marketinggel, azon belül is a TikTokon történő promócióval foglalkozó szakemberek számára, hogy tudatosabban tudják kialakítani a videós tartalmak vizuális attribútumait a nagyobb elérési számok, illetve az azok alapjait jelentő magas interakciós mutatók érdekében.

Szerzők: PIRGER Tamás – LIPTÁK Katalin – HORVÁTH Kata (2025)

Teljes szöveg: https://doi.org/10.15170/MM.2024.58.04.04

Marketing és Menedzsment 58: 4 pp. 34-43., 10 p. (2025)

A természetgazdálkodással összefüggő társadalmi konfliktusok és azok kezelésének gyakorlatai

Az erdészeti munka eredménye hosszú távra hat és az ember fizikai, szellemi létét egyaránt közvetlenül befolyásolja. Az egészség iránti vágy növekedésének trendje szerint a lakosság a korábbi évekhez képest sokkal fokozottabban jelent meg a hazai erdőkben. A természetjáró turizmus erősödésével megjelentek azok a problémák, amelyek alapja a lakosság tájékozatlansága, és amelyek folyamatosan konfliktusokat generálnak a társadalom és az erdőgazdálkodók között. Ellentétek lépnek fel az erdővédelem, az erdőterületek fejlesztési és az erdei rekreációs szolgáltatások kapcsán, az erdőgazdálkodó által végzett erdőhasználat, fakitermelés, illetve vadgazdálkodási tevékenység mentén is. A fenntartható természetgazdálkodást és annak társadalmi jelentőségét minél szélesebb körben ismertté kell tenni, a társadalmi tudatformálásban pedig kiemelt jelentősége van a célcsoportok megismerésének, attitűdjük feltárásának és az arra alapozott, jól kiválasztott kommunikációs eszközrendszer alkalmazásának. Az erdőgazdasággal összefüggő társadalmi konfliktusok feltárása és lehetséges megoldási javaslatok keresése az erdészekkel történő interjús kutatás alapján történt.

Szerzők: BEDNÁRIK Éva – JÁMBORI Zsuzsanna – TAKÁTS Alexandra (2022)

Teljes szöveg:

In: Széles, Zsuzsanna; Resperger, Richárd; Szőke, Tünde Mónika (szerk.)  A kriptovaluták szerepe a fenntartható gazdaságban: XVI. Soprni Pénzügyi Napok - pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia. Sopron, 2022. szeptember 28–30. Sopron, Magyarország: Soproni Egyetem Kiadó (2022) 518 p. pp. 503-518.

http://publicatio.uni-sopron.hu/2670/

Recent additions to the plant-inhabiting mite fauna of three European countries

Date-locality-host records for 15 mite species of 4 families are presented for Hungary, Germany and Austria. These data include two new records for Europe, viz. Tydeus kabutarahangensis Khanjani et Ueckermann, 2003 and Tydeus meshkinensis André, Ueckermann et Rahmani, 2010, two new records for Hungary: Tydeus kabutarahangensis and Tydeus meshkinensis, two for Austria: Tydeus lindquisti (Marshall, 1970) and Tydeus meshkinensis, and one for Germany: Lorryia teresae Carmona, 1970. Details on habitats and plant associations are also provided.

Authors: Géza RIPKA – Gergely KIRÁLY – Árpád SZABÓ - Andrzej KAZMIERSKI (2022)

Full text:

https://doi.org/10.11158/saa.27.5.4

Systematic and Applied Acarology, 27 (5): 865-887 (2022)

https://www.biotaxa.org/saa/article/view/72631

Tell Vilmos almája a XXI. században – drónbemutató kreatív foglalkozás

A szervező a Benedek Elek Pedagógiai Kar, valamint a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet oktatóiból, munkatársaiból verbuválódott közösség volt, amelynek tagjai a Soproni Egyetem jelenleg is futó, BorderEye nevet viselő (Tématerületi Kiválósági Program 2021) projektjében együtt dolgoznak.

A program bemutatta az optikai és lézeres távérzékelésben és a drónokban (pilóta nélküli légijárművekben) rejlő lehetőségeket, amelyeket a természetes környezet értékeléséhez, térképezéséhez, fák felméréséhez is hatékonyan használhatunk. A korszerű eszközök és módszerek ismertetését különböző korosztályoknak célzott játékok, foglalkozások kísérték.

A program ötletgazdái és megvalósítói:

Dr. Czimber Kornél (SOE EMK, GKI), Dr. Király Géza (SOE EMK, GKI), Kissné dr. Zsámboki Réka (SOE BPK), Dr. Molnár Csilla (SOE BPK), Dr. Pásztor Enikő (SOE BPK), Dr. Vida Gergő (SOE BPK), Csiha Tünde Noémi (SOE BPK), Kloiber Alexandra (SOE BPK), Németh Tamás (SOE BPK), Sipos Bence (SOE BPK),  Szabadhegyi Zita (SOE BPK)

Fotógaléria

Comparative social network analysis (SNA) of FP7 and Horizon 2020 projects on remote sensing

As part of the data collection, data from all FP7 and Horizon 2020 projects were downloaded from the CORDIS data tables and converted into a relational table. After data cleaning and linking the tables, we queried the remote sensing projects of the two programmes, mapped the network of project participants in the two programmes, and compared the network indicators and the distributions of degree rates. A scale freedom of degrees seems to be a relevant assumption.

Author: Zsolt TÓTH

Full text: http://publicatio.uni-sopron.hu/3011/

In: Márfai, Molnár László; Pásztory, Zoltán (szerk.)  Az alkalmazott művészet létmódjai és a kreatív ipar kihívásai napjainkban, Sopron, Magyarország: Soproni Egyetem Kiadó (2023) 366 p., pp. 321-329.

Social Network and Text Mining Analysis of Publications Related to Remote Sensing and R Programming

In the course of the research, we used network research methods and collaborative publications to explore the network of researchers conducting remote sensing research using the R programming language and to identify clusters of researchers. Later, some simple frequency diagrams were drawn. Then, text analysis methods were used to identify the main research topics based on the abstracts.

Author: Zsolt TÓTH

Full text: http://publicatio.uni-sopron.hu/3008/

In: Márfai, Molnár László; Pásztory, Zoltán (szerk.) Az alkalmazott művészet létmódjai és a kreatív ipar kihívásai napjainkban: Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar tudományos kiadványa, Sopron, Magyarország: Soproni Egyetem Kiadó (2023) 348 p., pp. 260-271.

Magyar Tudomány Ünnepe a Benedek Karon: Fókuszban a 21. századi innovációk

A drón több, mint kütyü – tudománynépszerűsítő program a drónok és távérzékelés témakörében