Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat
Útvonal|22|hu_HU|Természetpozitív egyetem|Ökoszisztéma-, élőhelyvédelem
Tartalmi elemek

A Soproni Egyetem Botanikus Kertjének madárvilága

ugrás az oldal tetejére

1. kép: Tőkés réce (Anas platyrhynchos) gácsér a botanikuskerti tóban

 

A Soproni Egyetem 17,2 ha kiterjedésű Botanikus Kertje országos jelentőségű védett terület. A növényzet nagy fajgazdagsága, strukturális diverzitása a madárvilágnak kiváló fészkelő- és táplálkozóterületet biztosít, ezt igazolja az itt megfigyelt madárfajok magas száma. A fészkelő-, telelő- valamint a területen ideiglenesen tartózkodó, átvonuló fajokat is figyelembe véve mindezidáig több, mint 100 madárfajt figyeltek meg a Botanikus Kert területén.

A nappali ragadozómadarak közül korábban megfigyelték a vörös vércse (Falco tinnunculus) költését, de a karvaly (Accipiter nisus) is fészkelt már a Felső Botanikus Kert tűlevelű fákkal sűrűbben telepített részein. A bagolyalakúakat a macskabagoly (Strix aluco) és az erdei fülesbagoly (Asio otus) – mint alkalmi költő fajok – képviselik a Botanikus Kert területén.

A botanikuskerti tó – amellett, hogy itatóként is szolgál a madaraknak – jó fészkelési lehetőséget nyújt a tőkés récének (Anas platyrhynchos) (1. kép), amely szinte minden évben költ itt. De megfigyeltek és gyűrűztek itt már jégmadarat (Alcedo atthis) is.

A hazai galambfélék három faja is fészkel a Botanikus Kertben: gyakori az örvös galamb (Columba palumbus) és a balkáni gerle (Streptopelia decaocto) (2. kép), alkalmi fészkelő a vadgerle (S. turtur).

A harkályok több képviselője is fészkel a Botanikus Kertben. A leggyakoribb a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) (3. kép), amely odúkészítésével számos más odúlakó, ám odút készíteni nem képes fajnak biztosít fészkelési lehetőséget. Emellett kis számban költ a nyaktekercs (Jynx torquilla) és a nagyobb testű zöld küllő (Picus viridis) is.

Jellegzetes, épületeinkhez kötődő faj a sarlósfecske (Apus apus), amely korábban nagyobb számban költött a Fekete Zoltán kollégium padlásán, de egy-két pár alkalomszerűen még most is fészkel.

2. kép: Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

 

3. kép: Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

 

A Botanikus Kertben megfigyelhető madárfajok zöme az énekesmadarak (Passeriformes) közé tartozik. A kert gazdag cserjeállománya számos cserjelakó énekesmadárnak nyújt kiváló fészkelési lehetőséget. Ezek közül a leggyakoribb és talán legismertebb faj a feketerigó (Turdus merula) (4. kép), amelynek közeli rokona, az énekes rigó (T. philomelos) (5. kép) is jellegzetes fészkelő a területen. A cserjeszintben költő poszátaféléket a barátposzáta (Sylvia atricapilla) (6. kép) és a kis poszáta (S. curruca) képviseli, de jórészt a bozótosokban vagy kisebb fák ágvilláiba építi zacskószerű fészkét az őszapó is. A gyepszintben fészkelő énekesmadarak közül a Botanikus Kertben is gyakori csilpcsalpfüzikét (Phylloscopus collybita) és a vörösbegyet (Erithacus rubecula) említhetjük.

4. kép: Feketerigó (Turdus merula)

 

5. kép: Énekes rigó (Turdus philomelos)

 

6. kép: Barátposzáta (Sylvia atricapilla) család

 

A másodlagos odúlakó (odút nem készítő) fajok főként a nagy fakopáncs által vésett odúkra vannak utalva. Emellett több, mint 100 kihelyezett mesterséges madárodút is találunk a Botanikus Kertben. A legkisebb, mindössze 28 mm röpnyílású, A típusú madárodúk (10 darab) elsősorban a kistermetű cinegefajok – mint a barátcinege (Poecile palustris) (7. kép), a kékcinege (Cyanistes caeruleus) és a fenyvescinege (Periparus ater) – megtelepedését segítik elő. A 35 mm röpnyílású, B típusú odú (8a. kép) a mesterséges odúk közül a legszélesebb körben használt, közel 80 darab van telepítve a Botanikus Kertben. Leggyakrabban a széncinege (Parus major) (9. kép) használja költésre, de alkalmanként a csuszka (Sitta europaea), és az örvös légykapó (Ficedula albicollis) is elfoglalja. A félig nyitott, C típusú odút – amelyből 5 darab található a soproni kampuszon – a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) használja előszeretettel, de megtelepedhet benne a szürke légykapó (Muscicapa striata), valamint a házi veréb (Passer domesticus) (10. kép) is. Utóbbi faj részére 3 darab, úgynevezett veréblakótelep is kihelyezésre került. A nagy (55-60 mm) berepülőnyílású, D típusú odúból (8b. kép) 6 darab áll rendelkezésre, ezeket elsősorban a seregélyek (Sturnus vulgaris) használják. Különleges odútípus (8c. kép) szolgál a fakuszok (Certhia spp.) megtelepítésére. Ezek a fajok előszeretettel fészkelnek be a leváló kéreg alá, a fakuszodú segítségével pedig ezt a ritka mikroélőhelyet igyekszünk mesterségesen létrehozni. A nagyméretű bagoly-költőláda (8d. kép) – amelyből 5 darabot találunk a Botanikus Kertben – a macskabagoly megtelepítésére szolgál. Emellett 3 darab speciális, henger alakú kuvikodút is kihelyeztek a kisebb termetű bagolyfélék esetleges megtelepedésének elősegítésére.

7. kép: Barátcinege (Poacile palustris)

 

8. kép: Kihelyezett odúk a Botanikus Kertben: (a) B-típusú odú; (b) D-típusú odú; (c) fakuszodú; (d) macskabagoly-láda

 

9. kép: Széncinege (Parus major) fiókák B típusú mesterséges odúban

 

10. kép: Házi verebek (Passer domesticus)

 

A lombkoronaszint ugyancsak változatos énekesmadár-közösségnek biztosít fészkelési lehetőséget. Bár a rekedtes, károgó hangja alapján nem feltételeznénk, de a vetési varjú (Corvus frugilegus) (11. kép) is az énekesmadár-alakúak rendjébe tartozó, telepesen fészkelő madár. A Botanikus Kert platánfái adnak otthont fészektelepüknek, amely jelenleg 15-20 párból áll. További fészkelő varjúfélék a területen a szajkó (Garrulus glandarius), vagy népies nevén mátyásmadár, valamint az épületek zugaiban költő csóka (Corvus monedula). Lucfenyőkön fészkelnek hazánk legkisebb madarai, a királykák (Regulus spp.). A Botanikus Kertben mindkét fajuk, a sárgafejű- (R. regulus) és a tüzesfejű királyka (R. ignicapilla) egyaránt rendszeresen megjelenik. Számos pintyféle is költ a területen, melyek közül a leggyakoribb az erdei pinty (Fringilla coelebs), de előfordul még fészkelőként a meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes), a tengelic (Carduelis carduelis), a zöldike (Chloris chloris) és a csicsörke (Serinus serinus).

11. kép: Vetési varjú (Corvus frugilegus) fészektelep

 

A tavaszi- és őszi vonulás során, valamint a telelési időszakban emellett több érdekes fajjal is találkozhatunk. Ilyenek például a fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes), a szőlőrigó (Turdus iliacus), a fenyőpinty (Fringilla montifringilla), a csíz (Spinus spinus), valamint a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) (12. kép). A madarak áttelelését több madáretető és a rendszeres téli etetés is segíti.

 

Prof. dr. Winkler Dániel

 

12. kép: Süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) hím

 

ugrás az oldal tetejére

A Soproni Egyetem Botanikus Kertjének gombavilága

ugrás az oldal tetejére

A változatos növényvilágnak és a Botanikus Kertben történő munkálatoknak köszönhetően változatos gombavilág alakulhatott ki. A kert gombavilágának monitorozása 1998 óta történik, melynek folyományaként 2015-ig 171 gombafajt sikerült azonosítani. Ez a szám évente néhány fajjal azóta is emelkedik. A talált fajok 33%-a gyökérkapcsolt (mikorrhizás), 5%-a parazita, 22%-a faanyagon növő lebontó, 40% talajon vagy növényi anyagokon növő lebontó gomba. Vizsgálataink alapján a Botanikus Kert gombavilága részben a Soproni hegyvidék, részben a Dudlesz erdő gombavilágával fed át, mintegy átmenetet képezve. Ugyanakkor több olyan faj is akadt, melyet Sopron környékén itt találtak először. Két védett faj, az olaszgomba és a csoportos csiperke is előkerült a kertből. Ezen túl tíz veszélyeztett fajt és számos magyarországi vöröslistás gombafajt sikerült azonosítani.

 

Egy terület gombái hatással vannak a növényzetre és viszont, így egy pár mondatban ki kell térnünk a növényekre is. A Soproni Botanikus Kert fejlesztése 1923 után kezdődött 17,2 hektáron; az erdőmérnök oktatás támogatására. Később újabb ültetvényeket hoztak létre növényföldrajzi alapon, így alakultak ki a kelet-ázsiai és észak-amerikai fás csoportok. A kert jellemzően mérsékelt övi növényeket tartalmaz, gyűjteményében mintegy 2700 fás szárú taxon fordul elő. A talaj felső rétege kedvező tápanyag- és vízellátású, gyengén savanyú pH-jú. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a kert szubalpesi klímájú. Az átlagos évi csapadékmennyiség 690 mm.

Ha az időtávlatot nézzük, vannak olyan gombafajok, melyek évről-évre hoznak termőtestet, másokat csak egyetlen egyszer sikerült eddig megfigyelni. Az előbbire jó példa a késő tavasztól a fagyokig esők után megtalálható sárguló vagy karbolszagú csiperke (Agaricus xanthodermus), a tavasszal előbújó májusi pereszke (Calocybe gambosa) vagy az őszi fenyő-pereszke (Tricholoma terreum), utóbbira a zöldes nedűgomba (Gliophorus psittacinus), szürkepikkelyű csengettyűgomba (Pluteus ephebeus), vagy a gémüstökgomba (Typhula fistulosa).

Ha a gombák térbeli elhelyezkedését nézzük, akkor a fákkal gyökérkapcsolatban élő fajok nyilván mindig ugyanott jelennek meg (pl. a már említett fenyő-pereszke), míg a lebontók ott hoznak termőtestet, ahol számukra kedvező a környezet. Utóbbira példa lehet a gyakori sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare), a gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea) vagy az efemer sárga kérészgomba (Bolbitius titubans).

A Botanikus Kert egész területe védett, így gombát szedni itt nem lehet, bár több ehető faj is tenyészik itt, pl. az említett májusi pereszke vagy a szürke tölcsérgomba (Clitocybe ne). Az ehető fajokon túl súlyosan mérgezők is vannak a területen, pl. több susulyka fajjal találkozhatunk, de előfordul a rettegett gyilkos galóca (Amanita phalloides) is és más mérgező gombák.

Végezetül essen szó néhány érdekességről. A homoki és erdei szömörcsög mellett friss mulcson lehet találkozni a kutyaszömörcsöggel (Mutinus caninus), ugyancsak faanyagon fordul elő a csíkos pohárgomba (Cyathus striatus). A zöld csuklyásgombát (Leotia lubrica) zselészerű állagáról és különös alakjáról ismerhetjük fel, a kert két pontján került eddig elő. A szelídgesztenye és a csertölgy korhadó kupacsán élő korhadékbontó gomba a kupacslakó csészegomba (Lanzia echinophila). Talán a legkülönlegesebb a vörös rovarrontógomba (Cordyceps militaris), mely lepkék, főként araszolók földben rejlő bábjain élősködik és elpusztítja azokat. Amikor a bábok elpusztulnak, akkor fejleszt a felszínre egy feltűnő színű, narancsos termőtestpárnát.

Kérjük, Ön is védje a Botanikus Kert gombavilágát, a megjelenő termőtesteket ne szedje le, ne tapossa el! Köszönjük.

Dr. Börcsök Zoltán

 

 

 

 

 

ugrás az oldal tetejére

Méhlegelő a GT parkolóban - Élőhelykezelés

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Az aktivitás során a GT parkoló által körülhatárolt, kaszállással fentartott gyepterület hasznosítása meéhlegelőként.

Tevékenység felelőse: Tari Tamás

ugrás az oldal tetejére

Lakott-területi vadmegjelenésekből adódó konfliktusok vizsgálata

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Egyre gyakrabban okoznak konfliktusokat a lakosság körében a lakott-területen megjelenő ill. ott megtelepedő állatfajok. Amelyek jelenkétükkel, károkozásukkal, humánegészségügyi kockázattal váltanak ki. Vizsgálatok során több város és vadfajt érintő felméréseket folytatunk, különböző kutatási módszerekkel. Annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphassunk a lakott-területen megjelenő fajok viselkedéséről, továbbá felmérjük a kiváltó okokat és kidolgozzuk a mérséklési lehetőségeket.

Tevékenyég felelőse: Tari Tamás

ugrás az oldal tetejére

Úthálózatok okozta fragmentációs hatások vadgazdálkodási vonatkozásai

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása: 

A vonalas létesítmények, kerítések, épített környezet feldarabolja a természetes élőhelyeket. Sok esetben ezzel limitálják, elzárják egyes fajok mozgási lehetőségeit. Kutatás során gyorsforgalmi utak okozta fragmentációs hatások mértékét és az átjárást biztosító műtárgyak elhelyezésének, kialakításának sajátosságait vizsgáljuk. Eredmények felhasználásával, lehetőség nyílik a különböző vadfajok számára optimális kialakítású vadátjárók megtervezésére. A kutatás másik része a kerítések okozta élőhelycsökkenés mértékének vizsgálata és azok vadfajokra gyakorolt hatásának felmérése.

Tevékenység felelőse: Tari Tamás

ugrás az oldal tetejére

Források és fenntartásuk gyakorlat

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

 Erdőterületen elhelyezkedő források komoly természetvédelmi értéket képviselnek. Ezt az értéket megerősíti, hogy a bővebb vizű források a törvény erejénél fogva védettek. A természetivédelmi mérnök szakos hallgatók számára a források megőrzéséhez, kezeléséhez szükséges ismeretek nélkülözhetetlenek. A tárgy keretében a források tipológiájának ismertetése zajlik, amelyek segítségével megérthetők e védett víztani értékek alapvető működése, illetve az, hogy hogyan kapcsolódnak a természetes vízkörzés egyéb elemeihez. A tananyag része a forrásfoglalás természetközeli módszereinek vizsgálata, illetve a forrásfoglalás karbantartásának ismerete. A hallgatók a tanulmányaik során többféle forrásfoglalást látnak a terepi körülmények között, ahol a megszerzett ismeretek konkrét források, illetve forrásfoglalások esetében alkalmazhatóak.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Kalicz Péter

ugrás az oldal tetejére

Erdei vízkörforgalom

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:  

A hidrológiai ismeretek megszerzése nem korlátozódhat pusztán a tanórákra, hanem más tevékenységekhez kapcsolódva is érdemes őket bemutatni. Hazánkban az erdőállományok léte elválaszthatatlan a számukra minimálisan szükséges vízmennyiség rendelkezésre állása nélkül. A vallásos fiatalok számára fontos, hogy a teremtett világ összetettségét ilyen természettudományos beszélgetés során megismerjék. Az erdei vízkörforgalom erre egy ideális keret. A kapcsolódó fogalmak a Hidegvíz-völgyben elhelyezkedő kutatási területen ismerhetők meg, ahol egyszerre megmutathatók a vízkörforgalom mérésére alkalmas eszközök is. A fiatalok fogékonyak az új információkra, ezért érdemes nekik bemutatni, hogy az erdő, több mint rekreációs hely, és mi a szerepe a lokális és globális vízháztartásban. Sok téves információ veszi őket körül az online térben, ezért ezen az alkalmon testközelből megtapasztalhatták a helyi sajátosságokat is bemutató kutatási helyszínek által szolgáltatott tapasztalatokat, és betekintést nyerhettek a kutatások során kapott eredményekbe, amik világszemléletüket és a pályaorientációjukat is befolyásolhatja.

 

 

Tevékenység felelőse: Gribovszki Zoltán

ugrás az oldal tetejére

Greenbee projekt

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Méhek tevékenységére alapozott biomonitoring szolgáltatás, amely során a méhek által gyűjtött kaptártermékek kémiai analíziséből következtetünk egy adott terület környezeti állapotára. Az eredmények jól kiegészítik a konvencionális környezeti monitoing által kapott adatokat.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Lakatos Ferenc, Dr. Kovács Zoltán, Dr. Rétfalvi Tamás

ugrás az oldal tetejére

Erdőrezervátumok botanikai felmérése

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Évente 2-3 erdőrezervátumban végzünk botanikai felméréseket, 2023-ban a Virágos-hegy ER és a Tátika ER területén történtek a terepi munkák. Az 50 x 50 méteres rácsháló pontokon 30 kör alakú mintaterület kerül kijelölésre, amelyek szabályos mértani rendben helyezkednek el. Ezekben följegyezzük az ott lévő fás- és lágyszárú növényfajokat, azok borítását. Ezeken túl vizsgáljuk az újulatot és a cserjeszintet is, ahol a fajkészleten túl a vadkárosítás mértékét is meg kell állapítanunk. Eredményeink kiértékelése után bekerülnek az Országos erdőrezervátum-hálózat Adattárába, alapfelmérésként összehasonlítási lehetőséget adnak a jövő felméréséire nézve.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Bartha Dénes

ugrás az oldal tetejére

Agrárerdészeti szeminárium

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Évente 1-2 alkalommal a témában futó pályázatok keretében vagy oktatási tevékenységhez kapcsolódóan a hallgatók közelebbről is megismerhetnek egy-egy agroerdészeti rendszert, ahol a gazdálkodó vagy kutató tolmácsolásában kerülnek bemutatásra a terület létesítésével és fenntartásával kapcsolatos tapasztalatok, a természeti és kulturális értékek megőrzésének és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartásának fontossága és gyakorlati vonatkozásai, valamint fenntartható gazdálkodás megvalósításának legjobb gyakorlatai kerülnek bemutatásra.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Vityi Andrea

ugrás az oldal tetejére

Méhlegelő installáció a GT parkolóban - Élőhelykezelés

ugrás az oldal tetejére

 

Tevékenység leírása:  Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak a beporzó rovarok, köszönhetően annak, hogy jelentős emberi beavatkozásoknak köszönhetően csökken a számuk, különösen az emberi tevékenységekkel fokozottan érintett urbanizált környezetben. A fajok védelme érdekében elengedhetetlen, hogy egyre nagyobb hangsúly fektetődjön e rovarok védelmére. Ennek egyik módja a rovarbarát területek vagy méh-legelők kijelölése. A Soproni Egyetem 2023-ban a működési területén található parkolóhoz kapcsolódó 1200 m2 es, korábban rendszeresen fűnyírással kezelt területen hagyott fel a gyep kaszálásával. Mindezt egy, az Egyetem kezdőbetűit tartalmazó installáció formájában. A cél az volt, hogy a dolgozók és látogatók körében felhívja a figyelmet arra, hogy a kaszálás felhagyásával, rövid időn belül virágos felület érhető el a természet közreműködésével. Az installáció betűinek kaszálásával, pedig szemléltethető maradt a két hasznosítási módszer közötti különbség. A beavatkozás hatására, virágos felület jött létre, ami tavasztól őszig biztosított lehetőséget a beporzóknak és pillangóknak.

Tevékenység felelőse: Dr. Tari Tamás

ugrás az oldal tetejére

Év fája ismertetése

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Az Év fája kuratórium elnöke a Soproni Egyetem professzora, aki minden évben 3 fafajra tesz javaslatot, amelyek közül internetes szavazás alapján kerül kiválasztásra az adott év fája. 2023-ban 27. alkalommal választották meg az év fafaját, amelyekről minden évben előadásokat tartunk egyetemen belül, Sopron városában, illetve külső meghívásokra. Az év fájáról ismertető cikkek készültek az Erdészeti lapokban (5-6 részes sorozatban), a TermészetBúvár, Élet és Tudomány, Honismeret folyóiratokban. Külön honlapot is üzemeltetünk. Az év faegyedét az Ökotárs Alapítvány választja meg, de ennek népszerűsítéséből a Soproni Egyetem is kiveszi a részét. A 2023-as évben az Év Fájának választott vénic-szil egy példányának formális elültetésére 2023. március 22-én került sor a Soproni Egyetem Botanikus Kertjében.

 

 

Tevékenység felelőse: Dr. Bartha Dénes

ugrás az oldal tetejére

Korhadó és holt fák jelentőségének vizsgálata a Soproni Egyetem Botanikus Kertjében

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:  

A korhadó és holt fáknak óriási jelentősége van a fás élőhelyeken, számos állatfaj életmódjához ezek a források nélkülözhetetlenek: ezeket a fákat használhatják pihenő-, szaporodó-, táplálkozó- vagy búvóhelyül. Az ilyen élőhelyeken megvan a szerepe mind az álló, a fekvő és a föld felett, más fákon nyugvó fáknak is. Az erdőben sétálva a laikus szemlélődő sokszor azt gondolja, az erdő beteg, ha nem csak élő fák alkotják, számukra akár zavaró is lehet a kidőlt vagy lábon száradt, elpusztult fa. A hallgatói feladat céljaként a konkrét felmérések mellett éppen ezért a szemléletformálás, a lakossági tájékoztatás is fontos szerepet kap, amelyek lehetséges módjának kidolgozása, költségvonzatának meghatározása is célkitűzés.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Winkler Dániel

ugrás az oldal tetejére

Vonuló vízimadárfajok megfigyelése élőhelyrekonstrukciós területen

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

 A Vadászati állattan tárgy gyakorlatának keretében megvalósuló terepi foglalkozás során a hallgatóknak lehetőségük nyílik vízimadárközösségek megfigyelésére két élőhelyrekonstrukcióval érintett területen, az őszi vonulási időszakban. A fajok megfigyelése/bemutatása során felhívjuk a figyelmet a legfontosabb morfológiai bélyegekre, külön figyelmet szentelve a hasonló fajok elkülönítésére.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Winkler Dániel

ugrás az oldal tetejére

Léknyitások hatása a fészkelő madárközösségekre a TAEG területén

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Gyertyános-tölgyesekben végzett lékbontások hatását vizsgáltuk a fészkelő madárközösségekre a Soproni-hegység területén. A felméréseket hang alapján végeztük a reggeli órákban lékbontással érintett, valamint kontroll erdőállományokban.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Winkler Dániel

ugrás az oldal tetejére

Lakott-területi vadmegjelenésekből adódó konfliktusok vizsgálata

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

 Egyre gyakrabban okoznak konfliktusokat a lakosság körében a lakott-területen megjelenő ill. ott megtelepedő állatfajok. Jelenkétükkel, károkozásukkal, humánegészségügyi kockázattok révén sokszor okoznak nehézséget a lakosságnak. A témában több kutatást is folytat a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet. A több vizsgálati módszer alkalmazásával történik a különböző lakott területeken előforduló vadfajok  viselkedésének megismerése. Automata kamerák segítségével, Sopron várossal határos élőhelyein elemzik az állatok megjelenését, ugyancsak itt folynak „One health – Egy egészség” szemléletű antibiotikum rezisztencia vizsgálatok, Sopron belvárosában pedig parlagi galamb monitoringot folytattak a kutatók. GPS nyakörvekkel vaddisznók esetében kerültek feltárásra Balaton-parti településeken történő megjelenések okai. Mindezen vizsgálatok eredményei hozzásegítenek egy olyan cselekvési terv kidolgozásához, amely a városokat körbe ölelő természettel történő harmonikusabb együttélést lehetővé teszik, a konfliktusok kialakulásának lehetőségét mérsékelik.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Tari Tamás

ugrás az oldal tetejére

Agroökológia és Permakultúra előadás

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Agroökológia és Permakultúra előadás szervezése külföldi hallgatók számára. Az előadás betekintést nyújtott a természetközeli, permakultúra elvei szerinti gazdálkodás gyakorlati vonatkozásaiba.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Vityi Andrea

ugrás az oldal tetejére

Rovardiverzitás monitoring

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Specifikus csalogatóanyagok (rovarferomonok) és eszközök (rovarcsapdák) felhasználása a Soproni Egyetem Botanikuskertjében előforduló bogarak monitorozása.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Lakatos Ferenc

ugrás az oldal tetejére

Erdőrezervátumok faállomány-szerkezeti vizsgálata

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

A hazai erdőrezervátumok faállomány-szerkezeti vizsgálatának célja, hogy nyomon követhessük a rezervátumokban végbemenő változásokat. Ez a különböző fafajok jelenléte és megjelenése mellett azok egészségi állapotában bekövetkező változások alapján értékelhető. Az erdőrezervátumok magterületén kitűzött mintapont hálózat pontjain történik mintavétel, amelynek során az 5 centiméternél vastagabb fa és cserjefajok magassági és vastagsági méretei mellett azok faja, egészségi állapota és a közvetlen környezetében való helyzete (szociális helyzete) kerül rögzítésre. Az egymást követő, 5-10 évente végzett mérésekkor a mintapontok koordinátái és az ezekhez viszonyított fa egyedek és cserjék helyzete alapján, nyomon követhetjük a mintapontok környezetében lévő erdő egészségi állapotának és szerkezetének változását.  A fekvő és álló holtfák adatainak rögzítése szintén ezeken a pontokon történik, amelyek az erdei életközösség számára nélkülözhetetlenek.

 

Tevékenység felelőse: Dr. Horváth Tamás

ugrás az oldal tetejére

Hidrológiai kutatások bemutatása

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:  

A erdészeti hidrológiai kutatások esetében fontos, hogy az elméleteket terepi körülmények között tudjuk tanulmányozni. A hidegvíz-völgyi kutatási terület segítségével több modellt sikeresen teszteltünk, amelyek segítségével a természetes erdők vízfogyasztását értékelni tudjuk. A mérőeszközökkel felszerelt kutatási terület a Soproni-hegység nyugati részén, a Soproni Tájvédelmi Körzet területén helyezkedik el. Jó lehetőséget ad arra, hogy az emberi tevékenységgel kevésbé zavart vízgyűjtőkön lehessen tanulmányozni az erdei vízkörzés folyamatait. A kutatási területen rendszeresen tartunk ismeretbővítő foglalkozásokat, amelyeken a szamai közönségen túl az érdeklődőket is szívesen tájékoztatjuk a mérésekről, illetve a kutatás eredményeiről.

 

Tevékenység felelőse: Gribovszki Zoltán, Kalicz Péter, Herceg András, Zagyvainé Kiss Katalin Anita

ugrás az oldal tetejére

Hidrológiai kutatások bemutatása Hidegvíz-völgy kísérleti kisvízgyűjtő területén

ugrás az oldal tetejére

Tevékenység leírása:

Az erdők csapadékmegosztó szerepének ismerete, számszerűsítése több szervezet számára fontos, akik olyan tématerületekkel foglalkoznak, mint pl. az árvízvédelem, erdészet, klímakutatás, természetvédelem. A hidegvízvölgyi program keretében a résztvevők a mérés módszereiről, valamint a csapadék hasznosulásának mennyiségi és minőségi jellemzőiről szerezhetnek személyes tapasztalat útján információkat, amiket későbbi szakmai pályafutásuk során hasznosíthatnak.

 

Tevékenység felelőse: Gribovszki Zoltán, Kalicz Péter, Zagyvainé Kiss Katalin, Herceg András

ugrás az oldal tetejére


Tartalomjegyzék Fel Következő