Megújult az OTKA rendszer: megjelentek az NKKP felhívások!
ugrás az oldal tetejére ugrás az oldal tetejéreMegjelent az ERC Proof of Concept Grant (ERC-2024-POC) pályázati felhívás!
ugrás az oldal tetejére ugrás az oldal tetejéreMegjelent a 2024/2025-ös tanévre az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program!
ugrás az oldal tetejéreMEGJELENT A 2024/2025. TANÉVI EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAM ÉS KOOPERATÍV DOKTORI PROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (a továbbiakban: NKFI Alap), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) útján, a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet alapján támogatást biztosít a Soproni Egyetem számára a 2024/2025-ös tanévre Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP-korábbi ÚNKP), azon belül Kooperatív Doktori Program (EKÖP-KDP) kialakítására és működtetésére.
A program célja:
- Minden karrierszakaszban támogatni a hazai kutatói és alkotóművészi utánpótlást, hogy tudomány- és művészeti területtől függetlenül segítse a kutatást és az innovációt
- Az EKÖP olyan alap-, mester- vagy doktori képzésben részt vevő hallgatókat, doktorváro-mányosokat, valamint fiatal oktatókat céloz, akik az egyetemükön eredményes kutatási és alkotói tevékenységet folytatnak.
- Kooperatív Doktori Program (KDP) címmel külön alprogram szól azoknak a doktori hall-gatóknak, akik vállalati együttműködés keretében a vállalatok számára hasznosítható kutatást végeznek.
További részletekért keresse a program honlapját: https://www.uni-sopron.hu/ekop
Minden érdeklődőnek sikeres pályázást kívánunk!
Megjelent a felhívás magyar-osztrák és magyar-szlovén nemzetközi kutatási pályázatokhoz!
ugrás az oldal tetejére ugrás az oldal tetejéreMegjelent a Research Grant Hungary kutatási pályázati felhívás!
ugrás az oldal tetejére ugrás az oldal tetejéreMegjelent a KKV Fókuszterületi Innovációs Program felhívás!
ugrás az oldal tetejére ugrás az oldal tetejéreMegjelent a Kétoldalú Tudományos és Technológiai (TÉT) együttműködés támogatása felhívás!
ugrás az oldal tetejére ugrás az oldal tetejéreElérhető az egyetemi COST pályázati felhívás!
ugrás az oldal tetejéreA COST a Management Committee ülésekre való kiutazáshoz, workshopokon, akciókhoz kapcsolódó konferenciákon való részvételhez, kutatói mobilitáshoz (short-term scientific missions, STSM), illetve az akciók eredményeihez kapcsolódó disszeminációs tevékenységekhez nyújt támogatást. A COST-akciók kutatási költségeit a résztvevők maguk teremtik elő saját intézményi forrásaikból, elkülönített központi keret a kutatás finanszírozására nincs.
A COST együttműködés érvényben lévő szabályai szerint – a keretprogram költségvetéséhez hozzájáruló COST-tagországok kutatói (így a magyar kutatók is) az igazgató bizottsági és a munkacsoportüléseken való részvételük költségeinek utólagos megtérítését kérhetik a COST-tól.
A COST Association 2023. július 4-én tájékoztatta a COST akciók résztvevőit, hogy a 2022/2056 számú tanácsi végrehajtási határozat értelmében a magyar alapítványi egyetemek kutatói a továbbiakban nem vehetnek részt COST akciók tevékenységeiben, és ez a már futó akciókra is vonatkozott, nem csak a határozat dátuma után indulókra. Az NKFI Hivatal a döntésre reagálva július 5-én és július folyamán több hivatalos levelet küldött a COST Association igazgatójának, melyben jeleztük, hogy a COST által hozott határozat nincs összhangban a tanácsi határozattal, hiszen az a részvételt társult tagként továbbra is engedélyezi az alapítványi egyetemeknek, csak a velük való pénzügyi kötelezettségvállalást tiltja. Kértük közreműködésüket a tanácsi határozatnak megfelelő feltételrendszer kialakításában és abban, hogy a helyzetet világos, fair és inkluzív kommunikáció övezze.
Kérelmünk alapján a COST új határozatot fogadott el, melynek értelmében 2023. november 1-től a Horizont Európa szabályoknak megfelelően vehetnek részt magyar alapítványi egyetemek kutatói COST akciókban, azaz közvetlen támogatást nem kaphatnak, Grant Holderek és ún. Local Organiserek nem lehetnek, de részt vehetnek az akciók tevékenységeiben. Az akciókban való részvételhez szükséges pénzügyi támogatást a Kormányzati Önerő Alap biztosítja.
A 2020-2.1.1-ED-2024-00313 azonosítószámú Támogatási szerződés keretében, a Kormányzati Önerő Alap támogatásával Egyetemünk kutatóinak is lehetősége van a COST keretében külföldi utak finanszírozására.
További részletekért és pályázással kapcsolatos kérdésekben Dr. Nyikos Bendegúz projektmenedzsertől (nyikos.bendeguz@uni-sopron.hu) kérhetnek tájékoztatást.
ugrás az oldal tetejéreMegjelent a magyar-izraeli kutatás-fejlesztési együttműködési program felhívása!
ugrás az oldal tetejére ugrás az oldal tetejéreFelsőoktatási LIFE innovatív ötletverseny indul 2024 őszén
ugrás az oldal tetejéreA Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) az Agrárminisztériummal és az Energiaügyi Minisztériummal közösen valósítja meg 2023. június 1. és 2026. május 31. között a „LIFE – Enhanced Capacity Building in Hungary” projektet az Európai Unió társfinanszírozásában.
A projekt célja, hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklusban ösztönözze a magyar szereplők hatékonyabb részvételét a LIFE Programban. Célunk – többek között – formálni a fiatalabb generáció gondolkodásmódját, hogy tanulmányaik befejeztével már rendelkezzenek vonatkozó ismeretekkel a közvetlen uniós források finanszírozási lehetőségeiről. A projektről bővebb információt a következő linken talál: https://mfoi.org/life-kapacitasepitesi-projekt/.
Az egyetemisták hatékony szemléletformálása érdekében szeretnénk az alábbi programunk megvalósításában együttműködést kezdeményezni felsőoktatási intézményekkel, valamint hallgatókat foglalkoztató partnereikkel, ahol az energiával, a körforgásos gazdasággal és fenntarthatósággal, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos LIFE alprogramok céljaihoz illeszkedő tématerületeken tevékenykednek.
A projekt keretében az egyetemisták szemléletformálására egy innovatív „ötletverseny” keretében kerülne sor. A 2024-es őszi félévben szeretnénk az ötletverseny pályázati felhívását megjeleníteni a felsőoktatási intézmények és partnereik erre alkalmas platformjain, illetve azt követően egy online előadás keretében (tervezetten 2024. december 2-án) bemutatni a LIFE programot és a 2021-2027-es költségvetési időszakban kitűzött céljait az érdeklődő hallgatók számára. Az ötletverseny felhívásának keretei szerint a pályamunkákat a LIFE Program három releváns alprogramja esetében lenne lehetőség benyújtani:
- Körforgásos gazdaság és életminőség (ENV)
- Az éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás (CLIMA)
- Tiszta energiára való átállás (CET)
A Körforgásos gazdaság és életminőség alprogram esetében kiemelt témakör a körforgásos gazdaság és hulladék, a zajterhelés és a vegyi anyagok csökkentése, az új európai Bauhaus (NEB), továbbá a környezeti elemek (talaj, víz, levegő) védelme, valamint mindezekhez kötődően a környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás (ENV-GOV). További részletek ezzel kapcsolatban az alábbi magyar nyelvű honlapon olvashatók:
https://xn--krnyezetvdelem-jkb3r.hu/kornyezetvedelmi-finanszirozasi-rendszerek-life
A benyújtott pályamunkákat egy előre felállított szakértő zsűri megvitatja és értékeli, majd kiválasztja a legígéretesebbeket, az adott alprogram céljainak eléréséhez legjobban illeszkedőt. A kiválasztott legjobb 3 pályamunka révén a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy a verseny keretében benyújtott ötletüket hazai piaci szereplőkkel (pl. energiacégek, KFI területen tevékenykedő cégek, stb.) közösen projektkoncepcióvá fejleszthessék, tehát együtt dolgozhassanak egy valódi LIFE vagy más közvetlen uniós projekt benyújtásáig terjedő szakaszán, ezzel is jelentős tapasztalatot szerezve egy környezet- és éghajlatvédelmi témájú projekt tervezési folyamatában.
Az Egyetem üdvözölte a kezdeményezést és csatlakozott az ötletversenyhez. A pályázati felhívás már idén, az őszi félévben kiírásra fog kerülni, melynek megjelenéséről tájékoztatjuk majd az egyetemi polgárokat.
További hasznos linkek:
https://lifepalyazatok.eu/
https://cinea.ec.europa.eu/programmes/life_en
Digitális transzformáció az oktatásban - interjú Dr. Paár Dáviddal
ugrás az oldal tetejéreA „Soproni Egyetem Digitális Transzformációja az Oktatásban (SOE-DTO) 2022-2026” projekt szakmai napja kapcsán Dr. Paár Dáviddal, a projekt szakmai vezetőjével beszélgettünk a projekt céljairól, eddigi eredményeiről és a közeljövő terveiről.
Október 4-én volt a projekt szakmai napja a Ligneumban, ami tulajdonképpen az első olyan nyilvános esemény volt, ahol a projekt széles körben bemutatkozott az egyetemi polgárság számára. A program nagyon sokrétű volt, összefoglalnád, hogy mik a projekt főbb céljai, miért fontos ez az Egyetemnek?
A projekt alapvető célja, hogy az oktatási tevékenység digitális átállását segítse. Ez nem csak a mi Egyetemünkön, hanem az összes hazai felsőoktatási intézménynél abszolút prioritás jelenleg, tehát nem tehetjük meg, hogy lemaradunk a hazai riválisoktól. Ugyanakkor a hazai felsőoktatásban egyelőre gyerekcipőben jár a digitális oktatástámogatás és a digitális technológiák alkalmazása, nemzetközi viszonylatban ennek már igen komoly gyakorlata van, ezért elengedhetetlen, hogy a megváltozott hallgatói, piaci igényekre reagálva a magyar egyetemek is elinduljanak ebbe az irányba.
A technológiai eszközök, az informatika fejlődése új távlatokat nyitott a pedagógiában is, ráadásul a tanulni vágyók is gyorsan akarnak piacképes tudáshoz jutni úgy, hogy mindezt lehetőleg egyéni tanulási útvonalakkal és időbeosztással tehessék meg. Ezekre a felsőoktatásnak is reagálnia kell.
Mindezek mellett pedig a demográfiai helyzet alapján az vetíthető előre, hogy a felsőoktatásba a jövőben újonnan belépő, fiatal felnőtt hallgatók száma csökkenni fog. Tehát hosszú távon a hallgatói létszámok akkor tarthatóak csak fenn, ha egyfelől a munka világában már elhelyezkedettek irányába nyitunk, másfelől pedig külföldi hallgatókat tudunk vonzani az egyetemre. Utóbbi csoportokat akár teljes mértékben távoktatásra alapozottan. Ebben megint csak a technológiáknak lesz kulcsszerepe.
Mindezek úgy tűnik, hogy egy hosszútávú szemléletmód részeként jelennek meg az Egyetem életében. Mindezen távlati perspektívák kapcsán milyen rövidebb távú részcélokat fogalmazott meg a projekt?
Igen, valóban, az Egyetem vezetése távlatokban gondolkozik és ezeket a távlatokat kell, hogy a projekt úgy szolgálja, hogy önmagán túlmutatva, a projekt életciklusán túl is maradandó nyomokat hagyjon ill. lefektessen olyan alapokat, amelyekre lehet építkezni majd a későbbiek során.
Mindezek keretében egy jelentős informatikai infrastruktúra fejlesztés mindennek az alapja. Ehhez szorosan kapcsolódnak azok a digitális oktatási e-learning rendszerek, amelyek a tananyagfejlesztés kereteit teremtik meg. Utóbbihoz szervezetfejlesztés és belső képzések egyaránt társulnak.
Mindezeket kiegészíti a Karok képzési portfóliójában lévő szakok munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő átvilágítása és fejlesztése, valamint az egyetemi adatvagyon újszerű, mesterséges intelligenciával támogatott elemzése. Ez utóbbi rávilágíthat a hallgatói lemorzsolódást csökkentő kulcstényezőkre és beavatkozási pontokra.
Végül pedig egy kisebb szelete a projektnek az Egyetem nemzetközi láthatóságának fokozása, az egyetemi rangsorokban történő előrelépés támogatása és a nemzetközi hallgatói bázis szélesítése is.
Meglehetősen széleskörű tevékenységcsomagnak tűnik mindez. Összefoglalnád, hol tart a projekt jelenleg? Melyek azok a már kézzel fogható eredmények, amelyeket sikerült elérni?
Számos informatikai eszközbeszerzésre került sor, például ennek köszönhetően újult meg az egyetemi wifi hálózat a legtöbb épületünkben. Jelenleg is zajlik egy közbeszerzési folyamat, amelynek a keretében különféle oktatástechnológiai eszközöket szerzünk be, például hibrid oktatást lehetővé tevő szemináriumi termekhez és nagyelőadókhoz. Sajnos ez a projektelem jóval lassabban halad rajtunk kívül álló okok miatt, mint azt terveztük, de talán lassan ez is célegyenesbe ér. A B épületben a termek átalakítási munkái már gőzerővel zajlanak.
Az informatikai infrastruktúránál maradva, de már a szoftveres területen, beszereztük a Course Garden e-learning keretrendszert, amely a molekuláris pedagógiai módszertan alkalmazásával kínál innovatív, és projekt alapon szerveződő tananyagfejlesztési lehetőséget. Ebben a rendszerben eddig 9 kollégánk fejlesztett rendkívül izgalmas kurzusokat, amelyeket karokon átívelő módon kínálunk hallgatóinknak. Ezekkel a típusú tananyagokkal már közel 350 hallgatónk találkozhatott tanulmányai során.
Ráncfelvarrásra került az Egyetem Moodle e-learning rendszere, amely sokkal felhasználóbarátabb és modernebb köntösbe öltözött, gyakorlatilag teljesen kicseréltük. Eddig 29, a tantervi hálókban megjelenő kurzust fejlesztettek az oktató kollégák a projekt keretében a rendszerbe, amivel több, mint 1100 hallgatót tudtunk eddig elérni és jelenleg is számos kurzus fejlesztése zajlik.
Itt kell megemlítenem, hogy kommunikáció, kutatásmódszertan és innovációmenedzsment területeken belső képzésekre szánt kurzusokat is kidolgoztak kollégáink (például „Konfliktuskezelés és asszertív kommunikáció”, „Social Media Marketing gyakorlata” vagy éppen a „Hatékony szakirodalomkeresés és publikálás” címmel), amelyeket rövidesen az egyetemi polgárok számára széles körben elérhetővé fogunk tenni.
Ha jól sejtem, a digitális tananyagok fejlesztése digitális pedagógiai módszertani ismereteket is feltételez.
Igen, ez így van. Ezért a projektben feladatunk egyfelől széleskörű mentori tevékenység biztosítása oktatóink számára, mindez most már intézményesült formában is, továbbá olyan belső képzések rendszerének kialakítása, amelynek eredményei reményeink szerint egyre jobban át fogják hatni az Egyetem szervezetét.
Milyen belső képzésekre kell ebben az esetben gondolni?
Rövidebb és hosszabb lélegzetvételű képzésekben egyaránt gondolkodunk, melyek akár online, akár személyes jelenlétűek lehetnek. Egyfelől a Moodle rendszerünkben már most is találhatnak a kollégák ilyen, szabadon tanulmányozható kurzusokat (pl. „Bevezetés az ingyenes online felületekkel és szoftverekkel támogatott videó-előadás készítésébe”; „Digitális tanulás, e-learning modellek, e-didaktika” vagy éppen az „Elektronikusan támogatott kurzusok fejlesztési folyamata”), de tervezünk még továbbiakat is a jövőben (például felsőoktatáspedagógia témakörben).
A Moodle rendszer újra indítását követően a Teams felületén szerveztünk online oktatást, ami bár nem volt minden esetben zökkenőmentes, de mindenképpen tartalmas volt. Ennek az oktatásnak a videóanyagai témakörökre felbontva és lerövidítve elérhetőek oktatóink számára utólagosan is a rendszerben, valamint ezeket a jövőben még bővíteni is fogjuk.
Azt gondolom, hogy unikumot jelent az, hogy tíz kollégánkat lehetőségünk volt a Pannon Egyetem e-learning fejlesztő képzésére is beíratni. Az ilyen egyetemközi együttműködéseknek nagy jelentőséget tulajdonítunk egyébként is, sokat tudunk tanulni belőlük. Így kooperálunk a Károli Gáspár Református Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel is.
Végül meg kell említeni, hogy ezév februárjában a Benedek Karral együttműködve személyes jelenléttel szerveztünk digitális pedagógiai módszertani oktatást, mely kapcsán külön szeretném megköszönni a BPK vezetésének az együttműködés lehetőségét.
A jövőben egy egész tanévre kiterjedő képzési naptárral szeretnénk előállni, hogy tervezhető módon kapcsolódhassanak a kollégák be ezekbe az alkalmakba.
Említetted, hogy a szervezeti háttér is megerősítésre kerül, sőt a szakmai napon bemutattad a támogató, mentor kollégákat is. Tudnál róluk pár szót mondani?
Persze, örömmel, hiszen nagyon komoly munkát végeznek. A projekt keretében felállt a Digitális Oktatásmódszertani Csoport, akik a fejlesztési folyamat kezdetétől segítséget nyújtanak a pedagógiai alapoktól a technikai megvalósításig. Az egyetemen a terület két úttörője Ambrus Attila és Koloszár László kollégáink, akik évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek a digitális oktatás területén. Ők eddig a Moodle tananyagok fejlesztésében segítették a kollégákat, azonban ezév őszétól László látja el a Csoport vezetői teendőit is. A csoport tagja szeptembertől Györgyi-Ambró Kristóf, aki digitális pedagógiai szakértőként erősít minket, valamint Banadics Adrienn, aki a Course Gardenben tananyagot fejlesztőket mentorálja. Az oktatásszervezés területén pedig Márton Balázs kollégánk dolgozik velünk.
Azt fontos hangsúlyoznom, hogy a Csoport munkája nem csak a pályázati tevékenységekre terjed ki, hanem minden oktatóhoz szeretnénk eljutni képzésekkel, segítségnyújtással, hogy katalizálni tudjuk a program nevében is megfogalmazott digitális transzformációt az oktatásban. Ezért a következő hetekben szeretnénk eljutni minden intézethez, hogy megvitathassuk, miként tudnánk leghatékonyabban támogatni az intézetek munkáját, valamint rövid kérdőívet is megosztunk a következő napokban, mellyel az oktatók oktatásmódszertani képzési igényeit szeretnénk megismerni.
A projekt kapcsán pedig arról se feledkezzünk meg, hogy hatékony projektmenedzsment nélkül a legjobb szakmai programok sem lehetnek sikeresek. Nagyon sok támogatást kapunk Timár Andreától, a projekt menedzserétől, Katona Györgytől a koordinációban, valamint az adminisztratív területen Kocsisné Lengyel Judittól, Novotni Adrienntől és Varga-Ilyés Virágtól. De meg kell említenem az Informatikai Igazgatóság munkatársait is, Locsmándi Szabolcs igazgató úrral, valamint Hajtó Csabával és Bodré Ádámmal, akik sok esetben akár éjszakába nyúlóan segítettek bennünket. Látható, hogy egy komoly létszámú stáb dolgozik azon, hogy szintet tudjunk lépni a digitalizáció terén, de mindez máshogy nem is működhetne.
Végül beszéljünk pár szót arról is, hogy mik a közeljövő tervei?
A tananyagfejlesztés, a tantervek átvilágítása tovább folytatódik a karokon, továbbá egyéni pályázatokat írunk ki, első lépésben az BPK-n, majd az FMK-n, továbbá nem sokára újra meghirdetjük a felnőttképzési kurzusok kifejlesztésére irányuló pályázatot is. Örömmel vesszük azon kollégák jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának hozzánk a tananyagfejlesztési munkákban.
Ezen kívül rövidesen jelentkezünk belső képzési kínálatunkkal és szeretnénk a hallgatóság igényeinek is teret adni a projekt keretében. Hiszen, végülis az egész projekt azért van, hogy ők minél sikeresebben teljesíthessék tanulmányaikat.
Végül szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem az egyetem felső vezetésének ill. a kari vezetőknek azt a támogatást, amelyet kaptunk ezidáig, és persze erre ezt követően is számítunk, hiszen a mi dolgunk az, hogy szolgáltassunk a hallgatók, az oktatók és tulajdonképpen a karok irányába is.
Köszönjük szépen az interjút, további jó munkát kívánunk a projektben feladatokat ellátó valamennyi kollégának!
További információ elérhető a projekt hivatalos aloldálán.
ugrás az oldal tetejéreElérhető a francia, kínai és szlovák Kétoldalú Tudományos és Technológiai (TÉT)!
ugrás az oldal tetejére ugrás az oldal tetejérePályázati felhívás a Soproni Egyetem magas minőségű publikációk megjelenésének finanszírozására
ugrás az oldal tetejéreA Soproni Egyetem, mint az RRF-2.1.2-21-2022-00011 „A Soproni Egyetem digitális transzformációja az oktatásban (SOE-DTO) 2022-2026” című projekt megvalósítója, a pályázat keretében célul tűzte ki az egyetem nemzetközi láthatóságának fokozását magas minőségű publikációk által, melynek elősegítése érdekében lehetőséget biztosít a 2024.11.04. és 2025.12.31. közötti időszakban D1, Q1 és Q2 publikációk megjelentetésére.
A Soproni Egyetem polgárai, mint szerzők, a publikációk megjelenését támogató finanszírozásban részesülhetnek, mely közvetlenül a megjelenést biztosító folyóirat számára fizetendő összeg mértékéig terjed, melyet az intézmény nevére és címére kiállított számla alapján az Egyetem egyenlít ki.
Rendelkezésre álló keretösszeg: 15.000.000 Ft.
ugrás az oldal tetejéreHorizon Europe Infónap: Horizon Implementation Day Youtube Stream 2024. november 5.
ugrás az oldal tetejéreOnline Horizon Europe Infónapot tart az EC Europe grant management témában a hivatalos Youtube csatornán.
A részvétel ingyenes és az alábbi linken érhető el. Az előadáson a szerződésmódosítás, a kifizetések és reportok témaköreit járjak körül, valamint a stream mellett a megszokott módon Slido Q&A session keretein belül kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődök.
A tervezett menetrend alapján 9:30 és 13:00 között kerül sor az Infónapra.
ugrás az oldal tetejére
Magyar Tudományos Akadémia: Pályázati felhívás gyermeket nevelő kutatók támogatására
ugrás az oldal tetejérePályázati felhívás gyermeket nevelő kutatók támogatására 2025
A Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) a 27/2021. (X. 28.) MTA elnöki határozat alapján pályázatot ír ki a gyermeket nevelő kutatók tudományos előmenetelének elősegítése érdekében az alábbi két kategóriában:
1. kategória: az MTA doktora cím megszerzéséhez szükséges értekezés megírásának támogatása a 14. életévét be nem töltött gyermeket nevelő kutatók (nők, és egyedülálló férfiak) számára;
2. kategória: a tudományos eredmények publikálásának támogatása olyan kutatók esetében, akikre teljesülnek az alábbi feltételek:
- a pályázó legkisebb gyermekének születésétől kevesebb, mint négy év telt el a pályázat benyújtásáig. Férfiak esetén ez a feltétel kiegészül azzal, hogy ez alatt az idő alatt legalább egy évet a kutató igazolhatóan, folyamatosan gyerekgondozással (CSED/GYED/GYES) otthon töltött, vagy a pályázás ideje alatt gyermekgondozás miatt (CSED/GYED/GYES) otthon van.
vagy
- a pályázó 14. életévét be nem töltött, fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket nevel.
A pályázat keretében az 1. kategóriában pályázók esetében nyertes pályázónként bruttó 2 400 000 Ft, a 2. kategóriában pályázók esetében pedig nyertes pályázónként bruttó 1 200 000 Ft összegű vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatás nyerhető el. A támogatást a kedvezményezett 2025. május 1. és 2026. április 30. között veheti igénybe, választhatóan három, négy, hat, nyolc vagy tizenkét hónapos időtartammal, az időtartamnak megfelelő hónaponkénti bontásban. (Így pl. az 1. kategória nyerteseinél tizenkét hónapos támogatási időtartam esetén havonként bruttó 200 000 Ft, négyhónapos támogatási időtartam esetén pedig havonként bruttó 600 000 Ft az ösztöndíj.) Az ösztöndíj-támogatásra a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló törvény (Kvtv.) XXXIII. fejezet 1. cím MTA Titkárság költségvetéséből elkülönített 65 millió forintos keret terhére legfeljebb 40 kutató támogatására nyílik lehetőség, amennyiben az MTA adott évi költségvetésében a fedezet rendelkezésre áll.
Jelen ösztöndíj-támogatás az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. c) pont hatálya alá esik.
A teljes pályázati felhívás ide kattintva letölthető PDF formátumban
A pályázati felhívást az MTA tette közzé az alábbi elérhetőségen.
Tartalomjegyzék Fel Következő