TALAJ a talp alatt – Kampánynap a Soproni Egyetemen is

A „Talaj a talpad alatt” rendezvény fő célja, hogy felhívja a figyelmet a termőtalajaink állapotára és fontosságára, a talajdegradáció jelentette komplex problémákra. Az országszerte megrendezésre kerülő kampánynapon elsősorban mezőgazdasági területek talajait ismertetik, de az erdeink alatti talajok épp olyan fontosak, sőt, egyes ökoszisztéma-szolgáltatásaikkal együtt szerepük még jelentősebb lehet.

A Soproni Egyetem Botanikus Kertjében a Környezet-és Természetvédelmi Intézet egyetemi tanára, Prof Dr. Bidló András tartotta meg a szakmai programot. A részletes szelvényleírásnak az is célja volt, hogy megmutassa az érdeklődőknek, hogy egy talajszelvény milyen hihetetlen mennyiségű információt tartogat, és hogy a talajtan, mint tudomány, egy nagyon sokrétű, a társadalomnak nagyon sokat adó diszciplína.

A Soproni Egyetem Botanikus kertjének területén 1897 előtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek voltak. Itt épült fel a Magyar Királyi Főreáliskola és a területet a korabeli kastélyparkok mintájára fásították be. A kedvező mikroklímát kihasználva már az induláskor a tűlevelűek telepítését részesítették előnyben. A kertben még az óriástobozú fenyő is megtalálható, ami Kaliforniából származik. Fehér Dániel erdőmérnök kezdeményezésére 1922-ben megkezdődött a park erdészeti botanikus kertté való átalakítása. A Botanikus kert azóta többször bővült, jelenlegi területe 17,2 hektár. 1978 óta természetvédelmi terület, melyet 1987-ben országos arborétumi központi törzsültetvénnyé minősítettek és 2012-ben KEOP-pályázatból felújították. A Soproni Egyetem Botanikus kertje igazi oázis a városban. Közel 5000 taxon több százezres egyedével áll a hallgatók és a kertet látogató hallgatók, diákok, óvodások és a növényeket szerető nagyközönség rendelkezésére. Sétaútjai mellett erdész, bányász, kohász tanárok – a nagy elődök szobrai láthatók.

Röviden a talajszelvényről: A Soproni Egyetemen a Botanikus Kertben kiásott talajszelvény került bemutatásra a kampány keretében. A kert közepén található szelvény magán viseli a természeti tényezők és az antropogén hatások talajalakító szerepét. A végig jelentős mésztartalmú szelvény felső szintje erősen humuszos, és korábbi vízhatásra utal a szelvényben megjelenő rozsdás több réteg. A terület történetét tekintve és a rétegek erős tömörödöttsége alapján könnyen megállapítható, hogy a területet az ókor óta használták. A valamikori réti talajt nagyban átalakították az építkezések során belekevert építési törmelékek, a taposásból eredő tömörödés és a területen elvégzett vízrendezés. Bár a talajon és környékén ma idősebb fák állnak, a természetes talajfejlődést nagyban befolyásolják az antropogén hatások.