A Soproni Egyetem aktív- és ökoturizmus képzése gyakorlati tudással készíti fel a szakembereket

Erre a piaci igényre reagál a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának aktív- és ökoturisztikai szakirányú továbbképzése. A program az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ és a Magyar Természetjáró Szövetség szakértőinek közreműködésével valósul meg, így a résztvevők naprakész ismereteket szerezhetnek a szakterület aktuális kihívásairól és lehetőségeiről.

Horváth Balázs, a Magyar Turisztikai Ügynökség munkatársa, a szakirányú továbbképzés idén végzett hallgatója szerint az egyéves tanulmányok során korszerű, a mindennapi munkában is jól hasznosítható tudást sajátított el.

Úgy látja, hogy a koronavírus-járvány óta egyre többen választják a természetközeli kikapcsolódást. A túrázás, a kerékpározás és más aktív szabadidős programok népszerűsége továbbra is magas, ugyanakkor a látogatók jelentős része még mindig ugyanazokat a népszerű úti célokat keresi fel. Szerinte a jövő egyik fontos feladata, hogy a kevésbé ismert térségek is nagyobb figyelmet kapjanak.

„Magyarország számos, kevésbé ismert vidéke is különleges természeti és kulturális értékeket kínál. Ha ezekre a területekre is sikerül ráirányítani a figyelmet, abból a helyi közösségek és vállalkozások is profitálhatnak” - mondta.

Erre jó példa az Országos Kéktúra, amelyet sokan talán még ma is Rockenbauer Pál legendás Másfélmillió lépés Magyarországon című televíziós sorozatából ismernek. Horváth Balázs azonban már szakmai szemmel is foglalkozott az útvonallal. A Soproni Egyetemen írt szakdolgozatában a Kéktúra turisztikai és térségfejlesztési szerepét, társadalmi, gazdasági hatásait vizsgálta. Meggyőződése, hogy az útvonal a természetjárás népszerűsítése mellett olyan településeket és tájakat is megmutat, amelyek sokak számára még ma is felfedezésre várnak.

„A Kéktúra segít megismerni az országot. Olyan településekre és tájakra is elvezet, amelyeket sokan máskülönben talán soha nem fedeznének fel. A túrázók szállást vesznek igénybe, helyi vendéglátóhelyeken étkeznek, kisboltokban vásárolnak, felkeresik a látnivalókat. Ez pedig valódi segítséget jelent a helyi gazdaságnak” – fogalmazott.

A Soproni Egyetem Aktív- és ökoturisztikai referens képzésének szakmaiságát az egyetem mellett az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ és a Magyar Természetjáró Szövetség oktatói biztosították, így nem véletlen, hogy Balázs a képzés egyik legnagyobb előnyét a gyakorlati oktatásban látja.

Az elméleti képzés mellett a különböző terepgyakorlatok, valamint a Szigetközben, a Rábaközben és a Börzsönyben szervezett kihelyezett foglalkozások is hozzájárultak ahhoz, hogy a tanultakat valós helyzetekben is megismerjék.

Arra a kérdésre, hogy melyik gyakorlati foglalkozás maradt meg számára a legemlékezetesebben, Horváth Balázs a Muck Turistaházban szervezett terepgyakorlatot emelte ki.

„Itt hallhattunk a felelős erdőgazdálkodásról és azt is láthattuk, hogyan kapcsolható össze a természetvédelem és a turizmus a mindennapi gyakorlatban. A terepgyakorlatokon szó esett a felelős turizmusról és a természetvédelemről, a fenntarthatóság pedig nem külön tantárgyként jelent meg, hanem végigkísérte az egész képzést. Ezek a tapasztalatok pedig sokkal maradandóbbak. Kiemelkedően tanulságosak voltak továbbá a Szigetközben, a Tündérsziget Ökoparkban szerzett tapasztalatok, ahol a vízi-evezős turizmus ismérvei mellett az ökoturizmus és a társadalmi felelősségvállalás szempontjaiban is elmélyültünk. Azt gondolom, a képzésnek köszönhetően sikerült még jobban megismernem a Nyugat-Dunántúlt, benne pedig Sopron térségét is, emellett pedig tagja lehettem egy olyan közösségnek, akikkel egymástól is tanulhattunk, és reményeink szerint a jövőben is tartjuk a kapcsolatot” – mondta.

„A Soproni Egyetemen olyan szemléletet és gyakorlati tudást kaptam, amelyet a munkámban nap mint nap tudok használni” - zárta gondolatait.