Ötven év után újra együtt- emlékek, hagyományok és találkozások az Alma Materben

Előfelvételisként a Forradalmi Ezred II. Aknavetős Ütegének tagjaiként szolgáltak, ahol az éles lőfegyverekkel végzett gyakorlatok mellett egy életre megtapasztalták az egymásrautaltság és a bajtársi összetartás erejét. Akkor talán még nem gondolták, hogy az „egy mindenkiért, mindenki egyért” szellemisége milyen közel áll majd ahhoz a közösségi értékrendhez, amelyet a selmeci hagyományok is képviselnek. Az egykori balekok pedig ma is pontosan emlékeztek Dr. Tamás László „Libella” adjunktus szavaira, amelyek az ALMA MATER SOPRON 1971 kiadvány szakestélyről szóló írásában is megjelentek: a sörös szokások és dalok kötött formáin „mindig katonás fegyelem tükröződik”. 

Fél évszázaddal a diploma megszerzése után az egykori hallgatók a Soproni Egyetem Szenátusi Termében gyűltek össze, hogy felidézzék közös múltjukat, találkozzanak egykori évfolyamtársaikkal, és bepillantást kapjanak egykori Alma Materük jelenébe és jövőjébe. Az ünnepi találkozón Prof. Dr. Lakatos Ferenc rektorhelyettes köszöntötte az aranydiplomás erdőmérnököket, majd részletesen beszámolt az Egyetem helyzetéről, a fejlesztésekről és az oktatásról.

Tajáni Antal valétaelnök az ifjúság képviseletében jelen lévő Fodor Lászlót, a Selmeci Társaság elnökét és Simon Filoménát, az ST alelnökét köszöntötte.

Különleges pillanat volt, amikor Dr. Víg Péter ny. docens, egykori firmájuk, eredeti waldenjében jelent meg. Felidézte, hogyan született meg – az 1971-es Vadászati Világkiállítás adta lehetőséget is kihasználva – az a walden, amelyet az évfolyam balekként ötven évvel ezelőtt elsőként viselhetett. Ormos Balázs főszervező pedig felolvasta Prof. Dr. Varga Szabolcs, a. Nagykarom, egykori évfolyam-valétaelnök üzenetét.

Az emlékezés ezután kilépett a falak közül. Az egykori tanárok és professzorok emléktábláinál, szobrainál és a kölönböző épületeknél megállva régi történetek és anekdoták elevenedtek meg.

A séta egyik legemlékezetesebb állomása a könyvtár melletti páneurópai piknik kopjafája volt. Bella Árpád nyugalmazott ezredes, a határnyitás egykori parancsnoka személyes emlékein keresztül idézte fel 1989 történetét és annak jelentőségét. Az aranydiplomások számára különleges élményt jelentett, attól az embertől kaptak információkat, aki maga is részese és alakítója volt az eseményeknek.

A nap végén a könyvtár munkatársai Tompa Mónika igazgató vezetésével piknikre invitálták az egykori hallgatókat. A kötetlen beszélgetések mellett Sarkady Sándor selmeci könyvét ismerhették meg, amelyben az ünneplő évfolyam számos fényképe és személyes emléke is helyet kapott. Együtt volt múlt, jelen és közösség – pontosan az a selmeci örökség, amely ötven év után is összeköti őket az Alma Materrel.