A doktori iskola névadója
Dr. Roth Gyula egy soproni iparoscsaládban született 1873. szeptember 26-án. Sopronban az Evangélikus Líceumban (ma: Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) érettségizett, majd a selmecbányai Erdészeti Akadémia hallgatója lett. Tanulmányait 1896-ban fejezte be kiváló eredménnyel. Egy ideig gyakornokként dolgozott a lugosi erdőigazgatóságon, majd 1900-tól Erdélyben, a görgényszentimrei szakiskolában oktatott. Innen 1904-ben Vadas Jenő ösztönzésére, Selmecbányára került az erdészeti kísérleti állomás központjába. 1907-ben már erdőműveléstani gyakorlatokat vezetett a főiskolán, illetve az erdészeti kísérletek nevű tantárgyat oktatta. Ezt megelőzően megindította az első „erdőlési”, azaz erdőművelési kísérleteit. Ugyancsak ő volt az első, aki az akkori Magyarországon felhívta a szakemberek figyelmét a szálaló erdőre, mint a tartamos erdőgazdálkodás és az „örök erdő” egyik lehetséges megvalósítási módjára.
1911-ben főerdőmérnökké és kísérletügyi adjunktussá nevezték ki, 1917-ben pedig erdőtanácsos lett. Nemzetközi kongresszusokon tartott előadásokat Németörszágban, Belgiumban, és Franciaországban. A trianoni békeszerződés után, az intézmény Selmecbányáról való kényszerű költözésekor kitartóan kardoskodott amellett, hogy a főiskola Sopronban, szülővárosában kapjon elhelyezést.
A nemzetközi szaktekintély kitűnő nyelvismerettel rendelkezett, s így 1929-ben alelnöke, 1932-ben elnöke, később örökös díszelnöke volt az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi uniójának, a IUFRO-nak. Sopronban Roth Gyula tanszékvezető egyetemi tanár lett, vezette az Erdőműveléstani Tanszéket, melynek gondozásában akkor a vadgazdálkodással-vadászattal kapcsolatos tárgyak oktatása is zajlott. Roth Gyula 1961. január 7-én hunyt el, sírja a soproni Evangélikus Temetőben található.
A doktori iskola alapító tagjai
| Név | Születési dátum |
Tudományos fokozat |
Fokozat tudományága |
Munkavállalás típusa |
Habil. éve |
Besorolás | Témave- zetés |
| Belső tagok | |||||||
| Faragó Sándor | 1953.08.13. | kandidátus | mezőgazd.tud. | teljes munkaidős | 1999 | egyetemi tanár | 7 |
| Horváth Béla | 1949.04.21. | kandidátus | mezőgazd.tud. | teljes munkaidős | 1996 | egyetemi tanár | 2 |
| Horváth Jenő | 1934.03.29. | MTA doktora | matemat.tud. | teljes mi. nyugd. | — | egyetemi tanár | — |
| Koloszár József | 1949.01.24. | kandidátus | mezőgazd.tud. | teljes munkaidős | 1995 | egyetemi tanár | 5 |
|
Kőhalmy Tamás |
1936.02.16. | MTA doktora | mezőgazd.tud. | teljes munkaidős nyugdíjas |
1994 | egyetemi tanár | 4 |
| Külső tagok | |||||||
| Führer Ernő | 1953.11.24. | kandidátus | mezőgazd.tud. | vezetői megbízás | — | int. tanszékvez. | — |
| Király László (elhunyt: 2004) |
1930.03.23. | kandidátus | mezőgazd.tud. | nyugdíjas | — | prof. emeritus | — |
| Kovács Jenő | 1930.08.13. | MTA doktora | mezőgazd.tud. | meghívott előadó | — | címz.egy.tanár | |
| Solymos Rezső | 1929.06.12. | kandidátus | mezőgazd.tud. | meghívott előadó | — | dr. h.c. címz.egy.tanár |
— |
| Szodfridt István (elhunyt: 2011) |
1930.11.07. | kandidátus | mezőgazd.tud. | nyugdíjas | — | prof. emeritus | 7 |
A doktori iskola története, azonosító adatai
- A doktori iskola neve: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola
- Intézmény: Soproni Egyetem (volt Nyugat-magyarországi Egyetem) Erdőmérnöki Kar
- Tudományági besorolás: erdészeti és vadgazdálkodási tudományok
- Akkreditálásának éve: 1993.
A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományi Doktori Iskolát még az egykori Erdészeti és Faipari Egyetemen alapítottuk, létesítésének éve 1993. Átalakulások után, jelenlegi kereteit a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatára az oktatási miniszter 2002-ben hagyta jóvá. Akkreditációjának megújítását a MAB 2008-ban elvégezte, és működését engedélyezte.
Az iskola névadója Roth Gyula a magyar erdészeti és vadgazdálkodási tudományok kiemelkedő professzora volt, aki Sopronban született 1873-ban és ott is halt meg 1961-ben. Közben 1893-1896 között Selmecbányán tanult és szerzett 1898-ban erdőmérnöki diplomát. 1919-ben a Főiskolával együtt Sopronba költözött. 1922-től vezette az Erdőművelés-, Vad- és Halgazdálkodási Tanszéket, 1924-től az Erdészeti Kísérleti Állomást. Alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt az Erdészeti Kutató Intézetek Szövetségének (IUFRO).
A Doktori Iskola hét doktori programja átfogja a legszélesebb értelemben vett erdészeti és vadgazdálkodási tudományok valamennyi részterületét, határterületét. A törzstagok az Erdőmérnöki Kar intézeteiből kerülnek ki, de rajtuk kívül számos tárgyat gondoznak a Nyugat-magyarországi Egyetem más karairól (Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar, Természettudományi és Műszaki Kar), az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontból, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumból, valamint a Földművelésügyi Minisztériumból és nemzeti parkokból.
A PhD oktatás és természetesen a kutatás az erdővel, a vaddal és a természettel kapcsolatos legszélesebb alaptudományi és az alkalmazott tudományi területeken egyaránt folyik, hiszen ez az egyetlen doktori iskola Magyarországon, ahol e tudományterületeket önálló doktori iskola keretében oktatjuk, s ahol annak minden személyi és tárgyi feltétele biztosított. Ez a széles spektrum teszi lehetővé, hogy a doktori iskola korábban az egyetemi, ma pedig az MSc diplomával rendelkezők nagyon széles körét tudja megszólítani és fogadni. Erdőmérnökök, környezetmérnökök, kertészmérnökök, természetvédelmi mérnökök, agrármérnökök (beleértve gazdasági, környezetgazdálkodási, vidékfejlesztő, gépész szakok is), tájépítészmérnökök, állatorvosok, alkalmazott zoológusok, biológusok, biológia szakos tanárok stb. találhatják meg doktori képzésük minden feltételét a Doktori Iskolában. Mindezekhez egyre bővülő és mind jobban felszerelt infrastruktúra, laboratóriumok, a terepi munkát segítő kutatóállomások, terepjárók, gazdag gyűjtemények, intézeti és központi könyvtárak állnak rendelkezésre. Könyvtárunk egyúttal országos erdészeti szakkönyvtár is.
Az Erdőmérnöki Kar intézeteinek nemzetközi kapcsolatai révén a stúdiumok során mód van külföldi kutatóhelyek felkeresésére, nemzetközi és hazai kutatási kooperációkban való részvételre.
A Kar kapcsolatai az erdészeti, vadgazdálkodási és természetvédelmi szervezetekkel, intézményekkel, vállalatokkal tovább erősítik a hatékony kutatómunka feltételeit, e kooperációk ugyanakkor meggyorsítják a doktoranduszok mind alap-, mind az alkalmazott kutatási eredményeinek gyors hasznosulását.
A doktori iskolában megszerzett tudás és cím jól pozícionálja végzett doktorainkat a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek pályázott álláshelyeinek, az erdészeti-, vadgazdálkodási- és természetvédelmi vezetői posztoknak a betöltésekor.
A nappali (államilag finanszírozott) képzésben felvehető doktoranduszok száma évi 5-6 fő, levelező képzésben 6-8 fő, a tanulmányi idő 3 év (6 szemeszter) illetve 4 év (4 + 4 szemeszter)
A Doktori Iskola vezetője: prof. dr. Faragó Sándor az MTA doktora. Az iskola működését 6 fős Doktori Tanács segíti.
A doktori iskola programjai
- E1 — Erdei ökoszisztémák ökológiája és diverzitása
Programvezető: Prof. Dr. Mátyás Csaba
Az erdőt alkotó életközösségek (ökoszisztémák) összetételével, struktúrájával és dinamizmusával foglalkozó kutatási témák az E1 program részét képezik. Ezek a témák alapozzák meg az erdőgazdálkodás természetföldrajzi feltételeit, és határozzák meg azokat a korlátokat is, amelyek figyelembevétele a tartamos gazdálkodás és az ökoszisztémák stabilitásának megőrzése szempontjából szükséges. Az erdőállományok termőhelyi feltételeinek kutatása az abiotikus feltételek tekintetében az alapkőzet, a geomorfológiai és talajviszonyok, a tápanyag- és energiaforgalom, a hidrológia, az éghajlati adottságok kérdéseire terjed ki, amelyek nemcsak a termőhely potenciáljának elsődleges meghatározói, hanem a növény- és állatfajok diverzitásának.is. Az erdei ökoszosztémák diverzitásának kutatási témái egyebek mellett talaj mikrobiológia, élettan, botanika és dendrológia, életközösségek fajösszetétele, struktúrája, dinamikája és kölcsönhatásai, valamint fás növények evolúciós és genetikai folyamatai tématerületeket fogják át. - E2 — Az erdőgazdálkodás biológiai alapjai
Programvezető: Prof. Dr. Lakatos Ferenc
A doktori program keretében mind az ültetvényszerű fatermesztéshez, mind pedig a természetközeli erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó olyan erdőművelési, szaporítóanyag termesztési, vadgazdálkodási, erdő-, fa- és növényvédelmi, valamint állattani ismeretek oktatására kerül sor, amelyek a legújabb kísérleti és kutatási eredményekre épülnek, s amelyek a korábbi egyetemi képzésben nem szerepeltek. - E3 — Erdővagyon-gazdálkodás
Megbízott programvezető: Prof. Dr. Lett Béla
Az erdővel, az erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos naturális és pénzbeli állományi (stock) jellemzők és forgalmi (flow) folyamatok vizsgálata, a szakmai, a jogi és az ökonómiai szabályozás összehangolása.
Az erdővagyon-gazdálkodási program diszciplínái:
az erdőrendezés,
az erdészeti informatika,
az erdészeti és vadászati jog, az erdő- és erdészettörténet,
az erdészeti és vadászati politika,
az erdészeti és vadgazdálkodási ökonómia, amely további tématerületekkel kerül kibontásra:
az erdészeti számvitel és pénzügyek,
az erdő és kárértékelés,
az erdészeti és vadgazdálkodási szervezetek struktúrája,
az értékesítéspolitika és piacismeret stb. révén. - E4 — Erdészeti műszaki ismeretek
Programvezető: Dr. Czupy Imre
Az Erdészeti műszaki ismeretek PhD alprogram az erdőgazdálkodás műszaki környezetének (gépesítés, energetika, erdőhasználat, erdőfeltárás, erdészeti vízgazdálkodás) tudományos igényű, átfogó megismerésen, méréseken, vizsgálatokon, kísérleteken alapuló kutatás-fejlesztését biztosítja. Foglalkozik az erdészeti szaporítóanyag-termesztés-, az erdőművelés-, az erdőhasználat- és a fahasznosítás gépesítés-fejlesztésével; az energetikai faültetvények gépesítés-fejlesztésével; a gépesítés és a környezetvédelem kapcsolatával; a fa energetikai hasznosításával; az erdőhasználatok tervezésével, szervezésével és technológiáival; az erdőfeltárás és az erdészeti vízgazdálkodás kérdésköreivel; valamint az erdészeti utak létesítésével és fenntartási rendszereivel. Az erdészeti műszaki területek folyamatos fejlesztése, korszerűsítése biztosítja a társadalmi elvárások szerinti természetközeli erdőgazdálkodás ökológiailag helyes, egyben gazdaságos megvalósítását. - E5 — Vadgazdálkodás
Programvezető: Prof. Dr. Faragó Sándor
A vadonélő állatok védelme és állományaik kezelése a korszerű, bölcs gazdálkodás révén valósul meg napjainkban. A program keretében az erdei, mezei és vizes ökoszisztémákkal, azok fajcsoportjaival, vagy fajaival foglalkozhatnak a doktoranduszok. A meghirdetett kutatási témák felölelik a szabadterületi védelem, gazdálkodás és a vadászati hasznosítás minden területét, emellett olyan kapcsolódó szakterületeket, mint a kinológia, ballisztika és fegyvertan, trófeavizsgálatok, vadegészségügy, zárttéri vadtenyésztés, vadföldgazdálkodás, vadtakarmányozás, ökonómia, tudománytörténet. - E6 — Természetvédelem
Programvezető: Prof. Dr. Bartha Dénes
A természetvédelmi tudományos programot olyan célokat kíván megvalósítani, melynek céljai:
a természeti globális problémák kihívásaira adott nemzetközi stratégiák nyomon követése, illetve azok eredményes hazai alkalmazása, különös tekintettel az európai kooperációs törekvésekbe való beilleszkedésre;
a hazai természetvédelmi gyakorlat természettudatos fejlesztő és kísérletező tevékenységének ösztönzése;
a hazai természetvédelmi szakmai és politikai törekvések tudományos megalapozottságának erősítése;
a természetvédelmi szakemberek innovációs készségű, elmélet iránt fogékony, tehetséges képviselőiből a tudományos kutatói utánpótlás szélesítése;
olyan szakemberek képzése, akik nemcsak szakmai, hanem szélesebb körű gondolkodást képviselnek, melyben az élet és az egészséges ökoszisztéma értéket jelent. - E7 — Geoinformatika
Programvezető: Dr. Czimber Kornél PhD
A térinformatika rohamos fejlődése, a műholdas monitoring és helymeghatározó módszerek terjedése szükségessé tette a geoinformatika súlypontos, elkülönített megjelenítését a Doktori Iskolában. A program témavezetői a földrendezés, földmérés és geoinformatika agrárgazdasággal, területhasználattal kapcsolatos kérdései tekintetében kínálnak fel kutatási lehetőséget, beleértve a tematikus modellezés, távérzékelés, térképezés legkorszerűbb technikai eszköztárának alkalmazását. - E8 — Erdő- és környezetpedagógia
Programvezető: dr. Molnár Katalin PhD
A természet fontos tényezője a nevelésnek. Az erdő a természet sajátos színtere, amely biztosítja az erdőpedagógia elméleti és gyakorlati feltételeit, a kutatást, s modell az iskolafejlesztésre. A környezetpedagógia olyan integrált tudomány, amely az adott természeti és társadalmi környezetben jelentkező globális kihívásokra keres és kínál megoldásokat az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében. Széleskörű természet- és társadalomtudományi alapozással környezettudatos oktató és fejlesztő tevékenységre képez felelősségtudatos szakembereket. A meghirdetett témák célja a közoktatás minden szintjén, az óvópedagógiától a felsőoktatásig, olyan korszerű metodikák és ismeretek fejlesztése és kutatása, amelyek segítségével az életkori sajátosságoknak megfelelő legkorszerűbb ismeretek elsajátíthatók és a környezettudatosság gyakorlati érvényesülése elősegíthető.
A doktori iskola törzstagjai
- Prof. Dr. Faragó Sándor
- Prof. Dr. Náhlik András
- Prof. Dr. Bartha Dénes
- Prof. Dr. Lakatos Ferenc
- Prof. Dr. Gribovszki Zoltán
- Prof. Dr. Mátyás Csaba
- Prof. Dr. Király Gergely Botond
Az E8 program: Erdő- és Környezetpedagógia tárgyai
Kötelező tárgyak (5 kredit)
Erdő- és környezetpedagógia
Erdészet-politika
Választható tárgyak (4 kredit)
Tantervelmélet, műveltségtartalom fejlesztése
Pedagógiai kísérletek - oktatásfejlesztés
Környezettudatos nevelés, a tanulás-tanítás eredményessége
Geográfiai ökológia
Környezeti menedzsment közgazdasági eszközei
Multimédia pedagógia és környezeti nevelés
Bioetika
Környezeti és erdészeti kommunikáció
Ember és környezet
A természeti környezet egészségügyi és rekreációs hatásai
Környezetünk a Föld
Regionális gazdaságtan és politika
Ökoenergetika
Ökoturizmus
Természet és művészet
Paleoökológia/Kultúrtáj és az ember
Erdő és klíma
Ökológia alapjai - a nem szakirányú végzettségű hallgatók kredit nélküli kritérium tárgya
Nevelés- és oktatástan - a nem szakirányú végzettségű hallgatók kredit nélküli kritérium tárgya
A világvallások szent forrásainak természet- és környezetképe
Természetismeretre, természetszeretetre nevelés története
Az E8 program: Erdő- és Környezetpedagógia témái
- A Komplex Természettudomány Tantárgy oktatásának lehetőségei a környezetpedagógia módszereivel a Fertő-táj példáján
- Az alsó-, és középfokú erdészeti szakoktatás története, különös tekintettel az erdészet-politika alakulására, kezdetektől – 1990-ig
- A népi hagyományok, népszokások szerepe a tanulók környezettudatosságának a kialakításában Győr-Moson-Sopron-megyében
- Vadászat- vadgazdálkodás kérdésköre óvodában és általános iskola alsó tagozatában
- Az erdő multifunkcionális szerepe az óvodai környezeti nevelésben
- Képzési irányok/területek az erdőpedagógiai tevékenységre való felkészítésben – szükséglet és képzési szintek szerint
- A múzeumok szerepe a környezettudatos magatartás alakulásában: Fenntarthatóságra nevelés az élettelen értékvédelemtől az erdőpedagógiáig
- Állami gondoskodásban élő gyermekek/fiatalok erdei szocializációja
- A környezettudatos magatartással kapcsolatos aspektusok képi vonatkozásai
Kapcsolódó elérhetőségek
Dr. Molnár Katalin
intézetigazgató, egyetemi docens
(+36 99) 518-974
Benedek Elek Pedagógiai Kar
