Doktori Iskola - Erdő- és Környezetpedagógia (E7 program)

Bemutatkozás

A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományi Doktori Iskolát még az egykori Erdészeti és Faipari Egyetemen alapítottuk, létesítésének éve 1993. jelenlegi kereteit a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatára az oktatási miniszter 2002-ben hagyta jóvá. Akkreditációjának megújítását a MAB 2008-ban elvégezte, és működését engedélyezte. A vezetője Prof. Dr. Faragó Sándor akadémikus úr. Az iskola működését 6 fős Doktori Tanács segíti.

A PhD oktatás és természetesen a kutatás az erdővel, a vaddal és a természettel kapcsolatos legszélesebb alaptudományi és az alkalmazott tudományi területeken egyaránt folyik, hiszen ez az egyetlen doktori iskola Magyarországon, ahol e tudományterületeket önálló doktori iskola keretében oktatjuk.

Az Erdőmérnöki Kar intézeteinek nemzetközi kapcsolatai révén lehetőség van külföldi kutatóhelyek felkeresésére, nemzetközi és hazai kutatási kooperációkban való részvételre.

A Kar kapcsolatai az erdészeti, vadgazdálkodási és természetvédelmi szervezetekkel, intézményekkel, vállalatokkal tovább erősítik a hatékony kutatómunka feltételeit, e kooperációk ugyanakkor meggyorsítják a doktoranduszok mind alap-, mind az alkalmazott kutatási eredményeinek gyors hasznosulását.

A doktori képzés célja elsősorban a jövő kutató-oktató szakembereinek tudományos felkészítése. A képzési rendszerben különösen nagy jelentőségű azoknak az ismereteknek és képességeknek az elsajátítása, amelyek a nemzetközi szintű kutatási tevékenység folytatásához nélkülözhetetlenek. A képzés alapvető fontosságú módszertani és elméleti ismereteket nyújt, valamely szakterületen átfogó jártasság megszerzését teszi lehetővé, továbbá az egyéni kutatást és az értekezés elkészítését foglalja magában.

A doktori képzés célja, hogy a doktoranduszok a magas szintű tudományos munka folytatása érdekében képesek legyenek primer és szekunder kutatások tervezésére, kivitelezésére és a szakirodalom elemző, szintetizáló jellegű feldolgozására. További elvárás a tudományos módszertani alkalmazások elsajátítása és felhasználása a kutatómunka során, valamint a publikálás mind magyar, mind idegen nyelven. A doktorandusznak e készségeket és képességeket a disszertáció elkészítésével és megvédésével kell bizonyítania.

Az érdeklődök hét alprogram közül választhatnak

• Erdei ökoszisztémák ökológiája és az erdőgazdálkodás biológiai alapjai
• Erdővagyon-gazdálkodás
• Erdészeti műszaki ismeretek
• Vadgazdálkodás
• Természetvédelem
• Geoinformatika
• Erdő- és Környezetpedagógia

A doktori képzés nappali- és levelező formában végezhető, de egyéni felkészülőként is részt lehet venni a képzésben. Nappali képzés esetén a PhD hallgató ösztöndíjat kap, levelező és egyéni felkészülőként önköltséget fizet.

Bővebb információk az egyes menüpontok alatt találhatók.

A tanulmányi idő 4 év (4 + 4 szemeszter), „képzési és kutatási szakasszal” kezdődik melybe MSc képzésben szerzett diplomával lehet belépni felvételi vizsgát követően. Ebben a fázisban meghatározott kreditértékű, minimum 40 kreditnyi tárgyat kell lehallgatni, és el kell kezdeni a kutatást.

A 4. szemeszter után komplex vizsgán kell számot adni a megszerzett tudományos ismeretekről és kutatási eredményekről, aminek sikeres letétele után lehet átlépni a második „kutatási és fokozatszerzési szakaszba”, aminek célja a megkezdett kutatások befejezése, az eredmények publikálása és a doktori értekezés elkészítése, majd munkahelyi vitát követően fokozatszerzésre benyújtása. Ezt követően az értekezés nyilvános védésére kerül sor, aminek sikeres teljesítése után az Egyetemi Doktori Tanács ítéli oda a PhD fokozatot. Az fokozatszerzés feltétele a tudomány műveléséhez szükséges angol nyelvtudás mellett az előre rögzített publikációs követelmények teljesítése.

A doktori iskolában megszerzett tudás és cím jól pozícionálja végzett doktorainkat a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek pályázott álláshelyeinek, az erdészeti-, vadgazdálkodási- és természetvédelmi vezetői posztoknak a betöltésekor.

Doktori Iskola Felvételi felhívása

Jelentkezési határidő: 2027. január 8.

Felvételi várható időpontja: 2027. január közepe

A Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Karán a doktori (PhD) fokozat megszerzésére a pályázók az alábbi képzési formák közül választhatnak:

a) szervezett nappali tagozatos doktori (PhD) képzés (állami vagy egyéb ösztöndíjjal),
b) szervezett levelező tagozatos doktori (PhD) képzés,
c) egyéni felkészülők részképzése.

Várható éves keretszám:

• 7 fő nappali állami ösztöndíjas,
• 15 fő önköltséges.

A jelentkezési laphoz szükséges mellékletek a következők:

• önéletrajz
• mester szintű/egyetemi oklevél és leckekönyv hiteles másolata,
• idegennyelv-tudást igazoló okirat(ok),
• tudományos és publikációs tevékenység dokumentált ismertetése (szakmai tevékenység dokumentálása: TDK munka, tanulmányi verseny, publikációk különlenyomata, oklevelek stb.); egyéni felkészülésre jelentkezők esetében a tudományos (publikációs) tevékenység dokumentálása, különlenyomatok,
• a leendő témavezetővel egyeztetett és kézjegyével ellátott kutatási tématerv,
• a kutatási témát művelő intézet befogadó nyilatkozata a jelölt kutatási terve alapján,
• a szakterület legalább egy elismert szaktekintélyének írásos véleménye a jelöltről és a kutatási témáról; egyéni felkészülőknél ajánlólevél a jelentkező szakterületének kiemelkedő, doktori fokozattal rendelkező, nemzetközileg elismert hazai szaktekintélyétől,
• levelező hallgatók esetében a kutatóhely igazolása a kutatási feltételek biztosításáról (ez lehet tanszék vagy kutatóintézet),
• a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány (ezt a felvételi elbeszélgetésen kell bemutatni).

A doktori képzés rendszere
Az Országgyűlés 2015. december 1-jei ülésnapján fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában a 26097. oldalon. A jogszabály szerint: a doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő nyolc félév. A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy félév a "képzési és kutatási", a második a "kutatási és disszertációs" szakasz. A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését. Az állami ösztöndíjas képzésre felvételt nyert doktorandusz ösztöndíjának havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140.680,– Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180.680,– Ft. Sikeres védés esetén a doktorandusz egyszeri 400.000,– Ft támogatásban részesül.

A doktori képzésre pályázhatnak mindazok, akik:

• a választott tudományterület (tudományág) jellegének megfelelő, legalább jó rendű egyetemi/mester szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereztek vagy más olyan egyetemi végzettséggel rendelkeznek, amely a választott tudományágban (doktori iskolában) a szükséges megalapozó szakmai ismereteket biztosítja,
• jártassággal rendelkeznek kísérleti, módszertani kérdésekben,
• legalább egy világnyelvből legalább B2 szintű (középfokú) komplex (C tipusú) nyelvvizsgával vagy jogszabály szerint azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló okirattal rendelkeznek,
• pályázatukban olyan kutatási témát javasolnak, amelyet a fogadó intézet – előzetes tájékozódás és meghallgatás alapján – művelésre alkalmasnak ítél, és fogadókészségét írásban kinyilvánítja.

Egyéni felkészülési formában részképzésre jelentkezőknél követelmény:

• legalább öt éves kutatói munka, jelentős saját kutatási eredményekkel,
• jelentős publikációs tevékenység, amelynek követelményszintje a szakterületek sajátosságainak megfelelően kerül megállapításra,
• a fokozatszerzés feltételeként előírt idegennyelv-ismeret igazolása, már a felvételkor,
• egy elismert hazai szaktekintély (egyetemi tanár, MTA doktora, MTA tagja) ajánlólevele.

Doktori képzési programok, témák

• Erdei ökoszisztémák ökológiája és az erdőgazdálkodás biológiai alapjai

• Erdővagyon-gazdálkodás

• Erdészeti műszaki ismeretek

• Vadgazdálkodás

• Természetvédelem

• Geoinformatika

• Erdő- és környezetpedagógia

Ösztöndíj és fizetési kötelezettség

Ösztöndíjas, államilag támogatott képzésre felvett hallgatók folyamatos aktív teljesítés mellett 8 féléven keresztül kapják az ösztöndíjat, önköltséges hallgatók 8 féléven keresztül fizetik a tandíjat. A féléves tandíj mértéke a mindenkori minimálbér 1,2-szerese.

A fokozatszerzési eljárásnak külön díja van, mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges és egyéni felkészülő hallgatóra vonatkozik, ennek összege 300.000,– Ft. A befizetés alól mentesülnek azok, akik a képzési időn belül adják le disszertációjukat.

A felvételi eljárás:

• a Felvételi Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján dönt a pályázó felvételi eljárásra bocsátásáról,
• a Felvételi Bizottság felvételi beszélgetés alapján megvizsgálja a pályázó tudományos munkára való felkészültségét. A vizsgálat kiterjed a doktori téma tudományos kutathatóságára, a problémák megoldását célzó elképzelésekre.

A nem szakirányú végzettséggel rendelkezők esetén a Felvételi Bizottság megvizsgálja a pályázónak a választott doktori iskola tudományágában való jártasságát is. Ez alapján kiegészítő szaktárgyak felvételét, vagy különbözeti vizsgák letételét is előírhatja. Az előírt alapozó ismereteket nyújtó szaktárgyakért, különbözeti vizsgákért kredit nem adható.

Felvételi döntés: várhatóan 2027. január vége.

Értékelés szempontjai:

• tanulmányi eredmények utolsó 4 félév - félévenként adandó pontszám: kitűnő: 3 pont, jeles: 2 pont, jó:1 pont, közepes: 0 pont, elégséges: felvételi eljárásból kizárandó
• oklevél minősítése: kiváló: 10 pont, jó: 6 pont, közepes:0 pont. Amennyiben az oklevél minősítése közepes, úgy a publikációs tevékenység + TDK tevékenység + konferencia részvétel elért pontszáma legalább 10, a felvételi eljárás lefolytatható, egyébként a felvételi eljárásból kizárandó; elégséges - felvételi eljárásból kizárandó
• TDK tevékenység: dolgozatonként: 4 pont, díjazott: 6 pont, országos bekerült: 8 pont, országos díjazott: 10 pont,
• publikációs tevékenység az alábbi táblázat alapján:
  
  
   

  Tudományos folyóirat cikk	impakt faktoros →	16 pont
  	nem impakt faktoros, de Q1-Q4 →	14 pont
  	akadémiai folyóiratlistás idegen nyelvű →	10 pont
  	akadémiai folyóiratlistás magyar nyelvű →	8 pont
  	egyéb lektorált idegen nyelvű	8 pont
  	egyéb lektorált magyar nyelvű	6 pont
  Könyvfejezet – lektorált	idegen nyelvű	10 pont
  	magyar nyelvű	8 pont
  Konferenciaközlemény – teljes szövegű, lektorált	idegen nyelvű	10 pont
  	magyar nyelvű	8 pont
  Egyéb – teljes szövegű, nem lektorált	idegen nyelvű	4 pont
  	magyar nyelvű	2 pont
  Minden egyéb (ismeretterjesztő, közérdekű	idegen nyelvű	2 pont
  	magyar nyelvű	1 pont

• konferencia részvétel: poszter: 3 pont, előadás: 5 pont,
• tudományterületen végzett további felsőfokú tanulmányok: a doktori téma alapján releváns, lehallgatott tantárgyanként: 2 pont, megvédett szakdolgozat: 6 pont, képesítés: 10 pont, de csak az egyik vehető figyelembe
• nyelvtudás: C1 szintű (felsőfokú) komplex (C tipusú) nyelvvizsga: 10 pont, B2 szintű (középfokú) komplex (C tipusú) nyelvvizsga: 5 pont. Felvételi kritérium: a világynyelvek közül angol, német, orosz, francia egy letett C típusú nyelvvizsga.
• egyéb tudományos szakmai tevékenység: igazolt részvétel kutatási projektben: 4 pont, a doktori témával kapcsolatos gyakorlati szakmai tevékenység: 4 pont,
• felvételi elbeszélgetés értékelése: szakmai elkötelezettség, tárgyi ismeret, kutatási elképzelés: 1 — 10 pont,
• a Bizottság további szempontokat érvényesíthet a Működési Szabályzatban foglaltak szerint.

További felvilágosítás és a pályázat benyújtásának helye:
Varga Judit doktori előadó
9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 4.
"A" épület, Erdőmérnöki Kar Dékáni Hivatala
Telefon: +36-99-518-207
E-mail: emk-doktori@uni-sopron.hu

Aktualitások

Félév beosztása

Regisztrációs időszak: 2026. augusztus 31. – szeptember 11.

1. konzultáció: 2026. szeptember 9-10.

2. konzultáció: 2026. szeptember 23-24.

3. konzultáció: 2026. október 7-8.

4. konzultáció: 2026. október 21-22.

5. konzultáció: 2026. november 4-5.

6. konzultáció: 2026. november 18-19.

7. konzultáció: 2026. december 2-3.

Vizsgaidőszak doktoranduszok részére: 2026. december 14. – 2027. január 29.

Doktori Iskola adatai

A doktori iskola története, azonosító adatai

• A doktori iskola neve: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola
• Intézmény: Soproni Egyetem (volt Nyugat-magyarországi Egyetem) Erdőmérnöki Kar
• Tudományági besorolás: erdészeti és vadgazdálkodási tudományok
• Akkreditálásának éve: 1993.

A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományi Doktori Iskolát még az egykori Erdészeti és Faipari Egyetemen alapítottuk, létesítésének éve 1993. Átalakulások után, jelenlegi kereteit a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatára az oktatási miniszter 2002-ben hagyta jóvá. Akkreditációjának megújítását a MAB 2008-ban elvégezte, és működését engedélyezte.

Az iskola névadója Roth Gyula a magyar erdészeti és vadgazdálkodási tudományok kiemelkedő professzora volt, aki Sopronban született 1873-ban és ott is halt meg 1961-ben. Közben 1893-1896 között Selmecbányán tanult és szerzett 1898-ban erdőmérnöki diplomát. 1919-ben a Főiskolával együtt Sopronba költözött. 1922-től vezette az Erdőművelés-, Vad- és Halgazdálkodási Tanszéket, 1924-től az Erdészeti Kísérleti Állomást. Alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt az Erdészeti Kutató Intézetek Szövetségének (IUFRO).

A Doktori Iskola hét doktori programja átfogja a legszélesebb értelemben vett erdészeti és vadgazdálkodási tudományok valamennyi részterületét, határterületét. A törzstagok az Erdőmérnöki Kar intézeteiből kerülnek ki, de rajtuk kívül számos tárgyat gondoznak a Nyugat-magyarországi Egyetem más karairól (Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar, Természettudományi és Műszaki Kar), az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontból, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumból, valamint a Földművelésügyi Minisztériumból és nemzeti parkokból.

A PhD oktatás és természetesen a kutatás az erdővel, a vaddal és a természettel kapcsolatos legszélesebb alaptudományi és az alkalmazott tudományi területeken egyaránt folyik, hiszen ez az egyetlen doktori iskola Magyarországon, ahol e tudományterületeket önálló doktori iskola keretében oktatjuk, s ahol annak minden személyi és tárgyi feltétele biztosított. Ez a széles spektrum teszi lehetővé, hogy a doktori iskola korábban az egyetemi, ma pedig az MSc diplomával rendelkezők nagyon széles körét tudja megszólítani és fogadni. Erdőmérnökök, környezetmérnökök, kertészmérnökök, természetvédelmi mérnökök, agrármérnökök (beleértve gazdasági, környezetgazdálkodási, vidékfejlesztő, gépész szakok is), tájépítészmérnökök, állatorvosok, alkalmazott zoológusok, biológusok, biológia szakos tanárok stb. találhatják meg doktori képzésük minden feltételét a Doktori Iskolában. Mindezekhez egyre bővülő és mind jobban felszerelt infrastruktúra, laboratóriumok, a terepi munkát segítő kutatóállomások, terepjárók, gazdag gyűjtemények, intézeti és központi könyvtárak állnak rendelkezésre. Könyvtárunk egyúttal országos erdészeti szakkönyvtár is.

Az Erdőmérnöki Kar intézeteinek nemzetközi kapcsolatai révén a stúdiumok során mód van külföldi kutatóhelyek felkeresésére, nemzetközi és hazai kutatási kooperációkban való részvételre.

A Kar kapcsolatai az erdészeti, vadgazdálkodási és természetvédelmi szervezetekkel, intézményekkel, vállalatokkal tovább erősítik a hatékony kutatómunka feltételeit, e kooperációk ugyanakkor meggyorsítják a doktoranduszok mind alap-, mind az alkalmazott kutatási eredményeinek gyors hasznosulását.

A doktori iskolában megszerzett tudás és cím jól pozícionálja végzett doktorainkat a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek pályázott álláshelyeinek, az erdészeti-, vadgazdálkodási- és természetvédelmi vezetői posztoknak a betöltésekor.

A nappali (államilag finanszírozott) képzésben felvehető doktoranduszok száma évi 5-6 fő, levelező képzésben 6-8 fő, a tanulmányi idő 3 év (6 szemeszter) illetve 4 év (4 + 4 szemeszter)
A Doktori Iskola vezetője: prof. dr. Faragó Sándor az MTA doktora. Az iskola működését 6 fős Doktori Tanács segíti.

A doktori iskola névadója

Dr. Roth Gyula egy soproni iparoscsaládban született 1873. szeptember 26-án. Sopronban az Evangélikus Líceumban (ma: Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) érettségizett, majd a selmecbányai Erdészeti Akadémia hallgatója lett. Tanulmányait 1896-ban fejezte be kiváló eredménnyel. Egy ideig gyakornokként dolgozott a lugosi erdőigazgatóságon, majd 1900-tól Erdélyben, a görgényszentimrei szakiskolában oktatott. Innen 1904-ben Vadas Jenő ösztönzésére, Selmecbányára került az erdészeti kísérleti állomás központjába. 1907-ben már erdőműveléstani gyakorlatokat vezetett a főiskolán, illetve az erdészeti kísérletek nevű tantárgyat oktatta. Ezt megelőzően megindította az első „erdőlési”, azaz erdőművelési kísérleteit. Ugyancsak ő volt az első, aki az akkori Magyarországon felhívta a szakemberek figyelmét a szálaló erdőre, mint a tartamos erdőgazdálkodás és az „örök erdő” egyik lehetséges megvalósítási módjára.

Törzstagok

• Prof. Dr. Faragó Sándor akadémikus, Doktori Iskola vezetője
• Prof. Dr. Bartha Dénes DSc
• Prof. Dr. Bidló András PhD
• Dr. Hofmann Tamás PhD
• Prof. Dr. Király Gergely PhD
• Prof. Dr. Lakatos Ferenc CSc
• Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus
• Prof. Dr. Náhlik András PhD
• Prof. Dr. Heil Bálint PhD
• Prof. Dr. Ódor Péter DSc
• Prof. Dr. Gribovszki Zoltán DSc
• Prof. Dr. Winkler Dániel PhD
• Prof. Dr. Jánoska Ferenc CSc
• Prof. Dr. Rétfalvi Tamás
• Dr. Borovics Attila PhD

Tudományági Doktori Tanács tagjai

• Prof. Dr. Faragó Sándor akadémikus
• Prof. Dr. Gribovszki Zoltán
• Prof. Dr. Lakatos Ferenc CSc
• Prof. Dr. Bartha Dénes DSc
• Dr. Papp Gábor PhD
• Dr. Führer Ernő CSc
• mindenkori dékán
• doktoranduszok képviselője

A doktori iskola programjai