Kihívások és lehetőségek az egyetemi oktatásban

1. A képzés megnevezése

Kihívások és lehetőségek az egyetemi oktatásban (Felnőttképző nyilvántartási száma: B/2021/000798)

2. Képzési terület

Neveléstudomány, pszichológia, digitális pedagógia

3. A képzési idő

30 óra

4. A képzés célja

A Soproni Egyetemen pedagógiai végzettséggel nem rendelkező, a hallgatók oktatását végző munkatársak pedagógiai-pszichológiai és digitális oktatással kapcsolatos ismereteinek és képességeinek fejlesztése révén oktatási kompetenciájuk növelése, erősítése. A korszerű pedagógiai, pszichológiai és digitális ismeretek és didaktikai képességek birtokában az oktatók képesek legyenek hatékonyan támogatni a hallgatók tanulási folyamatait, a különböző tudományterületek ismereteinek elsajátítását.

5. Elsajátítandó kompetenciák

Tudás szintjén:

• Rendelkezzenek a fiatal felnőttek neveléséhez, oktatásához szükséges pedagógiai, pszichológiai, didaktikai és digitális ismeretekkel.
• Ismerjék az olyan tervezési folyamatot, amely elősegíti a hatékonyabb, céltudatosabb tervezést és tudásátadást.
• Ismerjék a digitális oktatás korszerű módszereit, a fiatal generáció digitális kompetenciáit.
• Ismerjék a sajátos nevelési igényű hallgatók sajátosságait, az inkluzív nevelés feltételeit.
• Ismerjék a reziliencia fogalmát és a rugalmas alkalmazkodó képesség fejlesztésének lehetőségeit.
• Ismerjék a felsőoktatásban lévő hallgatói jóllétet befolyásoló tényezőket.
• Ismerjék a mindennapi gyakorlatban hasznosítható, segítő kapcsolat alapvető jellemzőit.

Képesség szintjén:

• Képessé váljanak a fiatalok neveléséhez, oktatásához szükséges alapvető pedagógiai ismeretek alkalmazására.
• Legyenek képesek megfelelően alkalmazni az alapvető és innovatív oktatási módszereket.
• Legyenek képesek adaptált módon alkalmazni a digitális oktatást, kialakítani saját digitális pedagógiai eszköztárukat.
• Legyenek képesek felismerni és alkalmazni a sajátos nevelési igényű fiatal felnőttek speciális sajátosságainak megfelelő, differenciált tanulás- és tanításszervezési eljárásokat.
• Legyenek képesek online oktatás keretén belül is hatékony ismeretátadásra, illetve a jelenléti oktatás során a digitális eszközök bevonása révén a hallgatók figyelmének sikeresebb fenntartására.

Attitűdök szintjén:

• Elkötelezettek legyenek a minőségi oktatás tervezése és szervezése iránt.
• Elkötelezettek legyenek a fiatal felnőttek sajátos nevelési igényeinek megismerése iránt.
• Személyes példamutatással segítsék elő a tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítását.
• Elkötelezettek legyenek a digitális pedagógiai eljárások és módszerek alkalmazása iránt.

Autonómia és felelősség szintjén:

• Szakmai felelősségük tudatában fejlesszék a fiatal felnőttek személyiségét az adott szakterület társadalmi szerepének, fontosságának hangsúlyozásával.
• Tudatosan képviseljék szakterületük korszerű elméleti és módszertani vonatkozásait.
• Elkötelezett és igényes munkavégzéssel segítsék elő a fiatal felnőttek szakmai tudásának fejlődését, az egyéni karrierutak támogatását.

6. A képzés szakmai jellemzői

Digitális Transzformáció az Oktatásban modul: 14 óra (2024. febr. 5-6.)

Pedagógiai és pszichológiai modul: 16 óra (2024. febr. 5-6-7.)

7. Órarend

8. Tantárgyleírások

Horváthné Gyurisán Szabina – Szőke Johanna: Tükrözött osztályterem

A kurzus során a résztvevők megtudhatják, hogy a tükrözött osztályterem módszere miként alkalmazható a hallgatók (online és osztálytermi) aktivizálása, egyéni tempó szerinti haladása érdekében. Megtanuljuk, milyen elvek mentén, és hogyan érdemes oktatóvideókat létrehozni, azokat interaktívvá tenni a hallgatók számára. Szó lesz a módszer előnyeiről és kihívásairól is - a kurzus célja, hogy ez utóbbiakhoz hasznos tippeket adjon. A kurzus alapvetően elméleti kérdéseket tisztáz, bevezet a tükrözött osztályterem módszertanába, irányokat, támpontokat nyújt saját órájának megfordításához. A kurzusra szorosan ráépülő II. képzésen részletesen kidolgozzuk saját, választott órájának megfordított változatát.

Horváthné Gyurisán Szabina - Szőke Johanna: Tanári és tanulói ön- és társértékelés

Oktatói tevékenységünk során fontos a változatos értékelési stratégia kialakítása, hiszen így tudjuk sokoldalúan és objektíven minősíteni a tanulási folyamatot, annak eredményességét. A folyamat középpontjában a hallgató és az ő tudása áll - így kézenfekvő, hogy tőle is származzon visszajelzés. Ez vonatkozhat saját vagy társai munkájára, de hosszú távon saját kurzusunk hatékonyságát is növelhetjük, ha annak objektíven mérhető elemeiről is kérünk visszacsatolást a hallgatóktól. A Tanári és tanulói ön- és társértékelés kurzus során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ha oktatói tevékenységébe be szeretné illeszteni a tanulói értékelést is, azt a hallgatók ne ítélkezésként fogják fel, hanem objektív társ- vagy önreflexióra tudja sarkallni őket (például értékelősablonok használatával), növeljük kritikai érzéküket és felelősségvállalásukat saját előrehaladásuk, tanulási eredményességük érdekében.

Horváthné Gyurisán Szabina - Szőke Johanna: Digitális tananyagfejlesztés - alapok

Ezen a kurzuson megismerkedünk olyan tananyag gyártó és menedzselő oldalakkal, amelyek segítségével könnyen és gyorsan tudjuk interaktívvá tenni tananyagainkat. Ezek használata elengedhetetlen, ha tükrözött tantermet vagy aszinkrón oktatást szeretnénk sikeresen és hasznosan kialakítani. Fogunk beszélni az internetes videók interaktívvá tételéről, kvízek gyártásáról, különféle élőben játszható játékokról és úgynevezett szabadulószobák készítéséről is.

Horváthné Gyurisán Szabina - Szőke Johanna: Digitális prezentálás

A kurzuson szó lesz a hallgatóság aktív bevonását támogató interaktív elemek beépítéséről online kvíz- és feladatgenerátorok vagy szavazóalkalmazások révén használható szoftverekkel. Megvizsgáljuk, milyen céllal és hogyan érdemes előadás vagy kerekasztal-beszélgetés alkalmával interaktív szavazóalkalmazásokat használni, illetve, hogy milyen statisztikai adatokat, elemzéseket rögzítenek az alkalmazások és hogyan menthetjük el ezeket. A kurzuson lehetőség lesz néhány konkrét alkalmazás legfontosabb funkcióinak gyakorlati elsajátítására is, akár a felhasznált meeting-alkalmazás részeként (pl. Zoom Poll, MS Teams + Forms), akár külön is bevonhatók (pl. Sli.Do, Polleverywhere) Hasonló céllal használhatunk interaktív elemek beépítését lehetővé tevő prezentációkészítőket is (pl. Mentimeter, AhaSlides).

Horváthné Gyurisán Szabina - Szőke Johanna: Ellenségből szövetséges I. - mit tehet értünk az MI?

"Ha megdobnak kővel... - építsd be házadba!" (Fodor Ákos) Mindannyian ugyanazzal a kihívással nézünk szembe: a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése paradigmaváltást jelent az oktatásban. A kurzus során nem a hátrányaival foglalkozunk, hanem arra fókuszálunk, hogyan segítheti oktatói munkánkat a chatGPT: milyen tervezési, előkészítési feladatokat tud felgyorsítani, vagy teljesen levenni a vállunkról a mesterséges intelligencia, hogyan használható a diákok aktivizálására, hogyan segíthet tanulni és tanítani ez a program? A kurzuson való részvétel feltétele a kapcsolódó előadás meghallgatása, valamint az előzetes regisztráció a chatGPT programba.

Horváthné Gyurisán Szabina - Szőke Johanna: Értékelési rendszerünk átértékelése az MI korában

Alapjaiban kell átértékelnünk mindent, amit az értékelésről eddig gondoltunk a mesterséges intelligencia megjelenésének köszönhetően. A ChatGPT használatának detektálásán túl sokkal inkább az értékelési formák megváltoztatásán kell gondolkodnunk. Az írás- és tudásalapú hozzáállásról a kompetenciaalapú tudásfejlesztés és ellenőrzés lép előtérbe. Ennek gyakorlati technikáit fogjuk a képzésen megnézni. A kurzuson való részvétel feltétele a kapcsolódó előadás meghallgatása, valamint az előzetes regisztráció a chatGPT programba.

Horváthné Gyurisán Szabina - Szőke Johanna: Hallgatók aktivizálásának digitális eszközei

A kurzuson megvizsgáljuk, hogyan tudjuk tantermi környezetben tartott kurzusainkat digitális eszközök segítségével hatékonyabbá, tanulóközpontúbbá tenni. A résztvevők olyan alkalmazásokat ismerhetnek meg (pl.: Padlet, Mentimeter, BookCreator, Wordwall, LearningApps), melyek segítenek a figyelem felkeltésében és fenntartásában, a tanulói bevonódásban, a kollaborációban vagy a visszacsatolásban. Ennek a 90 percnek a legfőbb célja a közös elméleti alapozás, mindazon pedagógiai és digitális eszközhasználati kérdések megvitatása, amelyek tisztázása elengedhetetlen a gyakorlati alkalmazáshoz. A kurzus végén a résztvevők képesek lesznek rendszerben gondolkozni a tanórai aktivizálás digitális lehetőségeiről, valamint magabiztosan használni egy általuk választott alkalmazást.

Dr. habil. Simon István Ágoston: Az óratervezés pedagógiai szempontjai

A tantárgy célja bemutatni a tervezés lépéseit, a tervezési folyamatot befolyásoló pedagógiai tényezőket. A résztvevők a kurzus során megismernek egy olyan tervezési folyamatot, amely elősegíti a hatékonyabb, céltudatosabb tervezést és tudásátadást. Az előadás során igyekszünk feltárni azokat tantárgyspecifikus tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni a hatékony óratartást megvalósító tervezés során.

Dr. habil. Varga László: Humor a pedagógiában

Tanulni kell humorul! A humor életolajozó. Ha egy intézmény tudatosan a „nem rajtad, hanem érted, veled nevetek” eszméjét hirdeti, akkor a derű, a vidámság és a játék otthonává válhat. A tanulók értelmi és érzelmi képességeihez igazított pedagógiai humor bearanyozhatja dolgos hétköznapjainkat – oktatóét, hallgatóét egyaránt.

Teljesebb, hitelesebb személyiséget nevelhetünk, ha nyitottság, őszinteség és gyengéd humor jellemzi munkánkat. Ehhez azonban nekünk, nevelőknek is tanulnunk kell humorul.

A humorra azért is szükség van, hogy megtanítsuk diákjainkat a stressz oldásának egy lehetséges módszerére, életszemléletük pozitívabbá tételére, olyan örömforrásra, amely különböző élethelyzetekben segíti a sikeres túlélést.

Az oktató habitusának, műveltségének, intelligenciájának, okosságának és érzékenységének esszenciája a kincset érő humor. Mi pedagógusok magunk is részesülhetünk a nevetés áldásos hatásából oly módon, hogy a nevetést pedagógiai eszközeink közé emeljük. Sohasem késő! A nevetés, a jókedv, ha őszinte, ránk is visszahat. Az lenne jó, ha minél több intézményben karizmatikus vezetők és nevelők derűs aurája katalizálná az „alulról jövő” diákderűt. 

Dr. Pásztor Enikő: Inkluzív pedagógia

Az inkluzív nevelés egy olyan alapvető szemléletet feltételez, amely a gyermekek, tanulók egyéni különbségeit együttesen, teljes mértékben figyelembe veszi és azokból kiindulva, azokra építve alakít ki befogadó környezetet személyi, tárgyi és pedagógiai vonatkozásban.

A kurzus célja megismertetni a résztvevőket az inkluzív nevelés elméletével, továbbá kialakítani azt a szemléletet, hogy az oktatók legyenek befogadók minden hallgatóval szemben, függetlenül azok fizikai, értelmi, szociális, érzelmi, nyelvi és egyéb állapotától. Beleértve a fogyatékkal élő és a tehetséges fiatalokat, a nyelvi, etnikai vagy kulturális kisebbséghez tartozókat és más hátrányos helyzetű vagy peremterületeken élő csoportok tagjait.

Dr. Vida Gergő: SNI hallgatók a felsőoktatásban

A sajátos nevelési igény alapfogalmainak tisztázása a vonatkozó törvények és szakmai, szaktudományos kutatásokra alapozottan elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan segíthessük az érintett hallgatók tanulmányi előmenetelét. A hazai diagnosztikus rendszer és a nemzetközi nómenklatúra összevetése rámutathat a hazai felsőoktatás szempontjából is releváns faktorokra, mely a tanulást is érintő sajátos nevelési igények fókuszából releváns. A tanulási zavarral vagy egyéb sajátos nevelési igénnyel rendelkező tanulók, hallgatók iskolai teljesítményét számos hiedelem és nézet övezi, ezek azonban kevéssé alapozhatók a tudományos ismeretekre. A befogadó attitűd szempontjából éppen ezért elsődleges, hogy aktuális kutatásokra és nemzetközi diskurzusra alapozva, pontos fogalmi lehatárolás mentén kezdjük el az ismereti bázis konstrukcióját.

Dr. Vida Gergő: SNI hallgatók értékelésének gyakorlata a felsőoktatásban

A sajátos nevelési igény, tanulási zavar az aktuális kutatások fókuszából sokkal inkább az alkalmazott módszertan és az atipikus képességfejlődés inkongruenciájához köthető. Így jelenhet meg mindez a pedagógiai mérés-értékelés szakaszában deficitként. Emiatt a jelenleg alkalmazott frontális súlyú oktatásmódszertan, illetve az egységesített, diagnosztikus és normatív értékelési metódusok elmélyíthetik a deficitet és lemorzsolják az érintett hallgatókat. Lehetséges azonban adekvát és szintezett értékelési metódussal olyan módszertan felépítése is, mely illeszthető a sajátos nevelési igényekhez részletes gyógypedagógiai-pszichológiai képzettség nélkül. Interaktív előadásunk, műhelyünk keretén belül először az értékelés dimenzióival, eszköztárával, majd pedig a személyre szabott differenciálás lehetőségeivel ismerkedünk meg.

Dr. Pásztor Enikő: A reziliencia fejlesztésének lehetőségei az egyetemi oktatásban

Az elmúlt évek világkrízisei napjainkban egyre inkább fókuszba helyezik a reziliencia, a rugalmas alkalmazkodó képesség meglétének és kifejlesztésének fontosságát a nevelői, oktatói munka során. Hangsúlyossá vált a válság,  a krízis azon jelentéstartalma, amely egy olyan fordulatként fogható fel, amely lehetőségeket, esélyeket tartogat számunkra. Esély a fejlődésre, a gyarapodásra, a módszertani megújulásra.

A kurzus a reziliencia fogalmát és annak oktatási térben való alkalmazását járja körül. A résztvevők megismerkednek a rugalmas alkalmazkodó képesség kialakításának lehetőségeivel az egyetemi oktatás keretein belül.

Cél az, hogy az egyetemi oktatók képessé váljanak felismerni a rezilienciára utaló jeleket a hétköznapokban, erősíteni tudják ezt a képességet önmagukban, a hallgatóikban és integrálni tudják a mindennapi munkájukba a tanultakat.

Stummerné Nagy Ágnes: A lelki egészség kihívásai a felsőoktatásban

A tantárgy elsajátításának célja: a felsőoktatásban lévő hallgatói jóllétet befolyásoló tényezők ismerete, a hallgatói lelki egészség megrendülésének hatékony felismerése és a segítő attitűd elmélyítése.A tárgy elősegíti az olyan személyes készségek további formálását, mint önismeret, önreflexió, árnyalt gondolkodás és mások felé való nyitottság. 

A kommunikációelméleti ismeretekre építve a tárgy megismerteti a mindennapi gyakorlatban hasznosítható, segítő kapcsolat alapvető ismérveit, erősítve ezzel az empátiás attitűdre való érzékenységet, a tolerancia, a nondirektivitás, és más segítő megközelítés képességét.

A kutatási eredmények ismerete által a résztvevő betekintést nyer a hazai felsőoktatásban tanulók mentális jóllétébe és esettanulmányok által gyakorlati útmutatást kap a hivatásán keresztül történő, annak mind teljesebb megvalósítására.

9. Kimeneti követelmény

Reflektív esszé: 3 - 5 oldalas írás

Témája:

A képzésen tanultak alapján mit gondol napjaink pedagógiai kihívásairól és lehetőségeiről?

A tanultak hogyan befolyásolták pedagógiai nézeteit? 

A tanultak alapján mit fog megváltoztatni eddigi oktatási módszerein?

Mire lenne még szüksége az oktatói kompetenciák további fejlesztéséhez? 

Hasznosnak, eredményesnek ítéli-e a képzést?

Hogyan érezte magát a képzés alatt?

Az esszé beadásának határideje:  2024. február 20. 

Ide kell küldeni: pasztor.eniko@uni-sopron.hu 

10. A képzés elvégzésének igazolása

Tanúsítvány

11. Programfelelős

Dr. habil. Varga László egyetemi docens, dékán
E-mail: varga.laszlo@uni-sopron.hu

A képzés megvalósítását az RRF-2.1.2-21-2022-00011 azonosítószámú, „A Soproni Egyetem digitális transzformációja az oktatásban (SOE – DTO) 2022-2026” című projekt támogatja. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében valósul meg.