Hallgatói szakmai gyakorlat Erdélyben

Licskai Gyöngyi II. évfolyamos óvodapedagógus BA szakos hallgatónk szakmai gyakorlaton vett részt Erdélyben, Székelyudvarhelyen. Beszámolója itt olvasható:

"Másodéves óvodapedagógus hallgatóként a tavaszi szemeszterben nyertem el az Erasmus+ külföldi szakmai gyakorlat ösztöndíjat. Ennek keretében két hónapot töltöttem Erdélyben, Székelyudvarhelyen. Szakmai gyakorlatomat a székelyudvarhelyi Zsibongó Napközi Otthon nevet viselő intézményben végeztem. Szállást a helyi pedagógusok szakszervezete által működtetett apartmanházban találtam magamnak, ami nagyon kényelmes volt és mindössze tíz perc sétára található az óvodától. Az óvoda vezetőjével az utazás előtt több alkalommal egyeztettem. Ő és a nevelőtestület valamennyi tagja nagy szeretettel fogadtak engem. Gyakorlati helyemen nagyon hamar sikerült beilleszkednem. A pedagógusok mellett a gyerekek is nagyon barátságosak és kedvesek voltak. Az első naptól kezdve úgy éreztem, jó helyen vagyok. Olyan óvodapedagógusok vettek körül, akik mellett nem csak szakmailag, hanem emberileg is nagyon sokat fejlődhettem.

Az óvoda 3 szintes épületében 8 vegyes életkorú csoport működik. Az óvoda szinte a város szívében található, de ennek ellenére annak környéke csendes, nyugodt. A közelben színház, játszótér, park áll a városlakók rendelkezésére, és itt folyik a Nagyküküllő is.

A szakmai gyakorlatom során lehetőségem volt hat csoport életébe betekintést nyerni. A csoportokba 28-31 gyermek jár. Tágas, világos és nagyon ízlésesen berendezett valamennyi csoportszoba. Az óvodához egy nagy udvar is tartozik, ahol az időjárás függvényében igyekeznek minél több időt a szabadban biztosítani a gyermekek számára. Az óvoda a magas gyereklétszám ellenére nagyon bensőséges és családias hangulatú. Az óvodavezető és a kollegák között kiváló együttműködés és nagyon baráti viszony van. Végig azt éreztem, hogy ez egy nagyon jó szakmai közösség. Engem is azonnal befogadtak. Engem ez nagyon inspirált. Kiváló példát mutattak számomra, hogyan lehet egymás segítői és egymás ösztönzői lenni egy óvodai nevelőtestületben.

Szakmai gyakorlatom során megtapasztalhattam egy olyan gyermekközpontú óvodai nevelést, ami bár sokban hasonlít a magyarországi óvodákban jellemző nevelőmunkához, azonban mégis sok eltérést is mutat. Nagyon érdekes volt számomra megélni azt, hogy egyszerű, őszinte természetességgel szinte minden a gyermekek tudtára adható, velük megbeszélhető. Az itteni emberek közvetlensége, nyitottsága, őszintesége áthatotta a nevelői munkájukat is. Az óvodavezető és a kolléganők szakmailag nagyon jól képzettek, barátságosak, befogadóak. A szülök együttműködőek. Alkalmam volt az itt eltöltött idő alatt a magyarhoz hasonló, de mégis más óvodai nevelési módszert megismerni, melyet jól tudok hasznosítani az egyetemi tanulmányaim során és majd a leendő munkahelyemen is. Az óvodai foglalkozásokban láttam talán a legnagyobb különbözőséget az általam eddig Magyarországon, az óvodákban megtapasztaltakhoz képest. A gyerekek számára minden nap kötelező foglalkozásokat tartanak. Az ismeretek közvetítése úgy történik, hogy a gyermekek a kisszékeken ülnek és hallgatják az óvodapedagógust, aki ppt-s bemutatót tart. Meglepően tapasztaltam, hogy az óvodások mennyire fegyelmezettek és értő figyelemmel hallgatják szeretett óvó nénijüket, aki nagyon változatos eszközöket használt a foglalkozásai során. Az óvodában minden héten vannak román nyelven is foglalkozások. A gyerekek mindegyikének az anyanyelve magyar, de itt az óvodában kötelezően biztosítani kell számukra a román nyelvvel való ismerkedést. A románt, mint idegen nyelvet tanulják. Ez olyan keretek között valósul meg, mint itthon a nemzetiségi óvodai csoportokban a német nyelvi nevelés. Szakmai gyakorlatom során többször megkérdezték tőlem a gyerekek, hogy én mért nem beszélek románul. Nagyon érdekes volt számomra, hogy ebbe is betekintést kaphattam. Az óvodavezető a két hónap alatt fokozatosan egyre több feladattal bízott meg. Nagyon hamar nem csupán szemlélődő lehettem és nem csak gondozási feladatokat végezhettem el, hanem már a foglalkozásokba is bekapcsolódhattam. Nagy izgalommal és örömmel vettem részt a közös munkában. A pedagógusok nyugodtsága a gyermekeken is érezhető volt. Szinte alig volt fegyelmezési probléma. Egyetlen sajátos nevelési igényű gyermek sem volt az óvodában. Nagyon tetszett, hogy minden nap gyógynövényekből főztek teát az óvodásoknak és az is szembetűnő volt, hogy a gyermekek nem voltak válogatósak. Jó étvággyal fogyasztották el közösen minden nap az ebédet.

Az óvodavezető segítségével egy katolikus óvodába is ellátogathattam, ahol bepillantást kaptam a Kett-módszerbe, amit egy Európa-szerte elismert, mély pszichológiai-teológiai hátterű pedagógiai szemlélet mentén alkalmaznak egyházi óvodákban.

Az óvodai gyakorlatom mellett természetesen jutott idő a kikapcsolódásra is. Nagyon sokat kirándultam és túráztam a csodálatos Székelyföldön. A táj, a természet szépsége teljesen elvarázsolt. Igyekeztem kihasználni ezt a két hónapot, hogy minél több helyre eljuthassak, hogy minél többet láthassak és minél több élményt szerezhessek. Jártam Gyimesben, az 1000 éves határnál, voltam Gyergyószentmiklóson, a Gyilkos tónál, a Békás-szorosnál, Hargitafürdőn, a Madarasi Hargitán, Korondon, Farkaslakán, Parajdon, Szovátán, Segesváron, Marosvásárhelyen, Kisbaconban, ahol megtekintettem a Benedek Elek Emlékházat, és többször is elkirándultam Csíksomlyóra és annak környékére. Csodálatos helyeken csodálatos emberekkel találkoztam. Nagyon sok új barátot kaptam és ezek a barátságok, úgy gondolom, nem fognak elkopni az idő múlásával.

Mindenkit bátorítok, aki szeretne menni szakmai gyakorlatra, hogy vágjon bele, mert egy életre szóló élményt kap. Még inkább ajánlom Székelyudvarhelyet vagy Erdély bármelyik részét, mert az egy csoda. Életre szóló tapasztalatokat, élményeket gyűjtöttem ez idő alatt, semmire nem cserélném el ezt az időt. Június elején jöttem haza, de két hétre rá már újra visszamentem Székelyudvarhelyre, mert az óvodai évzáróra én is meghívást kaptam. Rengeteget változtam és tanultam magamról és másokról is. Az emberi kapcsolatokról, más kultúrákról és hagyományokról. Csak hálás tudok lenni az itt eltöltött időért, a megismert emberekért, a megszerzet tudásért. Hálásan köszönöm a gyakorlatvezetőimnek, Dr. Pásztor Enikő és Dr. Simonné Kajtár Gabriella tanárnőknek, hogy támogattak és segítettek elindítani ezen a csodálatos úton."