TDK – Tudományos Diákköri útmutató
A Tudományos Diákkör (TDK) hazánkban már az 1950-es évektől működő szakmai közösség, amely a tehetséggondozás egyik kiemelt formája. Célja, hogy elősegítse az oktatók és hallgatók közös tudományos kutatómunkáját, és ösztönözze a hallgatókat a tudományos életbe való bekapcsolódásra. A TDK-folyamat csúcspontja Karunkon a tavaszi szemeszterben megrendezett Kari Tudományos Diákköri Konferencia, ahol a résztvevő hallgatók tudományos igényességgel megírt dolgozatban mutatják be kutatásuk eredményeit.
A felkészülést segíti a TDK-műhelymunka, amelyet az őszi félév során rendezünk meg a karon. A műhelymunka keretében a hallgatók támogatást kapnak a kutatásukat bemutató dolgozat szerkezeti felépítésének megtervezésében, valamint a TDK-konferenciára való felkészülésben. Amennyiben a kutatás előrehaladott állapotban van, a résztvevők oktatói visszajelzéseket is kapnak, amelyek hozzájárulnak a dolgozat tartalmi és formai tökéletesítéséhez.
Miért érdemes részt venni a TDK-ban?
- Szakmai fejlődés elősegítése
- Kapcsolatépítés oktatókkal és hallgatótársakkal
- Értékes díjak, elismerésekben való részesedés
A TDK folyamata
- Kutatási téma kiválasztása
- Témavezető választása
- Kutatómunka elvégzése
- TDK-dolgozat megírása (terjedelem: 30–50 oldal)
- Jelentkezés a Kari TDK-ra
Ha dolgozatoddal sikeresen szerepelsz a Kari TDK-n (tehát, ha helyezést érsz el), lehetőséged van nevezni a kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK) is – ez kiváló alkalom tudományos és szakmai ismertséged, sikereid növelésére!
Információk az OTDK-ról:
https://otdk.hu/kezdolap/bemutatkozik-az-otdk
Legfontosabb teendők, információk
Bekapcsolódás a TDK munkába
- Ha a fentiek felkeltették érdeklődését a TDK iránt, kérjük forduljon bizalommal az Intézetek és Tanszékek TDK-felelős oktatójához, titkárához, továbbá az egyes tantárgyak oktatóihoz.
- A TDK dolgozatot egy kinyomtatott és bekötött – akár spirálozott - példányban, továbbá elektronikus formátumban (Pdf fájlban) kell leadni a kari TDK titkárának.
- A TDK munkáról egy-oldalas tartalmi kivonatot is kell készíteni, melyet kinyomtatva és elektronikus formában – a dolgozattal együtt - kell leadni a kari TDK felelős titkárának ill. a kari TDT (Tudományos Diákköri Tanács) elnökének a megadott időpontig.
- A kari és országos konferencián a dolgozatokat bemutató előadások kb. 15 percesek, melyeket 5 perces vita követhet. Az előadásokhoz prezentációs anyagot (PPT-bemutatót) kell készíteni.
Dolgozatok formai követelményeiről
Amennyiben a Kari TDK konferencián helyezést érnek el a hallgatók továbbjuthatnak a két évenként megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK). Ezért a dolgozatokat az OTDT által meghirdetett formai követelményekhez szükséges igazítani, melyet a különböző szekciók felhívásaiban találnak. Az egyes szekciók elvárásai nem egységesek. A legutóbbi, azaz a 2025-ben elfogadott dolgozatokra vonatkozó követelményeket az OTDT oldalán találják az alábbi linken https://otdk.hu/otdk2025/szekciok-felhivasai/
Minden szekció esetében az alábbi általános feltételek az irányadók a dolgozat elkészítésénél és bemutatásánál a kari TDK-n. Az ezeken felüli szekcióspecifikus követelményekről tájékozódjanak az OTDK honlapján.
A dolgozatokat az alábbiak szerint kell elkészíteni:
Betűtípus: Times New Roman
Betűméret: 12 pt
Sortáv: 1,5
Margó: 2,5 cm
Címlap: A címlapon tüntessük fel az Egyetem, a Kar és a témát adó Intézet nevét, továbbá a szerző(k) és a konzulens(ek) nevét, a munka pontos címét és készítésének dátumát (év és hónap).
Tartalomjegyzék: A tartalomjegyzéket közvetlenül a címlap után célszerű elhelyeznünk. A fő- és alfejezeteket megszámozva, oldalszámok feltüntetésével soroljuk fel benne. Amennyiben dolgozatunkban ábrákat és táblázatokat is elhelyeztünk, ábra- illetve táblázatjegyzéket is készíthetünk a tartalomjegyzék után.
Bevezetés: Dolgozatunk elejére írjunk egy rövid (legfeljebb egy oldalas) bevezetést, amelyben összefoglaljuk munkánk lényegét (megindokoljuk a témaválasztást, vázoljuk a dolgozat szerkezetét stb.). Elegáns, ha megemlítjük benne mindazokat, akik munkánkban bármilyen módon segítettek.
Fejezetek: Az egyes fejezetek mondanivaló szerint legyenek csoportosítva, egy általános bevezetés (az adott probléma, helyszín, módszer stb. bemutatása, a nemzetközi irodalomra való kitekintés) után a konkrét munka leírása (önállóan elvégzett mérés, számítás, vizsgálat, becslés stb.), végül a kapott eredmények felsorolása következzen.
Következtetések, megjegyzések: A dolgozat végén lényeges, hogy kapott eredményeinkből levonjuk a megfelelő következtetéseket. Mivel azonban kutatási munkánk behatárolt, azaz csak néhány szempontú vizsgálatot elvégzését tette lehetővé, célszerű megjegyzésekkel ismertetnünk, hogy mit nem vizsgáltunk, illetve eredményeinkből mire nem lehet következtetni. Hasznos lehet az általunk kapott végeredményeket más módszerekkel nyert, vagy a szakirodalomból vett paraméterekkel összehasonlítani.
Irodalomjegyzék: Minden felhasznált irodalmat azonosítani kell a dolgozatban és az irodalomjegyzékben fel kell sorolni a pontos adatait (és fordítva: minden irodalomjegyzék tételnek – referenciának – kell legyen pontos hivatkozása a szövegben, mert különben csak formális a dolog). Célszerűen az alábbi módon történő megadás: [sorszám] a szerző(k) neve (Családnév, Vezetéknév - utóbbi esetleg, főleg több szerző esetén rövidítve); (évszám) - ha több forrás is származik ugyanattól a szerzőtől; Az idézett munka teljes címe (idegen nyelvű forrás esetén annak jelentése is); Az idézett munka forrása (könyv, újság stb. címe, évfolyamszám, stb.); A kiadó neve vagy a kiadás helye (város); A kiadás dátuma (év, hónap); az idézett anyag hossza (oldalak száma vagy "-tól -ig" oldalszám). A dolgozat szövegében az irodalomjegyzékben megadott sorszámra kell hivatkozni, pl. "... Hallgató Huba szerint [17] ...").
Az irodalomkutatás a TDK munkának meghatározó része (külön pontozási szempont), ezért fontos, hogy az irodalomjegyzéket és a hivatkozásokat szabályosan készítsük el. szerepeltessünk az irodalomjegyzékben, amennyit ténylegesen fel is használtunk, és ezek mindegyikére legyen legalább egy konkrét hivatkozás a szövegben.
Melléklet: A dolgozat minden olyan elemét (fényképek, számítógépes futtatási eredmények stb.), amely mérete vagy tartalma miatt a dolgozat egységes szerkezetét megtörné, vagy nem tartozik szorosan a témához, célszerű a munka végén, melléklet formájában bemutatni.
Fejléc és lábléc: Legfontosabb eleme, ami semmiképpen sem hiányozhat - az oldalszám. Ezen kívül fel lehet tüntetni a szerző(k) nevét, a munka vagy a fejezetek címét, az Egyetem, a Kar vagy a konzultáló Intézet nevét.
Jól értelmezhető, önálló címmel és számmal rendelkező ábrákat és táblázatokat kell készíteni, melyek később az előadás során is bemutathatók.
Tanácsok az előadáshoz
Előkészületek: Az előadáshoz prezentációs anyagot (számítógépes PPT-bemutató vagy írásvetítő fóliák) kell készíteni, 10-12 PPT-diakocka.
Az előadás ideje és tartalma:
Egy TDK-munka bemutatásához a szerző(k)nek rendszerint kb. 15 perc áll rendelkezésére. A 15 perces előadás során az alábbiakat kell röviden és világosan bemutatni a hallgatóságnak:
- A dolgozat témája és a témaválasztás indoklása [kb. 2 perc]
- Kiindulási szempontok, adatok, statisztikák, nemzetközi szakirodalmi kitekintés [kb. 2 perc];
- A kutatás módszere (2 perc)
- Az elvégzett tudományos munka (nem az elméleti alapok bemutatása, hanem az önállóan végzett kutatás, mérés stb.) [kb. 3 perc];
- A kapott eredmények és használhatóságuk (elképzelhető, hogy egy részük nem használható, ezeket sem kell eltitkolni) [kb. 4 perc];
- Konklúzió, megjegyzések [kb. 2 perc].
A prezentációkban legalább 28-32 nagyságú betűket alkalmazzunk, hogy jól látható, követhető legyen.
